Keszegh Béla (független) a Körképnek: A következő 3-4 év lesz az utolsó lehetőség. Ha elpuskázzuk, vonulhatunk a skanzenbe.

Nyitókép: Felvidek.ma

A 2020-as parlamenti választás a felvidéki magyar képviselet teljes bukását hozta. Kivétel nélkül, és sajnos megérdemelten.

A kiútkeresés azóta is akadozik, mint ahogy az elengedhetetlen személyi konzekvenciák levonása is. A Körkép.sk-n ezért társadalmi vitát indítottunk a felvidéki magyar politizálás jövőjéről.

Akik felkérésünket eddig elfogadták:

   

Solymos László (Most-Híd),

Nagy József (Összefogás/Magyar Közösségi Összefogás),

Németh Gabriella (MKP)

Forró Krisztián (MKP)

Pénteken Forró Krisztián (MKP), a párt korábbi Galántai járási elnöke, Országos Elnökségének tagja, jelenlegi Nagyszombati megyei képvivselő véleményét közöljük.

A Körkép.sk továbbra is várja a politikai vezetők, intézményvezetők, civil személyek, közéleti szereplők, mint ahogy olvasóink véleményeit is.

Keszegh Béla, a járási székhelyű Komárom városa független polgármesterének válaszai kérdéseinkre:

Mi változott önnél a parlamenti választások óta?

A választások meghozták a sokak által óhajtott változást, azonban számtalan bizonytalanság adódik, nem csak a járvány miatt. A Komáromi járásban például az sem egyértelmű, ki képviseli a kormánypártokat, kivel lehetne egyeztetni. A minisztériumok szintjén van egyfajta nagyobb nyitás, bízunk az együttműködésben. Míg Érsek Árpád válaszra sem méltatta a régió polgármestereit, Komáromot pedig nem vette partnernek, addig a mostani közlekedési miniszter már jelezte, hogy kész fogadni a régió polgármestereit.

Hogyan értékeli a parlamenti választások eredményét önmaga, a magyarokat megszólító politikai pártok és össz-szlovákiai szempontjából?

Részben várható volt ez a kijózanító eredmény. De nem az OĽANO volt ennyire jó, csak a választók már valami mást akartak. A szlovákiai magyar pártok is annyira elhasználódtak, hogy sokan inkább otthon maradtak, vagy már inkább szlovák pártra szavaztak. Nem csak az összefogás hiánya, de a hitelesség is komoly kérdéseket vetett fel a választókban. Pedig volt bőven pénz kampányra, de rá kell jönni, hogy ez már nem elég, ha nincs mögötte megfelelő tartalom és munka.

Mi lehet a hogyan tovább? receptje a felvidéki magyar képviselet számára, és a jövőt illetően hol látja benne esetlegesen a saját szerepét?

Be kell látni, hogy a két nagyobb pártban már döglött lovon ülnek, a többi szereplő pedig pártpolitikai szempontból csupán biodíszlet. Ez nem azt jelenti, hogy ne volnának ügyes emberek is az egyes csoportokban, de a pártélet ebben a formában már működésképtelen. Az MKP nagy tagsága papíron létezik, ha most a vezetésben helyet cserél két szereplő, attól nem lesz más a helyzet. Az ő esetükben még várható az is, hogy Igor Matovič okosan leszalámizza az egyes szereplőket, amivel néhány család fog igazából jó járni, de a közösségnek nem hoz valódi változást. Látható a jelöléseikben (pl. járási hivatali vezetői posztokban), hogy még mindig nem a szakmai szempontok a meghatározóak.

A Híd mögött igazából soha nem volt szervezettség, csupán az érdek tartotta össze helyi kiskirályokkal. Itt is vannak ügyes politikusok, de több olyan van, aki annyira lehúzza a pártot, hogy velük garantált a kimúlás. Ésszerű lehetőség számukra egyfajta regionális pártként való szerveződés, de a valós szervezeti háttér hiányában nem látok ebben valós lehetőséget.

Külön utakat járva még megoldható ugyan a következő megyei és önkormányzati választás, de a parlamenti választásokon nincs valódi esély. Egymást gyengítve ez biztos kudarc. Lehet még játszani a Fekete Pétert, hogy ki kit hív tárgyalni és kinek milyen poszt jut, azonban ez a tuti bukás útja.

Véleményem szerint alulról kéne szervezni az új politikai képviseletet. Egészen biztosan nem fog ez működni Pozsonyból a pártházakban üldögélve, le kell jönni a választókhoz Komáromba vagy Dunaszerdahelyre. Jó volna, ha szakterületek szerint egyfajta árnyékkormányba verődnének a legügyesebbek és folyamatosan elmondanák a véleményüket, lehetőséget kapnának a bizonyításra. A következő két-három évben van lehetőség következetes munkával hiteles jelölteket építeni.

Hogy látja a jelenlegi kormánykoalíció és a magyar-szlovák kapcsolatok alakulását az elkövetkező 4 évben?

Talán kiélezett konfliktusok nem várhatóak ezen a téren, azonban előrelépés sem igazán. Gesztus értékű lépések talán lesznek. Talán nem is volna baj, ha bizonyos területeken nem mindig etnikai alapon volna döntés. Például a Vág-híd felújítása egy szakmai és gazdasági kérdés, ezen a síkon kell kezelni.

Az országos érdekvédelmi szervezetekben (pl. önkormányzati) is ott kell lennünk, nem szükséges mindent etnikai alapra helyezni, a minőségi szempontnak kell lenni az elsődlegesnek. A szlovák politikai téren is ki kell vívnunk a tekintélyt, jelezve, hogy nem alamizsnáért állunk sorban, hanem partneri viszonyra törekszünk.

A mostani szlovákiai magyar politikai földrengésre tekinthetünk úgy is, mint egy valós lehetőség a megújulásra. Egészen biztosan a következő 3-4 év lesz az utolsó lehetőség. Ha ezt elpuskázzuk, akkor csomagolhatunk és vonulhatunk a skanzenbe. Ott is lehet még létezni, le is porolnak majd minket néha, de akkor inkább már csak nézegetni fognak, és ha jól pitizünk, kapunk cukorkát, de nem lesz valós politikai súlyunk az országos politikában.

Az interjút készítette: Király Zsolt