Nyitókép: weforum.org

 

Csontos Vilmos: „Ha a méhek a földkerekségen kihalnak, az emberiség is kihal…”

 

Olyan gyorsasággal zavart végig a földkerekségen, hogy a világ összes elhíresült cunamija gyenge kis tavaszi fuvallat volt hozzá képest

 

Hát igen. Mármint az a klímahisztéria, amely rátelepedett a világ kormányaira, az asztalunkra, a pénztárcánkra, de ott van már a spájzunkban is s minden olyan fórumon, ahol kellőképpen lehet gyakorolni a félrebeszélést, no meg a néphülyítést

  hirdetes_300x300   

 

A múltkor baráti társaságom egyik tagja arról beszélt nekünk, hogy nem hisszük el, mivel is jött haza az iskolából középiskolás, tini korú lánya:

 

– Apu, én nem akarok gyereket. A lányokkal azt olvastuk a You Tube-on, hogy a Pampers-pelenkák használata miatt a világ minden pontján évente sok tízezer hektáron kell kivágni a fát, hogy alapanyagul szolgáljon az irdatlan mennyiségben legyártott, egyszer használatos  papírpelenkákhoz. Ennek likvidálása, „szagos” tartalmának semlegesítése is milliárdokba kerül, s nem tesz jót életkörnyezetünknek. De a suliban faliújságot készítettünk abban a témában is, hogy azonnal, de azonnal tiltsák be a világ összes atomerőművét.

 

Barátunk elmondta, hogy ezek után jól megizzadt annak kapcsán, hogy tini lánya fejecskéjében rendezze a kétségeket kiváltó információkat s elmagyarázza neki az újonnan fogant élet csodás mivoltát.

 

Aztán művész kollégánk beszélgetésük során lányától kérdést is kapott, méghozzá ilyen megfogalmazásban:

 

– Ti mennyi „pamperszet” használtatok el akkor, amikor én baba voltam?

 

Az édesapa válasza:

 

– Semennyit. A bátyádnál, a nővérednél, s nálad is a klasszikus, puha, nedvességfelszívó anyagból készült pelenkákat használtunk. Azokat időnként én és anyád főztük ki csak azért, hogy a popsitokat ne bántsa az agresszív mosószer.

 

Az apró történetecske főszereplőjének, a tini lánynak ezek után könnyek jelentek meg a szemében, s csak ennyit mondott az apjának:

 

– ha babáim születnek, őket én is így pelenkázom majd.

 

Donald Trump esete Gréta Thunberggel

 

Hát, igen. Teljes nevén Gréta Thunberg, akit korántsem kell senkinek bemutatnom. Hiszen a svéd tini lány az elmúlt évben mindannyiunkat úgy lehordott a sárga földig, hogy napokig ettől szédültünk.

 

A világ TV és rádióadói, az internet szociális hálói hetekig roskadoztak a hírtől, miszerint Grétácskánk tavaly, a davosi Világgazdasági Fórumon mikrofonba, kamerába, dühtől kipirosodott arccal kimondta:

 

– Ti felnőttek, elvettétek a gyerekkoromat.

 

Vagyis, mérgesre fogott hangján trombitálta ki minden épkézláb felnőtt fülébe, hogy eddig nem vigyáztunk környezetünkre, az éghajlati viszonyokra, azt tönkre tettük, most azért kell neki a fél világot beutaznia, s azért koledálnia, hogy a természeti klíma helyre álljon. Vagyis ahelyett, hogy gyerekszobájában rendben tartsa Barbie babáit, s duci, mindig unatkozó plüss macijával foglalkozzék.

 

Az év elején megrendezett davosi találkozón már visszafogottabb hangon beszélt. Elővette besimuló énjét, már-már sajnálta őt az ember. Drága Grétácskánkat – megható beszéde előtt – megsértették, aminek később hangot is adott.

 

Kép: ctvnews.com

 

Ugyanis a találkozón megjelent Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is, aki megérkezésekor úgy ment el a svéd tini lány mellett, mintha a nagy Ő ajtófélfa lett volna. S ez az, amit Grétácskánk képtelen volt lenyelni, hiszen a korábbi davosi találkozón úgy ünnepelték őt, mintha legalábbis Erzsébet királynő jelent volna meg ott udvari kíséretével egyetemben.

 

Grétácskánk és a korona vírus

 

Ezek után, vagyis a klímahisztéria lecsengése után a világnak, s egyben a médiáknak egy új, „megkoronázott sztárja” született, amit úgy hívnak koronavírus.

 

Most ettől hangos a világ, a hírközlő szervek kilencven százalékban az új „sztárral” foglalkozik.

 

Persze a szociális hálók bloggerjei, grafikusai, Grétánkat sem hagyják figyelmen kívül. Ugyanis ilyen, s hasonló típusú vicc-kollázsokkal szórakoztatják a reájuk kattintókat.

 

Szeretett Grétánk, az egyik ilyen montázsképen a kezében tart egy nagy fehér táblát, amire ez van írva: „Engem, már le se sz…r senki!”

