Bence
  • HUF: 328.18
  • USD: 1.11
  • 21 °C
  • 33 °C
Vélemény

Köszönet Dankonak és Bugárnak! Segítettek elérni a magyar összefogást

Nem volt még példa arra, hogy egy össznemzeti téma ennyire kikerüljön a magyar szavazatokért induló pártok kezéből.

Szó szerint ezt monda e sorok írója a szlovák parlament elnökének, amikor a vasárnapi tüntetést követően fogadta a himnuszéneklő rendezvény szervezőit. Andrej Danko láthatóan meg volt rémülve, magyarázkodott, próbált lyukat beszélni a hasunkba, igyekezett biztosítani bennünket arról, hogy mennyire szereti a magyarokat, hogy így, hogy úgy, hogy félreértés az egész, hogy nem kell magyar-szlovák feszültség…Elfeledve azt, amire egyébként szintén emlékeztettük, hogy a himnusztiltást az ő pártjának javaslatára fogadták el.

 

Nem számított ugyanis arra, hogy a zord idő ellenére az ablaka alatt tüntető, a viharos szélben és kellemetlen esőben is sziklaként álló mintegy ezer fős magyarság ilyen méltósággal, ilyen felemelően, ilyen határozottan és világosan képes a világ értésére adni, hogy NEM, ELÉG VOLT. A himnuszunkat nem adjuk, és nem adjuk a magyar szimbólumaink szabad használatának jogát sem.

 

Hirdetés(X)

Megy ez pártszervezés nélkül is

 

Ráadásul a Most-Híd és az MKP politikusainak aktív részvételére sem volt szükség ahhoz, hogy egy nívós rendezvény szülessen. Mi több, épp azért lehetett tartalmas, épp azért hangozhattak el azok a követelések, és kaptak vastapsot, mert nem a béklyóba zárt politikusok, hanem szabad, civil magyar emberek fogalmazták meg őket. És az egész meglepő módon működött.

 

Mert nem volt még példa a felvidéki magyar közéletben arra, hogy egy össznemzeti téma ennyire kikerüljön a magyar szavazatokért induló pártok kezéből.

 

Mi több, egyikük hathatós közbenjárására (a himnusztiltást a Most is megszavazta) és az MKP tanácstalanságára, szokott fáziskésésére volt szükség ahhoz, hogy idáig eljussunk.

 

A tüntetés tanulságai

 

Mindkét párt számára komoly tanulságokkal szolgált a vasárnapi rendezvény. A fő tanulság ugyanis az, és ezt ideje végre kimondani, hogy ha így folytatják, hamarosan nem lesz rájuk semmi szükség. Azaz, a jelenleg még működő, létező, magyar szavazatokból élő felvidéki pártokra.

 

 

Már a vasárnapi tüntetéshez sem kellettek, és hibátlanul sikerült. Rendben volt szervezésileg, üzenetileg, mediálisan, hangulatilag. Erőt, összetartást, elszántságot sugárzott. Ráadásul mindez olyan (választó)táborral, melyet a Most és az MKP is megirigyelhet. Ez utóbbi saját politikai kampányanalfabetizmusának köszönheti, hogy kikerült a kezéből az irányítás.

 

Mi több, a szervezők saját ügyességüknek köszönhetően azt is elérték, hogy a himnusztiltást kiagyaló, azt előterjesztő, és házelnököt adó párt elnöke fogadja őket. Amivel ismét csak Bugárék vitorlájából vették ki a szelet.  Danko ezt pontosan, ezért is kért találkozót a tüntetők képviselőitől.

 

A Mostnak már most vége, az MKP elnökének is

 

Vasárnap óta nincs ember, aki ne tudatosítaná, hogy a himnusztiltás visszavonása nem a Mostnak, vagy az MKP megkésett petíciójának köszönhető, hanem csakis a felvidéki magyarság egészséges ellenállásának.

 

Aki ott volt vasárnap a parlament előtt, az érezte a levegőben, hogy Bugáréknak politikai értelemben végük. És aki oligarcha sugallatra továbbra is a velük való összefogást sürgeti, annak szintén vége lesz. Ezért lehet vége az MKP elnökének az EP-választások után. Mert alkalmatlan a feladatra, mert túl nagy rá a politikai kabát, mert nem szabad ember, mert Világi Oszkár irányítja, mert folyamatosan csak az események után fut, mert…mert…mert szlovákul SEM tud.

 

Igen, az MKP jelenlegi elnöke ott volt a helyszínen, megbújva valahol az utolsó előtti sorban. De ott volt, amiért elismerést érdemel. De már csak mint szelfizgető, leírt politikus, egy a tüntetők közül.

 

 

Új időszámítás

 

Az EP-választás egy teljesen új politikai időszámítást hozhat a felvidéki magyarság számára. Ami az elmúlt 30 évben létezett, arra láthatóan már nincs igény. Amire igény van, az vasárnap Pozsonyban elhangzott. Aki ezt képes megérteni,  és kellő alázattal rendelkezik ahhoz, hogy ezt el is fogadja, annak lehet keresnivalója a további érdekképviseletben. Ott, ahol az eddigi semmittevés már nem erény, kiváltság, jog, hanem nehezék. Ellenkező esetben végleg kikerülhet az irányítás az eddig megszokott mederből és akár el is veszhetünk.

 

Erről is szólt a pozsonyi himnuszéneklés. Mely, mint látható, sokkal több tanulsággal szolgált, mintsem azt első pillanatra gondoltuk volna.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 55 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Király Zsolt

Király Zsolt, 40 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket

Megosztás