Mindannyiunk kedvenc szimbológusa, Robert Langdon harvardi professzor karrierjének szörnyű véget vetett Dan Brown legutóbbi könyvében. Aki még nem olvasta, annak elmondom, hogy nem lövöm le a poént, spoilerektől nem kell tartani. Amiről most szó lesz, az napjaink sikersztorijainak másodlagos mondanivalója: az új és régi világrend közötti konfliktus.
Véleményem szerint Brown legjobb könyve az Angyalok és Démonok volt. Volt benne minden, ami a sikerhez kell: ármány, misztika, hit, vallás és tudomány, és még a legfőbb gonosz gondolkodásmódjával is egyet lehetett érteni. Így volt ez még az Infernonál is, ahol a túlnépesedést és annak negatív hatásait és a drasztikus „megoldást” állította szembe az író. A legutóbbi Langdon sztori azonban merőben eltér a többitől.
A könyv másodlagos mondanivalója ugyanis nagyon jól tükrözi mai világunk talán már igencsak szélsőséges liberalizmusát, vagy inkább szabatosságát. A központi üzenete ugyanis az, hogy a konzervatimizmusnak vesznie kell (a spanyol király és a püspök viszonyán keresztül), és az új istenség, az emberiség jövője pedig nem lehet más, mint a technológia, amely mindenre megoldást ad az egyszerű kényelmi igényektől az emberiség sorsáig.
Ráadásul a könyv végén (aki még nem olvasta, ezt a bekezdést kihagyhatja), Langdon ott áll kifulladva egy új világ kapujában, ahol rá már nincs szükség, és ha ezzel teljesen nem is ásták meg a karakter sírját, az újabb részbe csak elég nyakatekerten lehet majd teljes fényében visszahozni.
De nem csak Brown könyvét említhetjük példaként.
Az elég nagy kudarcként elkönyvelt Függetlenség Napja második része is a technológiának emel diadalívet, amely segít megoldani az emberiség problémáit. Ám a legnagyobb kihívást csak egy idegen még fejlettebb civilizációval koprodukcióban lehet túlélni – és ez a civilizáció történetesen digitálisra váltotta fel biológiai életformáját.
Aki azt hiszi, hogy ez egy utopisztikus sci-fi csupán, az téved. A nanotechnológia az elmúlt években olyan fejlődésen ment keresztül, hogy még a pesszimistábbak is úgy vélik, hogy 3-4 évtized múlva „nanoinjekcióval” fogják az emberek meghosszabbítani élettartamukat, legyőzni a betegségeket. És persze azt sem mulasztják el megemlíteni, hogy ez a technológia kizárólag a tehetőseknek áll majd rendelkezésére – itt is tennék egy filmes utalást, mégpedig a Matt Damon főszereplésével játszódó Elysiumra, amely épp ezt a problematikát boncolgatja.
Aztán itt van a napjaink mozijának egyik sikergyanús filmje, a Mission Impossible hatodik része, ahol Ethan Hunt a régi világrend védelmében száll szembe a gonosszal, aki – mi sem természetesebb – le akarja azt rombolni. Mert aki a jelenlegi rendszer életképességét vonja kétségbe – olvashatjuk a sorok között – az csak gonosz és őrült lehet, mint Hunt ellenpólusa, a szövetséges álarcába bújt ördög (nem lövöm le a poént, azt az előzetesek már megtették).
Ugyanez a másodlagos üzenet olvasható ki kedvenc trilógiámból, a Christian Bale főszereplésével készült Batmanből is. Az első részben a korrupt rendszerrel veszi fel a harcot hősünk, mert az ellenfél, az Árnyak Ligája a rendszer megdöntését csak hatalmas áldozatokkal képes véghezvinni. A második részben az emberi természet gátlástalanságát felszínre hozó Jokerrel kerül szembe Batman, ám az emberekből – ki tudja miért – előbújik a kisangyal, és nem robbantanak fel egy rabszállító hajót, hogy mentsék a saját életüket. Sőt, a rabok sem a civilekét. Ki-ki döntse el, milyen realitása van a forgatókönyvnek a való élethez viszonyítva. És persze, amit Joker tönkre tett (Harvey Dentből pszichopatát csinált), azt hősünk egy hazugsággal helyrehozta. A harmadik rész másodlagos üzenete ugyanaz: aki a rendszert akarja megváltoztatni, az csak pusztítani akarhat.
Hollywood mindig is az adott politikai mainstream szolgálatában állt, néha bújtatva, néha égbekiáltó nyíltsággal. Példaként említhetnénk, hogy a Deadpool első részét gyakran azzal a szenzációval reklámozták, hogy végre lett egy biszexuális szuperhős… szó se róla, a film nézhetőségén nem rontott, bár a második részben talán túlzásba vitték…
A roskadozó második világháború utáni világrend immunrendszere tehát működik, és szépen tetten érhető a tévéképernyőkön, a mozikban. A régi hősök pedig kihalnak, átalakulnak, szerepüket és jellemüket pedig az aktuálpolitikához alakítják, vagy a szép új világrend hírnökének zubbonyát húzzák rájuk. Vigyázzunk: a globális látványvilág, a globális pusztítás, és a halál közelében is poénkodó globális hősök tömege nem minden. Figyeljünk a sztorira, ahogy arra is, mit üzennek nekünk. Mert üzennek, akár észrevesszük aznap, akár nem…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: vulture.com
Megosztás:
Címkék: film Főoldal glovális könyv konzervativizmus liberalizmus másodlagos üzenet rejtett üzenet Robert Langdon
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kapcsolódó tartalom
Kommentek
- 2022. aug. 19. - 20:53
-
Megint leáll az Északi Áramlat 1 - elvileg csak három napra
- 2022. aug. 19. - 19:57
-
Balin találkozhat Biden, Hszi Csin-ping, Putyin és Zelenszkij
- 2022. aug. 19. - 18:58
-
Nemzetek Ligája: Indul a jegyértékesítés a szeptemberi mérkőzésekre
- 2022. aug. 19. - 17:54
-
Sztrájkolnak a londoni metróvezetők, megbénult a forgalom a brit fővárosban
- 2022. aug. 19. - 17:49
-
Júliusban alaposan visszaesett az Ukrajnának ígért és küldött támogatások nagysága
Népszerű tartalom
Egy frontról hazatért orosz katona megrendítő vallomása
- Friss hírek
- |
- 2022. aug. 18.08:36
Így szólt be magyarul Sorosnak egy amerikai műsorvezető - VIDEÓ
- Külügyek
- |
- 2022. aug. 17.21:07
Megvan, kinek a vonatai járnak majd a Pozsony-Komárom vonalon
- Friss hírek
- |
- 2022. aug. 17.12:25
Balódi Ladislav és a szövetségi értékrend: A nemzeti vonalat elzavarták, a maffia elé vörös szőnyeget terítettek
- Belföld
- |
- 2022. aug. 17.11:59
Az aszály miatt ismét előbukkant a második világháború idején elsüllyedt hadihajó roncsa Medvénél
- Mindennapjaink
- |
- 2022. aug. 17.20:54
Magyarország és Csehország is vinné a kassai acélművet
- Gazdaság
- |
- 2022. aug. 18.10:57