 

Persze, ő, az előkelő családból származó Thunberg nem azért született, hogy most meghunyászkodjék. Így Grétácskánk ismét egy aktuális sztorival tömte degeszre az étert. Az Instagramon közölte, hogy:

 

– Több mint valószínű, hogy Közép-Európában való utazásaim alkalmával én is megfertőződtem a koronavírussal, amit tíz nap alatt az egyes szindrómák jelentkezése után sikerült átvészelnem.

 

Mivel Svédországban a koronavírussal kapcsolatban nincs mód  magánszemélyek által kért tesztelésre, így Grétánk sem tudja pontosan, valóban ez a járványbetegség-e veszélyeztette az egészségét.

 

Gréta kitűnő PR szereplőként most sutba vetve a reá kiosztott korábbi szerepét, ami a klímahisztéria turbózásában öntött testet, más lóra tett: a szociális hálókon arra hívja fel országa fiataljainak figyelmét, hogy kerüljék a csoportos találkozásokat, hordjanak védőmaszkot, s vegyék komolyan az epidémiai elleni védekezést. Ugyanis tudva lévő, hogy Svédországban az említettekkel kapcsolatban a helyzet kimondottan válságos, a ballos szocialista kormány egyszerűen fél vállról veszi az irányított védekezést.

 

Greta Thunberg calls for digital strikes amid coronavirus fears ...
Greta Thinberg. Kép: dw.com

 

Tinik- átverve

 

A fentiekben bemutatott főszereplőnk, Gréta Thunberg, valójában egy szeretetre méltó, egészségkárosult tini lány, akit szülei, s egyben a zöld mozgalmak alaposan kihasználtak a klímavédelemmel kapcsolatos, hisztériakeltő törekvéseikben.

 

Ezen persze ne csodálkozzunk, hiszen a liberális baloldal, a zöldek ádáz, ocsmány módon nem egy alkalommal éltek vissza a gyermeki lélek tudatlanságával. Vagyis előretolt „kabalafigurákként” használták céljaik eléréséhez.

 

Valami hasonló történés az, amikor politikusok kutyuskájukkal való fotózkodásaik eredményét közlik a szociális hálókon, választói szimpátia után lihegve –  cukis ölebjeik „szolgáltatásait” kihasználva.

 

De szűkebb, tágabb környezetünkből élő példa is említhető.  Ilyen, annak az anyaországi Nagy Blankának az esete, amikor, a baloldali ellenzék, amolyan előretolt „harcegységként” arra buzdította a középiskolás lányt, hogy, mikrofon és kamera előtt ocsmány szavakkal becsmérelje a magyar kormányt, s magát a miniszterelnököt, Orbán Viktort. Később, országjárása, szereplése után úgy eldobták őt, mint egy papír zsebkendőt. Én csak arra lennék kíváncsi, hogy a gimnazista lány szülei merre jártak?

 

Klímavédelmet hisztéria nélkül

 

Elismert tudósok százai folytatnak szakmai vitát Földünk klímájának helyzetéről, melyek során nem hiányzanak a pro és kontra megállapítások.

 

Egyben azonban mindannyian megegyeznek. A zöld hisztéria kiváltképp felesleges. Ugyanis a politika „szereti” a gyors megoldásokat, mivel az éppen hatalmon lévő garnitúra részére a hosszabb távon történő megoldás nem hoz politikai hasznot.

 

A politikára rákapcsolódó zöld pártok ezek hamis küldetésű NGO-i ha pénzhez akarnak jutni, akkor pánikot keltve, nagy dobpergetéssel kell, hogy végezzék sok jót nem eredményező ténykedésüket. Hiszen erre kötelezi őket a hatalmas kölcsönöket kínálgató, majd markukat tartó háttérhatalmak Gyuri bácsijai.

 

Ugyanis jó biznisz a környezetvédelem, ám a probléma még nagyobb problémává dagad, ha szegény országok gazdaságát kívánják bedönteni /”széndioxid” kvóta/ rövid távú, ám hatalmas beruházásokat igénylő projektekkel. Például vannak olyan elesett országok, ahol szén van, de emellett semmi más energiaforrás nincs. Így itt is a légszennyezés fokozatos leépítését, hosszabb távú megoldásokat szükséges beütemezni, s nem a klíma hiszti szerint táncolni.

 

Tudósok – megfontoltan, előrelátóan

 

Dr. Lóránt Károly mérnök-közgazdász, Európa szerte elismert klíma szakember kijelentette, hogy a klímaváltozásnak, s egyéb környezeti hatásoknak sokkal nagyobb szerepe lehet, mint az emberi tevékenységnek. Véleménye szerint korábban is voltak a Földünkön hideg és meleg időszakok. Jelenleg két jégkorszak között vagyunk, amit sarkkutatók is bizonyítottak. Számos mintát vettek az Antarktisz jegéből, így tudták megállapítani azt, hogy bizonyos időszakokban korábban is változott Földünk éghajlata. Ugyanis, tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt a jéghegyek egészen Magyarország széléig értek, s fokozatos olvadással érték el a mai állapotot.

