Benedek
  • HUF: 313.77
  • USD: 1.14
  • 4 °C
  • 19 °C
Belföld

A Lajčák-hisztéria margójára: Kőkemény geopolitikai játszma zajlik Szlovákiában

Nyitókép: tyzdennikkoment.sk

 

Szlovákiában csaknem kormányválságot okozott – és még okozhat – az ENSZ migrációs paktuma. A koalíció pártjai közti feszültséget az SNS robbantotta ki azzal, hogy Miroslav Lajčák (Smer) külügyminisztert támadta az ENSZ migrációs paktuma miatt, amihez a szlovák diplomácia vezetője, mint az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke és mint szlovák külügyminiszter egyaránt a nevét adta.

 

Első ránézésre itt is a migráció kérdése a fő probléma, amit a kormánypártok közül legkövetkezetesebben az SNS utasít el. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az események értelmezését az orosz-ukrán szembenállás viszonylatából sem.

 

Szlovákia nagyon fontos szerepet játszhat majd az ukrán elnökválasztásokban, pontosabban azok eredményének legitimizálásában.

 

Ukrán helyzet

 

A kercsi incidens utáni feszültség az Azovi-tengeren ugyan nem szűnt meg, a nyílt háború kitörésének veszélyét egy időre elhárították a felek. A szakértők egyetértettek abban, hogy a nyílt konfliktus sem Ukrajna sem Oroszország számára nem volt alternatíva. Az egyik fő ok az elnökválasztás kimenetelének lehetőségei. Még mindig születhet ugyanis olyan eredmény, amely ha nem is oroszbarát országvezetést eredményez Kijevben, de mérsékeltebb lehet a jelenleginél, ami lehetőséget adhat a minszki megállapodás teljesítésére. Ez utóbbi ugyanis szavatolná, hogy Ukrajna kívül reked a NATO-ból és az EU-ból.

 

Petro Porosenko ukrán elnök döntése a hadiállapot bevezetéséről inkább szól belpolitikai érdekekről, mint az Azovi-tengeren történtekről. Nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a hadiállapot nem egyenlő a hadüzenettel. Nem csak arról van szó, hogy Ukrajnának még az oroszok feltartóztatására sincs semmi esélye az erőkülönbözőségek miatt, de ha hadat üzenne Moszkvának, azzal csak azt érné el, hogy az orosz hadsereg immáron hivatalosan is megjelenne Kelet-Ukrajnában, ahol a „fű alatt” érkező orosz haderő mégiscsak korlátozott számban lehet jelen.

 

A hadiállapot azonban nagy hatalmat biztosít Petro Porosenko elnöknek. Betekintést enged az általa vezetett hivataloknak az ország területén zajló kommunikációs forgalom egészébe – minden téren: internet, telefonok, e-mailek. Többek között a sajtót is cenzúrázhatja. Mivel Porosenkonak kiterjedt médiabirodalma van, ez már önmagában is az ő malmára hajtja a vizet. Sőt, ha minden kötél szakad, akár el is halaszthatja a márciusi elnökválasztások időpontját, esélyt adva magának, hogy behozza a jelenleg behozhatatlannak tűnő lemaradást Julija Timosenkoval szemben.

 

Oroszország a jövőre esedékes ukrán elnökválasztás kimenetelétől függetlenül igyekszik mindent megtenni, hogy számára elfogadható eredmény szülessen. A Krím fenntartása és az ukrán állóháború is sok pénzt emészt fel, miközben az orosz elnök népszerűsége a választások óta bevezetett nyugdíjkorhatár-emelés okán megcsappant.

 

Kercsi incidens – Kiképzési gyakorlatra hívják be a tartalékosokat a hadiállapot alatt Ukrajnában

 

EBESZ

 

A kérdés azonban az, hogy ha számára jó eredmény születik, azt el is kell fogadtatni a rivális hatalmakkal. Ebben a kérdésben pedig nagy szerepe van az EBESZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, amelynek soros elnökségét januártól épp Szlovákia veszi át, ebből kifolyólag a szlovák külügyminiszter személye nagy szerepet kap.

