Nyitókép: MTI
Ahogy sokan, sok helyütt már leírták, megrázó és megindító érzés volt látni a Notre-Dame lángolását. A térdre ereszkedett, imádkozó emberek látványa, a templomtorony összeomlása mindennél erősebb szimbólumot jelentett. Igazi apokaliptikus jelenetek játszódtak le a szemünk előtt, miközben a világörökség pótolhatatlan része vált a tűz martalékává.
Az eset kellően fel is rázta a franciákat. A migránspolitika kezelése miatt jogosan lesajnált francia nép saját történelme, keresztény megmaradása érdekében soha nem látott össznemzeti gyűjtést hirdetett. Odahaza és szerte a nagyvilágban.
Az első, azonnali felajánlások szinte elképesztő, lélegzetelállító összegekről szóltak. Franciaország leggazdagabb embere, Bernard Arnault 200 millió eurót, egy másik milliárdos és a Total energiavállalat 100-100 milliót, Párizs 50 milliót, a régiós kormány 10 milliót… A Notre-Dame még füstölgött, a por és a hamu még ki sem hűlt, amikor kedd estére már 750 millió eurós felajánlásáról szóltak a híradások, mely mára, a kisemberek adományainak köszönhetően valahol egy milliárd eurónál tarthat.
A franciák megesküdtek, hogy öt éven belül eredeti pompájában újítják fel az épületet.
És most ugorjunk vissza az időben 2012. március 10-ig, a krasznahorkai vár leégésének napjáig.
A felvidéki magyarság körében szintén páratlan eszmei és szimbolikus értékkel bíró vár tetőszerkezete, Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye, a reneszánsz palota egy része vált a helyi cigánygyerekek cigarettázása miatt a tűz martalékává. Kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, megrongálódott a harangtorony.
A felújítás költségeit a Notre-Dam-i károkhoz képest „elenyésző”, 15 millió euróra becsülik.
Mire voltunk mégis képesek az elmúlt hét évben Krasznahorka újbóli megnyitása érdekében? Mennyit ajánlottak fel például a mi oligarcháink e nemes célra? Mondjuk a felvidéki magyar közösség lerohasztásából meggazdagodott újkori földesurak, akik Csallóköz, és régióink uraiként szinte élet – halál fölött döntenek? Vagy politikusaink? Mert a kisemberek nálunk is megmozdultak, több segélykoncertet, jótékonysági gálát szerveztek.
A vár bezárásával gömöri egzisztenciák mentek tönkre, a környékbeliek végső elkeseredettségükben a túl lassú felújítási munkálatok miatt tüntettek is. Miközben egy olyan párt ül végig a parlamentben magyar szavazatokból, akik azóta a magyar himnuszt is betiltották, csicskásaikat gyalázatos döntéseikkel pedig a mai napig némán tűrjük.
Az is beszédes párhuzam, hogy a felújítás céljából indított gyűjtés bejegyzését a szlovák Belügyminisztérium visszautasította, mert az nem szlovákul, hanem magyar nyelven született. A Most-Hidasok szerint pénz állítólag van, így vélhetően a szakértelem, a politikai akarat, az elkötelezettség, a talpraesettség hiányzik, ha több mint hét év sem volt elég arra, hogy eredményt lássunk.
Hamarább épül újjá a még füstölgő Notre-Dame, hamarább gyűjtik össze a franciák saját szimbólumuk felújításának költségeit.
Egy Szlovákiánál 12-szer nagyobb ország két nap alatt az ötvenszeresét szedte össze annak, mint amennyibe a krasznahorkai vár felújítása kerül. És azt is vállalták, hogy öt év alatt helyreállítják. Miközben mi nyolcadik éve a bezárt Krasznahorkát kerülgetjük.
Úgyhogy mielőtt lenézzük és lesajnáljuk a franciákat az egyébként valóban vállalhatatlan migránspolitikájuk miatt, jó, ha saját magunk felett is elgondolkozunk.
A Notre-Dame a mi szégyenünk is. Ismét rádöbbentett a felvidéki magyarság mai állapotának korképére.
Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Gömöri András
2019. ápr. 17. 18:50Mi az hogy vállalhatatlan a franciák migránspoligikája? Kinek az? Ők a gondok mellett is meglehetősen jól kezelik miként a többi nyugati demokrácia is.Problémát csak itt az EU baromfiudvarában jelent a migráció ahol nincsenek migránsok viszont a sok sötét embert lehet hiszterizálni velük, uszítani ellenük a hatalom megtartása érdekében. Mindezt teszik a kommunistákból liberálisokká majd keresztényekké vedlett gazemberek akik még talán magukért sem mondtak el életükben egy imát nemhogy az irgalomról ,felebaráti szeretetről ,önzetlenségről tennének tanuságot. Az vállalhatatlan, hogy egy ilyen katasztrófa kapcsán is csak a migránsozás jut valakinek az eszébe.
Bóta Róbert
2019. ápr. 18. 08:47Nekem meg úgy tűnik és nem nagy fantáziára vall, hogy valaki pont András név mögül szájkaratézik már megint, figyelmen kívül hagyva a cikk lényegi tartalmát...
Bóta Róbert
2019. ápr. 18. 08:50A lényeg, a Gömöri vezetéknéven lett volna és az pont nem jelenteg a hozzászólásomban...
Gomb Elek
2019. ápr. 20. 13:10A Notre Dame égésekor, a túristák térdeltek, ês énekelték az Ave Maria-t, a gyűjtés a keresztény országok adományaiból, jön össze... Sok francia szerint "ezek" csak kövek... - Krasznahorka büszke vára, egy másik történet... szomorú történet...
Varga Lajos
2019. ápr. 26. 02:39A Notre Dame balesete szerintem egy isteni figyelmeztetés, ha úgy tetszik a felemelt figyelmeztető ujj, hogy elég volt már a franciák által kitalált, támogatott hamis istenekből és elérkezett az igazság órája és az idő az egyedüli és egy igaz Istenhez való elindulás és Jézus példájához hasonlóan az útkeresés ideje. Természetesen az igaz út kezdete lehet az újjáépítés is, de ahhoz, hogy valaki az igaz utat járja nem kell feltétlenül egekbe nyúló tornyokat építeni, untig elég őszintén segítő szándékkal fordulni másokhoz a rászorulókhoz, de a segítő szándék az gyakran pénzben nem mérhető és főleg a piacon nem kapható bóvli. A kereszténységtől való eltávolodás valóban nem csak a franciák problémája, hanem úgy általában probléma nemzethez és országhoz, országokhoz nem köthető általános a mai nagyzolós szokásokban globalizációnak nevezett jellemzővel felruházható probléma, mert az üzlet a pénz , a vagyon és a hatalom megszerzése az sosem a segítő szándékból fakadt, hanem az önzésből. Aztán az ilyen szerezgető és nyerészkedő hatalmasok morzsáiból erkölcsi példázatot kreálni, ahhoz bizony gyomor kell, mert ez a züllés legsötétebb zugaiba vezető út
A kommenteket lezártuk.