Vajon kitűzik a magyar lobogót az ipolysági városháza homlokzatára augusztus 20-án?

Nyitókép: facebook.com/saag-ipolysag-sahy

Mint tudjuk, augusztus 20-a nemzetünk legősibb ünnepe. Ekkor emlékezünk meg az államalapításról, Szent István királyunkról, egyes külhoni magyar településekkel együtt egész Magyarország piros-fehér-zöldbe borul. Vannak, akik a helyszínen, mások a tv-képernyők előtt követik feszült figyelemmel a budapesti tűzijátékot.

Na, de mi a helyzet Ipolyságon?

Tavaly októberben, Csehszlovákia kikiáltásának, a turócszentmártoni deklaráció kihirdetésének századik évfordulója alkalmából az ipolysági városházát díszítő három zászló (városi, szlovák és EU-s) mellé a csehszlovák lobogót is kitűzték a hivatal illetékesei.

    

Az ügy kisebb felháborodást vont maga után a város magyar lakosságának részéről, hiszen Csehszlovákia „szerető gondoskodásának” hála lehetett részünk olyan „kiváltságokban”, mint lakosságcsere, kitelepítések, reszlovakizáció, teljes jogfosztottság és egyéb „nyalánkságok.”

Ha emlékeim nem csalnak, nem hivatalos csatornákon azt a választ kapták a panaszosok, hogy nem kell nagy feneket keríteni a dolognak, nincs semmilyen mögöttes, ártó szándék. Városunk azonban mégiscsak több mint 70 évig Csehszlovákia része volt, nem lehet letagadni, meg nem történté tenni történelmünket, mondták.

Mi következik mindebből?

Ipolyság közel 1000 évig volt a Magyar Királyság része (fedőnevén Uhorsko). Ezért mi, magyar nemzetiségű polgárok, is megérdemeljük azt a magyar zászlót – legalább – augusztus 20-án, legnagyobb nemzeti ünnepünkön.

Kíváncsian várom, lesz-e magyar zászló az ipolysági városházán Szent István királyunk ünnepén. Van olyan fontos 1000 év történelme, mint azé a 70 évé?  Ér-e annyit 1000 év, mint 70 röpke esztendő? Ér annyit Ipolyságon a magyar hagyomány, mint a (cseh)szlovák? Vajon továbbra is másodrendű állampolgárként és másodrendű városi polgárként kezelnek minket?

Augusztus 20-án kiderül.

Kapusník Csaba