Előrehozott választások: A Smer és az SNS nem csak a Kuciak-gyilkosság évfordulójától tart, hanem a magyar egységtől is

Nyitókép forrása: Aktuality.sk

Peter Pellegrini megalapozta a hétvége politikai hangulatát azzal, hogy pénteken kijelentette, nem kizárt az előrehozott választások lehetősége, mert a kormánykoalíció túlságosan eltért „prioritásaitól”. Szombaton délelőtt csatlakozott hozzá Andrej Danko is, aki elégedetlen Pellegrinivel, amiért az (szintén pénteken) védelmébe vette az amerikai védelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat.

A koalíciós pártok kutyaszorítóba kerültek. Szűk egy év múlva parlamenti választásokra kerül sor, a Smer és az SNS, de főleg a Most-Híd pedig súlyos népszerűségi problémákkal küzd. A Bašternák-ügy, a Kočner-ügy, a Kuciak-gyilkosság, Robert Fico személye, és a közelmúlt botrányai mind megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítják őket.

A Denník N igen éleslátóan úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok félnek a Kuciak-gyilkosság második évfordulójától, mert az emlékező (és kormányellenes) tüntetésekre épp a választási hajrá idején kerülne sor.

   

De nem csak ez hajtja előre a Smert és az SNS-t. Harmadik koalíciós partnerük most került padlóra egy csúfos kimenetelű államfőválasztás miatt, ahol Bugár Béla 3,1 százalékos eredménnyel szerepelt (le). A Most-Híd helyzetét pedig jól illusztrálja, hogy Bugár egy tervezett (!) gerincműtétre hivatkozva napokra eltűnt a sajtó látószögéből – pedig elvileg teljesen reálisnak tartotta, hogy bejut a második fordulóba, de akkor minek tervezett be épp a második kampány idejére műtétet..?

A Smernek most jött el az elégtétel ideje. Ha meg akarja akadályozni, hogy Bugár Béla pártja felálljon a csúfos vereségből, sőt, ha meg akarja gátolni, hogy a jövő tavaszi választásokon esetleg egy egységes magyar politikai képviselet szálljon ringbe, az előrehozott választások kiváló megoldást kínálnak.

Jelentősen szűkre szabja ugyanis a magyarok idejét a felkészülésre, a tárgyalások levezénylésére, és minden egyéb, nem publikus egyezségre, ami a színfalak mögött zajlik.

De nem csak emiatt aggódnak a szlovák kormánypártok. Az elnökválasztások után ott van a nagy kérdés, hogy vajon mihez kezd Štefan Harabin a harmadik legtöbb szavazatot kapó jelölt a 15 százalékos támogatottságával. Ha pártot alapít, akkor elsősorban a Smer és az SNS szavazóit csábíthatja el.

A következő nagy dilemma, hogy Marián Kotleba és az ĽSNS tovább erősödik. Bár a Smer számára nem jelent gondot együttműködni a szélsőségesekkel – lévén, hogy az elmúlt egy évben maga is igencsak jobbra tolódott –, de egy túlságosan erős ĽSNS túl nagy falatot akar majd a tortából, ha esetleg koalícióra lépnek egymással.

És persze ne feledjük: ott van az ősellenség, Andrej Kiska, aki hamarosan a parlamenti politikába igazol át az elnöki palotából, és lenne kilenc hónapja, hogy felkészüljön a választásokra. De csak akkor, ha nem lesznek előrehozott választások. Jelentősen csökkennének az esélyei, ha nem sikerülne kellő időt töltenie kampánnyal.

A baloldali, sok tekintetben szociáldemokrata programmal is rendelkező Progresívne Slovensko csillaga is felfelé emelkedik, ami egy határon túl már komolyan felboríthatja az erőviszonyokat a politikai palettán, és a most még megosztott ellenzéket egységbe kovácsolhatja, ami a Smernek megint csak nincs ínyére.

A PS-SPOLU koprodukció most nagyjából 9 százalékos támogatottságnak örvend, ami épp arra elég, hogy ellenzéki pártokból  6-párti kormány alakuljon. Ha tovább nő a népszerűsége, ez a megosztottság meg is szűnhetne.

A fenti példák jól mutatják, hogy a szlovák kormánypártoknak rengeteg okuk lenne előrehozott választásokat kieszközölni. Minden más csak retorika és színház. Persze, így sem lesz egyszerű dolguk. A parlamentben legalább 90 támogató szavazatra van szükség a választási időszak lerövidítésének elfogadásához. Ellenzéki támogatás nélkül erre esély sincs.

Komjáthy Lóránt és Komjáthy Petőcz Andrea