Negatív kampánnyal legitimálná a Most-Híd a Smerrel közös koalíciót

Nyitókép forrása: sme.sk

A Most-Híd látványos sértődöttséget mutat, mert személyi konzekvenciák hiányában kiszorult a közös magyar indulásból. Bár eredetileg polgári és vegyespárti beállítottságát hangsúlyozta, most népszerűségének hullámvölgyéből a magyar és más kisebbségi választók megszerzéséért pedálozik.

A himnusztörvény megszavazása, majd kétségbeesett „visszaváltoztatása” után a Most-Híd olyan plakátokkal kampányolt, miszerint „elérték”, hogy énekelhetjük a himnuszt a dunaszerdahelyi stadionban. Hasonlóan ellentmondásos üzeneteket közvetítenek plakátjaikkal a Csallóközben, amelyek a víz védelmére hozott „eredményeikről” számolnak be. A probléma ezzel, hogy Lex Csallóköz ide vagy oda, a vízszennyezés és a dán sertéstelepek okozta felháborodás továbbra is a mindennapok része a régióban.

Míg a vegyespárt a 2016-os választások előtti kampány hajrájában szándékosan félreérthető üzenetekkel Smer nélküli kormányt ígért, addig ma már nyíltan a Smerrel közös kormányzás mellett kardoskodik. A négy évvel ezelőtti Smert bíráló retorikát és a „történelmileg terhes” nemzeti politizálás elutasítását felváltotta, hogy a „kisebbségek” érdekérvényesítése érdekében mindenképp kormányon kell lenni – akár a Smerrel is.

   

A vegyespárti politikusok fórumain ugyanakkor gyakori a  „sértődésretorika”. Arról beszélnek, hogy milyen inkorrekt módon járt el velük szemben az MKP és az Összefogás Mozgalom, hogy tárgyalópartnereik képtelenek voltak „ésszerű kompromisszumot” kötni. És ez nem csak Bugár Béla és Ravasz Ábel kijelentésére igaz.

Nemrég számoltunk be róla, hogy Érsek Árpád most-hidas közlekedési miniszter is felháborodva beszélt a magyar közös lista tárgyalásainak kudarcáról. Igaz, ő maga azt vallotta, hogy „eleve hiba az összefogósdi”. Arra panaszkodott, hogy a „másik oldal” folyamatosan, ok nélkül, igazságtalanul támadja őket.

A Most-Híd elnökségébe nemrég bekerült Agócs Attila füleki polgármester hasonló hangnemben közöl írásokat a közösségi oldalakon. Az ötpárti tárgyalások berekesztése után méltatlankodott az Összefogás miatt:

„Erre most olvasom az MKP magyar kormány által pénzelt hírportálján, hogy az önmagát morális elefántcsonttoronyban látó Összefogás közleményben hívja soraiba a Híd ‘demokratikus érzelmű, becsületes tagjait és tisztségviselőit’ ”

Írásában többször a nyugati balliberális média retorikájával bírálta a magyar kormányt is. November 14-én, a vegyespárt honlapján megjelent írásában pedig az MKP-t támadta, amiért „az erkölcsösség önglorifikációjában jelenleg jeleskedő MKP-sok ma is a Smerrel közösen vezetik Nyitra megyét”.

Ez az érvelés már korábban is előkerült a most-hidas politikusoknál. Annak ellenére, hogy épp a Smerrel közös kormányzástól nem idegenkedő (vagy legalábbis, ebbéli véleményüket megváltoztatni hajlandó) MKP-s politikusok támogatták leginkább az MKP – Most-Híd pártpaktumot: Menyhárt József, Őry Péter, Farkas Iván. És bár a Nyitra megyei együttműködés valóban kellemetlen bélyeg az MKP-nak, megjegyezzük, Nagyszombat megyében a párt az ellenzékkel működik együtt.

A választási kampányban a Most-Híd tehát látványos sértődöttség-retorikát folytat, és mivel nem tudja megmagyarázni az elmúlt négy év botrányait, bírálóit kritizálja azzal, hogy ők sem jobbak. Sőt, Bugár Béla nemrég odáig ment, hogy azt nyilatkozta az egyik szlovák rádióban, hogy a magyar kormány megbízásából próbálja az Összefogás Mozgalom és a Magyar Fórum „elpusztítani a Most-Hidat”.

Érsek Árpád nagymegyeri szereplése nyomán pedig érdemes kiemelni, hogy a kisebbségek jogainak védelme tekintetében az általa prezentált célok kimerültek abban, hogy „nyugodtságban akarunk élni”.

Komjáthy Lóránt