 

Az EBESZ jelenleg három konfliktusra fókuszál: Szíriára, Ukrajnára és a migrációra. Ukrajna esetében eddig jelentős számú megfigyelővel rendelkezett a kelet-ukrajnai front közelében, sőt drónokat is bevetettek megfigyelés céljából. A korábbi ukrán elnökválasztásokon több száz megfigyelővel volt jelen.

 

Az EBESZ eddig túlnyomóan Kijev álláspontját védte Moszkváéval szemben. Az EBESZ 2014-ben felszólította Oroszországot, hogy vonuljon ki Kelet-Ukrajnából.

 

Az ukrán elnökválasztások sajátossága, hogy az ország ötmillió lakosa, illetve az annektált Krím félsziget népessége valószínűleg nem járulhat majd az urnákhoz a háború miatt.

 

A felmérések alacsony részvételre utalnak, mert a lakosság teljesen kiábrándult a kormányzatból. Egyetlen jelöltnek sincs jelentős támogatása, még a listavezető Timosenko is alig éri el a 20 százalékos népszerűséget. A voksolás tehát kétfordulós lesz, ami manipulációkra ad lehetőséget.

 

Ukrajnában jelenleg több EBESZ-művelet folyik. Az egyik az EBESZ Különleges Megfigyelői Missziója 2014-től , és fegyvertelen civil csoportok teljesítenek benne szolgálatot. Feladatuk a konfliktus “pártatlan” megfigyelése és jelentések készítése, valamint a két fél közötti párbeszéd koordinálása. A második az 1999-ben indult Projekt-koordinátori művelete. Ennek célja a demokratikus intézmények és gyakorlatok kialakítása, fejlesztése.

 

Maga az EBESZ egy „puha” erőt képviselő intézmény, de Moszkva számára nagy eredmény lenne, ha az elnökválasztás számára kedvező eredményét egy nyugaton függetlennek tartott szervezet elismerné – vagy legalábbis nem gördítene elé akadályt, esetleg a számára kedvezőtlen kimenetelt elítélné. Az EBESZ-t a soros elnökséget ellátó ország külügyminisztere vezeti.

 

EBESZ-főtitkár: Szeretném, ha Lajčák vezetné a szlovák elnökséget

 

Szlovák belpolitikai geopolitika

 

Ilyen körülmények között került sor a szlovák belpolitikai válságra, amelynek központi szereplője Miroslav Lajčák külügyminiszter. A szociáldemokrata Smer által jelölt, de nem párttag Lajčák a nyugati mainstream által elismert és elfogadott diplomata, aki a kialakult helyzetben maga mögött tudhatta nem csak az EU és az ENSZ (migráció kérdésében érdekeltek az ENSZ paktumban), de Andrej Kiska államfő és a legkisebb kormánypárt, a Most-Híd támogatását is.

 

Az SNS, amely a választási időszak második felében egyre merészebb oroszbarát retorikát gyakorol, először a Magyarország melletti kiállásról szóló határozattal borzolta a kedélyeket, amelynek támogatására legalábbis a Most-Híd részéről esély sem volt. Majd jött a marrakeshi konferencia és a migrációs paktum kérdése, amelynek kidolgozásában és elfogadásában Miroslav Lajčák maga is részt vett.

 

Az SNS azt akarta, hogy Szlovákia teljesen határolódjon el paktumtól, ami Lajčák számára nem csak a totális „arcvesztést” jelentette volna otthon, de súlyosan sérültek volna kapcsolatrendszerei külföldön is. Ultimátumot adott tehát a kormánynak: ha nem engedik el őt Marrakeshbe, lemond.

 

Az SNS-nek szemmel láthatóan megfelelt ez az alternatíva, a Smeren belül pedig hatalmas a nyomás Peter Pellegrini kormányfőn, hogy valahogy visszasegítse a reflektorfénybe a legnagyobb kormánypárt korrupciós és maffia-botrányai miatt megbukó exkormányfőjét, Robert Ficot. Robert Fico oroszországi kapcsolatait egy 2014-ben íródott CEPA-jelentés aggasztónak nevezte, annak ellenére, hogy az első Fico-kormány idején csatlakozott Szlovákia az euróövezethez.

 

Ez azonban nem változtat azon, hogy Szlovákia az oroszellenes szankciók kritikusa, a V4 tagországa, az egyetlen uniós tagállam, amely nem utasított ki orosz diplomatát a brit kettőském, Szergej Szkripal elleni merényletkísérlet miatt.

 

Itt a harmadik felvonás: Kiska is húzza az időt, egyelőre nem fogadja el Lajčák lemondását

 

Fico, Bugár, Kiska

 

A szlovák parlament végül elfogadott egy elutasító határozatot, Lajčák pedig benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Ami azonban feltűnő volt az egész belpolitikai játszmában, hogy a Most-Híd a parlament döntését Szlovákia euroatlanti irányultságának megkérdőjeleződéseként értékelte, és nehezményezte azt is, hogy Szlovákia nem tekinti a kercsi incidens kapcsán Oroszországot agresszornak hivatalos állásfoglalásában.

 

Sőt, problémaként utalt rá, hogy a védelmi minisztérium által kidolgozott szlovák védelmi és biztonsági stratégiai dokumentumban Oroszország ugyan szerepel fenyegetésként, de az SNS továbbra is akadályozza, hogy azt a szlovák parlament elfogadja.

 

Robert Fico exkormányfő pedig eleve teljesíthetetlen célok teljesítésére szólította fel a kormányt: „totálisan” elhatárolódni az ENSZ paktumától, de mindent megtenni, hogy Lajčák maradjon a pozíciójában. Mindezt annak összefüggésében kell látni, hogy a sajtó szerint Fico került volna Lajčák helyett a külügyi tárca élére.

 

Beszédes az is, hogy a parlamenti politikába átigazolni tervező Andrej Kiska államfő, aki a Smer és Robert Fico egyik fő kritikusa, nem használta ki az SNS okozta lehetőséget, és nem adta meg a Smernek a kegyelemdöfést azzal, hogy elfogadja Lajčák lemondását, amely akár előrehozott választásokat is eredményezhetett volna egy olyan időszakban, mikor a Smer nem tud kilábalni a népszerűségvesztésből. Kiska saját hitelességét kockáztatva kétszer is elnapolta Lajčák lemondásával kapcsolatos döntését.

 

Kiska még mindig nem döntött Lajčákról. Belgiumban már koalíciós válság tört ki az ENSZ paktum miatt

 

Közben az SNS nem adta fel, és tovább gerjesztette a feszültséget a Brüsszellel szembeni, Magyarország melletti kiállásról szóló parlamenti határozattal, amit úgy hozott fel a parlamentben első körben, hogy nem egyeztetett róla koalíciós partnereivel. A Most-Híd erőteljesen elutasította a szlovák nemzetiek lépését, és a koalíciós szerződés megszegését emlegette.

 

A dolog érdekes közjátéka, hogy kedden délelőtt Peter Pellegrini kormányfő bejelentette, hogy a katonai hírszerzés egy november 22-i határozat alapján kiutasított egy orosz katonai attasét Szlovákiából, mert „Szlovákia és a NATO érdekeivel ellentétes tevékenységet” végzett. Azt a sajtóban megjelent információkból nem lehet megállapítani, hogy csupán a Szkripal-ügy kapcsán keletkezett korábbi „adósságát” törlesztette a szlovák kormány, jelezve, hogy még mindig elkötelezett nyugatbarát, vagy pedig eltávolították azt az embert az országból, aki esetleg ötletekkel szolgált Andrej Danko SNS-es pártelnöknek az orosz érdekek érvényesítéséhez.

 

Valószínűleg a kormánypártok együttműködése tovább fog romlani, ahogy egyre inkább megmutatkoznak a köztük feszülő ellentétek az ország geopolitikai besorolását illetően. Eleve irracionális, hogy a szlovák-magyar vegyespárt elítéli, míg a magyarokat ősellenségnek tartó SNS támogatja Magyarország kormányát támogató parlamenti javaslatot, a Smer pedig rendkívül óvatosan próbál evickélni, hogy véletlenül se álljon egyik oldalra sem – Brüsszel és Budapest, Washington és Moszkva között.

 

Monika Beňová (Smer): Nem tisztességes győzködni Lajčákot, az EBESZ-elnökséget más is megoldja

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás