Azt hitte volna az ember, hogy ebben a feszült, szinte világháborús európai helyzetben, amikor az Európai Unió számos tagállama képtelen megvédeni saját határait, a brüsszeli bürokrácia aktivitása alábbhagy.

 

Naponta menekültek ezrei lépik át illegálisan a határt, és a terrorfenyegetettség mindennapos velejárója az európai nagyvárosokban élőknek. Mindezeket figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság apparátusa vígan él, és új, fondorlatos, „életbevágó” jogszabályjavaslatok kidolgozásán szorgoskodik, amely kizárólagos hatáskörébe tartozik. Kisvárosnyi 33 ezer alkalmazott évi 6 milliárd eurós költségvetéssel teszi mindezt!

 

Azt hitte volna az ember, hogy a görbeuborka kiegyenesítésére és az illemhelyek vízöblítésére hozott törvényjavaslataikat már nem lehet tovább fokozni!

 

 hirdetes_300x300  

 A gyakorlatilag egyenes („a görbület ívének magassága az uborka 10 cm-es hosszán legfeljebb 10 mm)” ubi görbe tükröt mutatva szimbóluma lett szinte mindennek, ami az EU nehézkes, néha ellentmondásos működésével kapcsolatos: a közös piac adta lehetőségeknek és hátrányoknak, a túlszabályozásnak, a bürokráciának, az államok szuverenitásába való nyílt beavatkozásnak, az uniformizálási törekvésnek és megkülönböztetéseknek.

 

Az „ubireform” megbukását követően az adminisztrátorok (Európai Bizottsági alkalmazottak) nem álltak le: két éven át megfeszített erővel, éjt nappallá téve dolgoztak egy 60 oldalas tanulmányon, amely a kisdolgok öblítését 1 liter vízben, a nagydolgok öblítését pedig 5 liter vízben szabályozta volna az európai mosdókban.

 

Talán csak a migránsok tömeges megjelenése tántorította el a törvény elfogadásától az EP képviselőit, mert rádöbbentek, hogy a mosdó használata is gondot okoz  a vén kontinensre betelepülőknek, nemhogy a vízöblítés mértéke…

 

De az élet nem állt meg az Európa Bizottságban!

 

Előbb önkényesen elrendelték a tagállamoknak a menekültkvótát, az idegenek kötelező érvényű befogadását, és kötelezettségszegéssel sújtották a kvótát egyértelműen elutasító országokat – Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot is (Szlovákia valahogy megmenekült, talán csak azért, hogy éket verjenek a V4-ekbe).

 

Most meg láss csodát, belekötöttek a hasábburgonyába is, az uborka és a klotyó után a rosejbli sincs már biztonságban a vén Európában. „Na, ez kellett még” – olvasható egy jobboldali német lapban, hogy az uniós kormányzók irodakarosszékeikben terpeszkedve most annak láttak neki, hogy előírják, milyen barna legyen a hasábburgonya. „Elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy magunk döntsünk erről”, írja a cikk, és kegyetlen szatírával megy neki az uniós bürokratának azért, hogy ilyen dolgokkal foglalkoznak, ahelyett, hogy annyi pénzért tennék a dolgukat.

 

Felháborító viszont, hogy az Európa Bizottság apparátusát egyáltalán nem foglalkoztatja az a probléma, hogy miért árulnak bizonyítottan a térségünk szupermarketjeiben selejtesebb termékeket drágábban és megtévesztően azonos csomagolásban. Felháborító, hogy Németországban és Ausztriában ugyanazokban a szupermarketokban ugyanazokat a termékeket olcsóbban és jobb minőségben árulnak, miközben a fizetéseink…

 

Egy csokis kekszet gyártó német cég a minap bejelentette, hogy ezentúl ugyanolyan minőségben fogja gyártani termékeit a közép- és kelet-európai piacra, mint nyugatra. Ezzel beismerte, hogy ezt eddig nem így csinálta. De ők legalább magukba szálltak. És a többiek mikor fognak? És az Európai Bizottság mikor fog?

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: blikk.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!