Belföld

Miért akarja a Most-Híd felszámolni a Csemadokot?

Két legyet ütnének egy csapásra: elcsábítani a Csemadok tagjait, létrehozni egy „ellen-Csemadokot”, és...

Nyitókép: (Rigó Konrád, b1 és Bárdos Gyula, j1 a gombaszögi táborban). Forrás: mkp.sk

 

Felröppentek a hírek, miszerint Rigó Konrád, a Smer-SNS-Most-Híd koalíció kulturális államtitkára levelet írt a Csemadok tagjainak, kifejezve abbéli szándékát, hogy szeretnének létre hozni egy szlovákiai magyar közművelődési intézményt. A levelet Solymos László (Most-Híd) miniszter is aláírta. De mi lehet a céljuk mindezzel?

 

Dübörög a kampány

 

Hirdetés(x)

Kampányidőszak van, így valószínűleg a választók felé is szeretne a kormányon lévő vegyes párt tetszelegni, kifejezve, hogy fontos számukra a felvidéki magyar kulturális élet. De mi lehet még a háttérben? Hiszen ha a kultúra megőrzése állna érdekükben, akkor elegendő lenne az idén 70 éves Csemadoknak megadni egy állami jellegű támogatást, amivel teljesen feleslegessé válna egy új szervezet létrehozása.

 

Ha ez lenne a cél, akkor a Csemadok támogatását már rég megoldhatta volna a Most-Híd a négy éves kormányzati ciklusa alatt. Most ugyanis már túl késő van az efféle dolgokra, hiszen a parlament már nem ülésezik.

 

Mi lehet hát a kormánypárt valódi szándéka?

 

Mint tudjuk, a Csemadok elnöke a Most-Híd számára konkurens pártalakulatnak, a Magyar Közösség Pártjának az elnökségi tagja. Tudjuk azt is, hogy bár közel álltak hozzá, a Most-Hídnak és az MKP végül külön indul a parlamenti választásokon. Bárdos Gyula Csemadok elnökként viszont mozgósította a szervezetet, és a tagság besegített az éppen alakuló Összefogás politikai mozgalom aláírásgyűjtésébe.

 

Amivel Bárdos politikai célokra használta fel a Csemadokot, ami egy kulturális szervezet. Legyünk őszinték! Egy kulturális szervezet fő prioritása maga a kultúra. Mint ahogy az éppen kormányon lévő, magát magyar képviseletként aposztrofáló vegyes párt feladata is az lenne, hogy képviselje választói érdekeit, akik megválasztották őket.

 

Ezzel szemben viszont úgy tűnik, hogy a választók nem voltak megelégedve a Most-Híd parlamenti munkájával, hiszen a közvélemény kutatások szerint népszerűségük egyre csökken.

 

Abból főzünk, ami van

 

Sajnálatos dolog, hogy ennyi évvel a háború után – annak ellenére, hogy a legtöbb európai országban a nemzeti közösségeknek már önrendelkezésük van – nálunk még egy államilag támogatott magyar közművelődési intézmény sincs.

 

A Csemadok finanszírozása 1996-ig az állami költségvetés részét képezte, mindaddig, amíg Mečiar addigi kormánya meg nem fosztotta őket ettől a támogatástól. Azóta az intézmény pályázatokból, felajánlásokból és főleg, kiemelt nemzetpolitikai intézményként komoly összegű, több százmillió forintnyi magyarországi támogatásokból tatja fenn magát.

 

Ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor ez a helyzet leginkább azok szégyene, akik Szlovákiában hatalmon vannak, de azt nem használták ki kellőképpen arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

 

De miért kellene egy új, ha van egy több évtizede működő régi?

 

Ha logikusan belegondolunk, valószínűsíthető, hogy a Most-Híd ily módon szeretné magának megnyerni a Csemadok tagjait. Bizonyára felbuzdultak azon is, hogy ez az egykor dicsőbb napokat megélt szervezet úgy ahogy továbbra is képes magát mozgósítani, amikor arra szükség van.

 

Ami vélhetően nem tetszik sem a Most-Hídnak, sem koalíciós partnereinek, hiszen ezzel az ő választási esélyeik gyengülnek. Ezért aztán logikus, hogy helyzetükben két legyet ütnének egy csapásra: elcsábítani a Csemadok tagjait, létrehozni egy „ellen-Csemadokot”, és annak vezetését Most-Híd közeli tagokkal megtölteni.

 

Így aztán az ellentábornak és a felvidéki magyarságnak ez a bástyája is be lenne véve, a vegyes párt, befolyása alá rendelve.

 

Végh Tamás

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 19 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket