Nyitókép: Körkép.sk
Megfelelő taktika és ellenfeleinek hibás kampánystratégiája. Ezek ötvözete okozta, hogy Igor Matovič immár a parlamenti választások egyik fő esélyesévé vált.
És ha nem vigyáz, túl is nyerheti magát olyannyira, hogy végül a vesztesek közé kerül. Szerencsére ezt ő is pontosan tudja.
Mi történt az elmúlt hetekben, hogy ennyire feje tetejére állt a politikai paletta?
December végén még azzal foglalkozott az ország, hogy Kotlebáék akár meglepetést is okozhatnak, és a Smerrel, Boris Kollárral és az SNS-szel karöltve (ha Dankoék bejutnak) megakadályozhatják a kormányváltást.
Mindez természetesen továbbra is lehetséges, de a fejlemények azért már máshol tartanak.
Azóta az ellenzéki pártok, – az OĽaNO konkurensei – hibát hibára halmoznak, és képtelenek észrevenni, mi történik.
Mi a gond?
A fő probléma az emócióval van. Míg Matovič pontosan érzi, hogy mire vágynak (a Smer eltakarítása) az emberek, addig a PS/Spolu, Andrej Kiska, a KDH, de az MKÖ is mellékpályán köröz.
Hogy mi a mellékpálya? Kotleba ostorozása, a velük szembeni fellépés, a szélsőségesekkel szembeni önmeghatározás. Az ĽSNS ugyanis csak következménye mindannak, ami ebben az országban történik.
Az emberek azért menekülnek Kotlebához, mert már elegük van a korrupt, gyilkossággal terhelt maffiakormányból. Erre fel mit csinál a ráadásul még kölcsönös meg nem támadást kötő PS/Spolu – Za ľudí – KDH koalíció és részben az MKÖ is? Kotlebával riogat. Ahelyett, hogy a Smert támadnák, akik a szélsőségek erősödésének fő felelősei.
Csodálkozunk, ha a választók inkább elindultak Matovič felé?
A túlnyerés kockázata
Igor Matovič mára komoly dilemmával küzd. Nem az a kérdés ugyanis már számára, hogy sikeresen veszi-e a választásokat, hanem hogy milyen mértékben. Amennyiben ugyanis túlnyeri magát, az könnyen a KDH, de akár az MKÖ kiszorítását is eredményezheti a parlamentből és az OĽaNO szövetségesek nélkül maradhat. Csakhogy egy Smer nélküli kormányhoz az OĽaNO mellett kellően erős PS/Spolura, Kiskáékra, KDH-ra és SaS-ra van szükség.
Sulíkék érzik a veszélyt, ezért is választották inkább a szakmai politizálást. Az elemzők által egyértelműen legjobbnak kihozott választási programjukkal, erős magyar jelöltjükkel ott lehetnek a parlamentben.
A Most-Hídat említeni sem érdemes, mert Bugáréknak már végük van. Ők már csak a kármentéssel foglalkoznak, illetve azzal, hogy az MKÖ-t is magukkal rántsák.
Hogy a Bárdos vezette lista nincs könnyű helyzetben, azt jól jellemzi Simon öncélú politizálása, vagy Menyhárt József teljesen alkalmatlan tévés szerencsétlenkedése. A nagy öregek (főleg Csáky, de részben Berényi is) mellett az Összefogás próbálja menteni a menthetőt, akiket a kampány finisében közben már a Via Nova elnöke kóstolgat.
Jó tanács a kampánystáb tagjainak
Úgy, ahogy (választásokig) az elszlovákosodó magyarból sem lesz hirtelen magyar, a Most-Híd-asból sem válik ismét MKÖ választó. Ez a probléma az asszimilációval, hogy évek óta csak egyirányba hat.
Berényi már a Most-Híd megalakulásakor megmondta, hogy a vegyespárt út az elszlovákosodás felé. És ennek megakadályozására sajnos az MKP (újabban MKÖ) sem tudott alternatívát kínálni. Mi több, a kampányban is nyíltan hangoztatja, hogy a bugári politikával való kiegyezésre törekszik.
Matovičék egy kis szerencsével hozhatják a kötelezőt, és jöhet a kormányváltás. De hogy lesz ebből magyar képviselet? És főleg, mi vár a felvidéki magyarságra a választások után?
Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.