Újkori szlovák kolonizálás a Csallóközben. A nagyszarvai szlovák iskolaalapítás háttere

Nyitókép: pravda.sk

Február 21-én ülésezett a csallóközi település, nagyszarvai helyi képviselőtestülete, melyen megvitatták a helyi szlovák iskola alapítására vonatkozó kérelmet. Az ügy hónapok óta foglalkoztatja nemcsak a falu, hanem a szélesebb régió lakosságát is, és már Peter Pellegrini kormányfőt is a faluba szólította.

A Körkép.sk utánajárt, mi van az ügy hátterében.

   

Nagyszarvának van egy nagyon gazdag, betelepült szlovák lakosa, aki megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik. Hozzá társult két szintén betelepült, szlovák nemzeti érzelemmel kellően felvértezett lakos. A hármójuk nevének kezdőbetűjéből álló BKŽ kezdeményezés elhatározta, hogy ha törik ha szakad, szlovák iskolát alapítanak a szinte színmagyar faluban.

A Tempest és a nacionalizmus hívta Nagyszarvára a szlovák kormányfőt

Az elmúlt három évben negyedmilliárd eurós forgalmat lebonyolító Tempest, a.s. vezetője,Roman Kriško a csallóközi kis faluban él. Brontvajová és Žárová szintén (lásd korábbi cikkünket). Ők hárman fordultak még korábban levélben a helyi képviselőtestülethez, szlovák iskolaalapítás céljából. Kérvényükhöz ezúttal 14 nevet is csatoltak, akik a megalapítandó szlovák iskola diákjai lennének.

A nagyszarvai vizsgálat kiderítette, hogy a 14 személyből ténylegesen csak hatan nagyszarvai kötődésűek. A lista újbóli átvizsgálása után pedig az is világossá vált, hogy a hatból ténylegesen csak hárman nagyszarvai lakosok, egy személy ilyen néven nem is szerepel a helyi nyilvántartásban. Ketten pedig – történetesen Roman Kriško kiskorú gyermekei – azok édesanyjával együtt Somorján rendelkeznek állandó lakhellyel.

Ilyen arányok mellett nem is csoda, hogy a nagyszarvai képviselőtestület csütörtöki ülésén egyöntetű (9-0) döntéssel elutasította a szlovák iskola létrehozását. De mivel a magyarok demokraták, törvényesen eljárva megoldást is javasoltak a három szlovák kisiskolás utaztatására.

Szerződést kötöttek a 8 kilométerre levő Léggel, mely vállalta, hogy szlovák iskolájába befogadja a kisdiákokat. Szeptembertől ráadásul az utaztatásukat is megoldja a község. Az alig nyolc kilométeres táv nem jelenthet problémát akkor, amikor Vajka, Doborgaz és Nagybodak magyar kisdiákjai ennek többszörösét kénytelenek leutazni a 20 kilométerre levő Bősre (erről is már írtunk a Körképen).

Asszimiláció iskolabusz-projektben. Magyar falvakból szállítják szlovák iskolába a gyerekeket Érsekék

Horváth Balázs helyi képviselő, a nagyszarvai önkormányzat aktív tagja a Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy hosszútávú megoldást a közeli, alig öt kilomérerre levő Macházán felépítendő 1-9 osztályos szlovák iskola jelentené, ahol a szlovákok aránya jelenleg már eléri az 55 százalékot.

Nagyszarva tehát ismét visszaverte a szlovák telepesítési kísérletet. A falu úgy néz ki, továbbra is elszánt és egységes. Ezt mutatja a legutóbbi önkormányzati választások eredményei is, ahol két csoportosulás és két elképzelés küzdött egymással. A BKŽ Kezdeményezés egy nagy, fejlődő szlovák falut szeretett volna elérni. A másik, akikből a jelenlegi összes helyi önkormányzati képviselő is kikerült, pedig egy kis élhető magyar falut.

Nagyszarván tehát lényegében referendumot tartottak saját jövőjükről, és a helyiek néhány szlovák aktivistát leszámítva a magyar megmaradás mellett döntöttek. Érdekes adalék, hogy a szlovák jelöltek összesen nem kaptak annyi szavazatot, mint a helyi testületbe utolsóként bekerült magyar.

Itt tartunk most, de a történet természetesen nem ért véget. A Körkép.sk információi szerint ugyanis a szlovák iskolaalapítás csak egy része Roman Kriškoék jövőbeli terveinek. Egy szlovák alapiskola helyben ugyanis nagyban növelné a helyi építkezési telkek értékét további szlovák betelepülők előtt. Erről szól ugyanis valójában a helyiek harca, melyben egyelőre a magyaroknak áll a zászló. Ki tudja, meddig.

Király Zsolt