Mire gondol Bugár Béla? Pont arra, amire kell.

 

Az optimisták szerint a politika az eszmék ütköztetéséről szól, a pesszimisták szerint a háttéremberek harcáról. Bugár Béla pedig azt mondja, hogy a politika a túlélésről szól. Minden más csak üres duma.

 

Tény, hogy a 2017-es év embere címre több és erősebb jelölt is akad: Andrej Kiska (azért, mert kitartott), Robert Fico (szintén), vagy Robert Kaliňák (szintén). Andrej Danko a népi kifejezésmód új dimenzióiért, Veronika Remišová pedig azért, mert tartalmat adott pártjának.

 

 hirdetes_300x300  

De ha a politikai túlélésről van szó, Bugár Béla nemcsak a 2017-es vagy a 2014-es év embere címet érdemli meg, (amikor ugyanezt írtam róla), hanem rögtön a politikai túlélés életműdíját érdemli.

 

Nézzük csak: Andrej Danko még semmit sem tudott a politika útvesztőiről, amikor Bugár Béla az MKDM színeiben már a prágai szövetségi közgyűlésben ült. 1990-et írtunk ekkor.

 

27 év telt el azóta, barátaim, érthetőbben fogalmazva több, mint egy negyed évszázad. Több mint egy negyed évszázad, ami alatt először kereszténydemokrata volt, majd magyar, most pedig egyszerűen csak van. Könnyedén, fájdalommentesen.

 

Az 1990 óta aktív politikusokat egy kezünkön is meg tudjuk számolni – többségük már eltűnt a politikából, néhányan távoztak, a legrosszabbakat szégyenszemre elkergették. És Bugár Béla? Kormányon van, és ugyanúgy mosolyog. Ráadásul komoly eredményt sikerült elérnie: Fico és Danko mellett még józannak is tűnik.

 

Telnek az évtizedek, a politikusok jönnek és mennek, Bugár pedig nézi őket. Figyelmesen szemléli, hogy nincs-e szükségük segítségre a kormányalakításnál. Készen áll, egyetlen kirakóst sem ront el. Már több mint egy negyed évszázada, és még senki sem mondta neki, hogy öreg, elég volt. Mi más ez, ha nem ez a győzelem?

 

Bugár Béla a békítő, Bugár Béla a megoldó. Ő az, aki rájuk szól: srácok! És a srácok tudják. Odaállt a kamerák elé akkor is, amikor Andrej Danko Dobert Ficoval nem volt képes erre? Odaállt. Képes hallgatni, amikor kell? Képes. Megbízható? Minden bizonnyal. Bugár Béla soha nem hagyja ott a saját kormányát, mert tudja, hogy ez lehet az utolsó. Mit diktál a megérzése? Hogy túl kell élni.

 

Nézzük meg másik oldalról: Ficot és Dankot a botrányok apró darabokra szedik, de Bugár Bélára semmilyen hatásuk nincs. Ráadásul ott van neki a pártban az állandóan felháborodott Lucia Žitňanská.

 

Lehetne mondani nyilván, hogy telkekkel bizniszelt, és amikor kormányra került, a gyorsforgalmi út hirtelen új nyomvonalat kapott, hogy a saját földjén keresztül haladjon, amit nagy haszonnal eladott. Igen, lehetne, de mindez semmi Fico százmillióihoz, Danko százmillióihoz és hülyeségeihez képest.

 

Mire gondol Bugár Béla? Pont arra, amire szükség van. Mit csinál? Keveset, de legalább nem is ront el semmit. Negyedszázada tartó gyönyörű, stabil, kiszámítható karrier. Hogy mit ért el ez alatt? Hát azt, hogy túlélt. Egyik napról a másikra milliárdosokká válhatunk, leégethetjük magunkat, mint Procházka – vagy szépen, csendben, negyed évszázadon keresztül csinálhatjuk a semmit.

 

Bugár Béla nem egy államférfi. Soha nem is lesz az, soha nem is akart azzá válni. Nem egy király, de nem is gyalogos. Inkább ló. Melynek mindenki örül. Ha van neki, megtartja. Mindig eldöntheti a játékot. Korábban is kormányzott, most is ott van. Mindig meg tudott kapaszkodni, soha nem árulta el koalíciós partnereit. Igazi álomszövetséges.

 

De igen, áruló. Mondhatnák. Hiszen kormányra lépett Ficoval. Tévedés. – pont ez volt a célja. Bugár Béla utilitarista (szerk. meg. haszonélvező), tudja, hogy a végső cél a kormányra kerülés. A választási eredmény olyan lett, amilyen. A Ficoval való közös kormányzás jött ki belőle.

 

És pont ez a fő jellemzője: ha már egyszer kormányra kerül, ügyel arra, hogy minél tovább ott is maradjon. Pont azt teszi, amire szükség van. Ő a gát, mely kitart akkor is, ha Danko zseniális húzásai teszik próbára. Fico kirohanásai ellenére is tart, melyre valaki azt javasolta neki, hogy kevesebbet igyon, mert akkor könnyebb a reggeli ébredés. 2017 végéhez érünk, és Bugár Béla ugyanúgy itt van, mint volt 2014-ben, 2002-ben, 1990-ben.

 

Csakhogy közben megváltozott, mondhatnák. Más volt Emlékszem, hogyan hadonászott a transzparensekkel Mečiar ellenében. Tévedés. Ismét tévedés. Bugár Béla az elmúlt évek alatt egyáltalán nem változott. Mindig pontosan tudta, mindig pontosan úgy cselekedett, hogy túléljen. Csak mi képzeltük magunk elé a szimpatikus és mosolygós magyart, akit szomszédként is el tudnánk fogadni. Pont olyat, amilyet szeretnénk. Bolond lenne, ha nem játszaná ezt a játékot velünk továbbra is. És győzött: 2017 a végéhez ér, ő pedig túlélt.

 

Bugár Béla ilyen. A 2017-es év embere, a politikai túlélés életműdíjának birtokosa.

 

DenníkN – Samo Marec: Osobnosť roku 2017: Opäť jednoznačne Béla Bugár

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!