 

Itt említem meg, hogy koromnál fogva még emlékszek arra, amikor sajtóértekezleteken arról beszéltek a klímaszakemberek, hogy hamarosan / ezt több ezer évre értették/ megérkezik a jégkorszak, a lehűlés, fokozatosan erre kell készülnie az emberiségnek.

 

Lóránt Károly szakértekezéseiben azt is említi, hogy nem jó megoldás csupán a szél és a naperőművekre alapozni az energiaellátást. Ugyanis a nap és szélenergia tárolása igényes és költséges. Így az atomerőműveknek addig van létjogosultságuk, amíg a tudósok, az energianyeréssel kapcsolatban nem tökéletesítik azokat az új, forradalmi, környezet óvó, mindenki által hozzáférhető megoldásokat, melyek egyelőre csak laboratóriumaikban, tervezőasztalaikon léteznek.

 

Ottó motor, vagy árammeghajtás?

 

Mindannyian szem és fültanúi lehetünk annak, hogy hatalmas médiatámogatás mellett az autógyárak fokozatosan állnak át az elektromos, vagy hibrid autók gyártására. Tudósok végeztek itt is egy felmérést, miszerint az Ottó-motorok mai takarékos üzemmódjukban, modern katalizátorral felszerelt formájukban alig környezetszennyezőbbek, mint maguk a veszélyes anyagokat tartalmazó, akkumulátorokkal ellátott járművek, melyek feltöltésükkel áramot fogyasztanak.

 

Itt jegyezném meg, hogy sokan még jól emlékezünk arra, hogy a szoci egyik „grandiózus,” sokak által imádott „vívmánya,” a huszonhat lóerős Trabant hét-nyolc liter üzemanyagot fogyasztott. Ma, ugyanennyit fogyasztanak a kétszázötven lóerő feletti, korszerű katalizátorral ellátott, két és fél tonnás, „aszfalttépő” verdák.

 

Miskolczi Ferenc, magyar klímakutató sok éves munkája, kísérletezései során arra a megállapításra jutott, hogy az üvegházhatást figyelembe véve a vízgőznek van meghatározó, vagyis szabályozó szerepe, nem a szén-dioxidnak.

 

Tehát itt említeném meg azt az információt, hogy tavaly októberben több száz ismert éghajlatkutató írta alá azt az ENSZ-nek küldött nyilatkozatot, miszerint nincs klíma vészhelyzet. A felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység.

 

Vigyázzunk környezetünkre

 

A fenti, részben megnyugtató ismertetésekhez hozzá kell fűzni azt is, hogy az ötvenes évek elejétől számítva a Föld népessége több mint háromszorosára növekedett, ami mindenkit takarékosságra, s környezettudatos viselkedésre int.

 

Ha már egyszer az éghajlati viszonyokat az ember csak részben tudja /vagyis szeretné/ befolyásolni, vagy történetesen tudatlanul tönkre tenni, így nagy figyelmet kell fordítani a környezettudatos viselkedésre. Gátat kell vetni a programozott amortizációnak, vagyis ezt az egyik korábbi írásomban villanykörte összeesküvésként jelenítettem meg. Ugyanis így ismert a nagyvilágban, s a szakemberek nem egy esetben, elhallgatott klímaszennyezésnek is nevezik.

 

Sajnos, a műanyag szeméttől a tengerek ma már annyira szennyezettek, hogy számos bálnafaj, halfajta kipusztult az említett szennyezésektől. De ide sorolható a nagybani „fekete” halászat, ami szintén az eszetlen viselkedésforma jele.

 

Szennyezett tengerek, veszélyeztetett méhek

 

Tengeri hajós ismerősöm példaként említette, hogy az Indiai-óceán körüli térségekben / India lakosainak száma 1 milliárd 365 millió/ már annyira szennyezett a felszínen úszó PET-flakonoktól stb., a vízfelület, hogy a hatalmas világjáró turistahajók  áradáskor szinte – a borzasztó látvány miatt – elkerülték a hatalmas foltokban „utazó,” más országok tengerpartjain is landoló, s szennyező műanyag hulladékot.

 

Persze kis hazánkban sem jobb a helyzet, ami az illegális szemétlerakó telepeket, a szűkebb tágabb környezetünkben látott melléfogásokat illeti.

 

A sok közül gyors példaként felhozva különleges figyelmet kell szentelni a következőknek: Méhészek panaszolják egyfolytában, hogy szezon idején méhek tízezrei hullanak el naponta csak azért, mert az egyes mezőgazdászok, a nagyobb /repce stb./ termés elérésének lázában káros, betiltott permetezőszereket használnak.

 

Soha nem feledem, hogy amikor a hetvenes években Csontos Vilmos népi költőnknél álltunk meg Zalabán egy kis tereferére, a jó öreg soha nem felejtette el megjegyezni: –  Jó, hogy közlitek a verseimet, jó hogy írtok a méheimről, az akácfa mézemről. Mert tudjátok, ha a méhek a földkerekségen kihalnak, az emberiség is kihal…

 

Mindannyian tartsuk emlékezetünkben Vilmos bátyánk intelmét. Ugyanis, klímahisztéria helyett viselkedjünk mindannyian környezettudatosan.

 

Kalita Gábor

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 17 olvasónak tetszik ez a cikk.