Vélemény

Ne hagyjuk, hogy két évvel a Kuciak-gyilkosság után bűnrészessé tegyenek bennünket!

Két évvel a Kuciak-gyilkosság után elvesztettük az erkölcsi iránytűnket? Vagy már minden mindegy, csak dőljön a pénz ..?

Nyitókép forrása: Körkép.sk/KL

 

Kampány van, és ilyenkor lehetetlen kikerülni az információáradatot. A választási hajrá közelében természetes, hogy magával ragad minket a hírfolyam, a plakátdagály meg a politikusok terjengős magamutogatása. A lényeg pedig elsikkad, elveszik, a racionalizáció és az állandó viszonylagosság áldozata lesz. Mondok egy példát.

 

Az utóbbi hetekben sok lakossági fórumon jártunk. Két kivételes esettől eltekintve nem avatkoztunk be ezek menetébe, vagyis nem kapcsolódtunk be a beszélgetésekbe. Akkor sem, ha egetverő hazugságok hangzottak el a szónokló politikusok részéről, amelyeket ott helyben kapásból leleplezhettünk volna. Nem avatkoztunk be, mert látni akartuk, látnunk kellett a hétköznapi emberek reakcióit, akik velünk, újságírókkal ellentétben nem azzal töltik a napjaikat, hogy minden hájjal megkent politikai szélhámosok kijelentéseiben keressék az ellentmondásokat.

 

Hirdetés(x)

Így esett, hogy több alkalommal is hallhattunk olyan véleményeket – bár kétségkívül kisebbségben voltak –, miszerint a Most-Híd helyesen tette, hogy koalícióra lépett a Smerrel és hogy kormányon maradt.

 

Halkan felszisszentem. Nem csak az fájt, hogy van, aki úgy véli, elfogadható, sőt helyes volt az elmúlt négy év kormányzati tevékenysége, hanem az is – és ez talán jobban –, hogy senki, de senki (még az ellenérdekelt oldal politikusai sem) javították ki ezeket az embereket, hogy nem, mert ez elfogadhatatlan.

 

Két évvel a Kuciak-gyilkosság után elvesztettük az erkölcsi iránytűnket? Vagy már minden mindegy, csak dőljön a pénz a déli régiókba, mindegy milyen áron, milyen csalások és kinek az élete árán?

 

Az első, ami megfogalmazódott bennem, hogy a Most-Híd az ellenzéket vádolja azzal, hogy visszaél a Kuciak-gyilkossággal. Közben meg minden lakossági fórumán arról beszél, hogy ennek köszönhetően tudtak tizenvalamennyi törvényjavaslatot átvinni a kormányban, tehát megérte hatalmon maradni.

 

„Megérte”. Talán úgy kellene ezt értenünk, hogy két fiatal élettel kellett azért fizetnünk, hogy a politikusok pénzt osztogassanak? Örülnünk kéne, hogy történt valami, amivel alkupozícióba került a vegyespárt? Ha így van, akkor ki is élősködik a két fiatal halálán? És vajon minket is bűnrészessé akarnak tenni ezzel?

 

A dolog másik következménye sokkal veszélyesebb. A Most-Híd elnöke „véletlenül” a Kuciak-gyilkosság vélhető megrendelőjével futott össze egy olyan kiránduláson, amelyre a kormányválság kellős közepén utazott el. A Most-Híd 2010-es polgármester-jelöltje (R.O.) a Basternák-gyilkosság egyik vádlottja. A Most-Híd több alkalommal mentette meg a felelősségre vonástól a kormánykoalíció legbotrányosabb alakjait. Ott van a himnusztörvény, a Lex Csallóköz be nem tartatása, Bugár telekbizniszei, a SkyToll szerződés megvédése, a gazdák cserbenhagyása, a KKA pénzek sajátjainak való átjátszása és még sorolhatnánk…

 

És most azt kérik tőlünk – és sokan közülünk hajlanak is erre –, hogy szavazatainkkal jutalmazzuk ezt a magatartást. És ha ez megtörténik, akkor vajon meddig mernek majd elmenni? Már nem csak az újságírók válnak célponttá, hanem a települések polgármesterei, a konzervatívok, a vállalkozók is? A kritikusan nyilatkozó hétköznapi facebookozók? Mindenki, aki kicsit is veszélyezteti, hogy a ma már ismert pénzügyi körök tovább dézsmálhassák a közpénzeket?

 

Február 29. számomra a következményekről szól. Hogy a bűnök és a hibák nem maradhatnak következmények nélkül. Kell lennie egy határnak, amely után már azt mondjuk, hogy nem kellenek a milliós ígéretek. Ha nincs ilyen határ, akkor sajnos több Kočner sétál közöttünk, mint elsőre gondolnánk, akik bármikor beváltanak egy emberéletet néhány százezer euróra – vagy akár ennél kevesebbre is.

 

Február 29-én elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a következményekkel. Az egyik esetben a tett nem marad következmények nélkül. A másik esetben legitimizáljuk mindazt, ami történt, és százszoros súllyal nyomja majd vállunkat az önmaguknak egyre többet megengedő politikusok terhe. Ezzel kell tisztában lennünk, mert ez ma a jéghideg szlovákiai valóság.

 

De ne feledkezzünk meg azokról az ellenérdekelt politikai szereplőkről sem, akik szándékosan kesztyűs kézzel bánnak a vegyespárt kormányzati időben eltöltött éveivel. Ezzel a magatartással ugyanis bűnrészessé válnak: nem csak választóikat árulják el, de hozzájárulnak az újságírógyilkosságot lehetővé tevő politikai éra fenntartásához. Ha hallgatnak erről, akkor elárulják a Kuciak-, Kušnírová-, Basternák-családokat, a gazdákat, az újságírókat és mindenkit, akire a korrupcióból fenntartott rendszer előbb vagy utóbb célkeresztet rajzol…

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 30 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

...
2020. feb. 21. 10:36

Gratuláció a cikkhez!

musztafa ibrahim
2020. feb. 22. 21:05

Lóránt nagyszerű, uzsgyi szlovákra fordítani. Olvashassák mások is, hogy milyen vélemények is vannak.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket