Ferenc
  • HUF: 418.67
  • USD: 0.98
  • 8 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

Vélemény

Szlovák nemzeti lidércnyom(tat)ás a kerek évfordulón

Kár, nagyon kár ezért a szép papírért de még a nyomdafestékért is...

Nyitókép: Illusztráció/Körkép.sk/KPA

 

Napokkal Trianon 100. évfordulója előtt rutin szervizbe vittem egy éve vásárolt autómat. És bár én csak egy órát szántam az egész műveletre, a márkaszerviz munkatársa gyorsan lerombolta illúzióimat, mikor közölte, két és fél órára rendezkedjem be. Nem volt mit tenni, időtöltés gyanánt betértem az egyik bevásárlóközpontba, s mint ilyenkor mindig, első utam az újságárushoz vezetett.

 

A nyomtatott sajtónak még mindig megvan a maga varázsa, és bár az írások az online térhez képest kevésbé tempósak és nagyobb lélegzetet igényelnek, jó érzés lubickolni az információk mélyebb áramlatában, még ma is. Elvettem egy közéleti és egy történelmi magyarországi hetilapot a polcról, majd a kasszához érve kiszúrtam a Slovenské národné noviny aktuális számát. Igazából itt kezdődik történetünk.

 

Ahogy említettem, napokkal a kerek évforduló előtt járunk, és bár a politikusok még nem beszéltek róla, a szlovák trollok, bértollnokok, nacionalista hobbiújságírók, önjelölt igazságosztók, politikailag motivált megmondóemberek már igyekezték ráhangolni a közvélemény fogékonyabb részét a magyargyűlöletre.

 

Mert mi, magyarok bizony egyes néprétegek szemében irredenták vagyunk és azok is maradunk, akik veszélyeztetjük e csodás haza egységét, ami olyan méltatlanul ismeretlen nagyságokat nevelt ki, mint Štúr, Hurban meg a Hodža stb.

 

Kíváncsi voltam tehát a Matica Slovenská által kiadott szlovák nemzeti lap tartalmára. Betértem egy közeli beltéri kávézóba, ami érkezésemkor még teljesen üres volt, és belevetettem magam a betűtengerbe.

 

Az újságot kezembe véve az első dolog, ami feltűnt, az a papírválasztás. Vastag, masszív papír, legalább 135 grammos, amire már fényképeket is megérné nyomtatni, jó fehérségi szintű, ezért eleganciát sugároz. Az első benyomásom, hogy a Magyar7-et is túllicitáló pazarlás zajlik a Maticában.

 

A vezércikk címéről már messziről ordít, hogy az egész újság egyetlen célja, hogy magyarellenes hangulatot szítson: „Szlovák NEM a magyar átértékelésre – Miért van égető szükség a Maticára Dél-Szlovákiában”. A szerző természetesen a trianoni békeszerződésre utal, és azt nehezményezi a magyarok részéről, hogy nem akarnak beletörődni abba, hogy egy olyan fantasztikus modern, haladó jogállamban élhetnek, mint Szlovákia. Hogy mindig visszatérnek a múltba, és hogy ezt nem szabadna megengednie a szlovákoknak, mert ez a magyar hozzáállás csak revízióhoz vezethet.

 

A sorok között azonban kiolvasható a szlovák történelemfelfogás megannyi ellentmondása. Például, hogy a nemzeti nagyság náluk kéz- a kézben jár a nagyhatalmak kegyétől való függéssel. Magyarok feletti győzelemként élik meg, hogy más országok önös érdeküktől hajtva igazságtalanságot követtek el egy nemzet ellen. A szlovákok pedig fura módon a győztesek és az erkölcsi feljebbvalók közé sorolták magukat, azon egyszerű oknál fogva, hogy hisz’ a nagyhatalmak is megmondták. Valóban érett és haladó hozzáállás…

 

Az pedig már a gyűlölet táplálta ostobaság mintapéldája, hogy egy elvileg egyetemi végzettségű ember kijelenti, hogy milyen jót tett a magyaroknak Trianon, mert lehetővé tette számukra a tisztán nemzeti állam létrejöttét.

 

Hajlamos vagyok részben igazat adni az illetőnek, abban ugyanis egyetértek vele, hogy a szlovákoknak és nekünk is jobb lett volna, ha szlovák nemzetállam alakul, és a színmagyar Duna menti alföld és más hasonló vidékek Magyarországnál maradnak.

 

Csak akkor azt nem értem, miért sírnak annyit ezek a maticás nacionalisták a bécsi döntések miatt…

 

De itt még nem ér véget az önellentmondások sora. A maticás lapról süt a pánszláv nosztalgia, a nagy orosz testvér iránti kritikátlan csodálat. Kérdés, hogyan lehet felmagasztalni Oroszországot, amiért nem mond le Krímről, de egyúttal gyűlölni a magyarokat, amiért nem mondanak le Csallóközről.

 

A karikatúrák is megérik a pénzüket. Azokról ugyanis egyértelműen kiderül, hogy kiknek, milyen intellektusú olvasóknak is készül a Matica lapja. Az egyik karikatúra minden humor nélkül a „nagymagyarországi” felsőbbrendűséggel állítja szemben Trianon „igazságosságát”. A másik pedig a Beneš dekrétumokat és Trianont nevezi abszolút sekélyes tálalásban szlovák igazságszolgáltatásnak.

 

 

Dől az intelligencia a Slovenské národné noviny hasábjairól. Fotó és kollázs: Körkép.sk

 

Kár, nagyon kár ezért a szép papírért de még a nyomdafestékért is. Az viszont kétségtelen, hogy a pár milliós állami támogatásból magát fenntartó Matica kiesett a pikszisből. Az OĽANO vezette kulturális tárca megvonná tőle az anyagi támogatást. Ami nem is csoda, a Matica ugyanis már egy ideje csak politikai propagandára és közpénzek elherdálására fordított energiát. Saját nemzetével szemben adós maradt olyan kínos ügyek rendezésével, mint a Matica széfjéből eltűnt nemzeti jelentőségű kincsek törvénytelen „kiprivatizálása”.

 

Eltűnt a szlovák nemzeti kincs aranytárgyainak egy része

 

A Matica egy magyarok elleni fegyver volt a szlovák nacionalisták kezében, de a nyerészkedés és a biznisz, no, meg a botrányok sora alaposan lejáratta és értelmetlenné tette az egész magyarellenes missziót. De ne csodálkozzunk. A csattanó ugyanis csak most jön.

 

Ahogy ülök a kávézóban, kezemben szélesre nyitva a maticás újságot, egyre többen foglalják el az asztalokat. Először egy család – apa, anya, gyerek. Szlovákul kérlelik a gyerkőcöt, hogy maradjon már végre nyugton.

 

Rögtön ezután két középkorú hölgy érkezik, és abból, ahogy a legfelsőbb bíróságról és az állami ügyintézésről beszélnek, azt feltételezem, a közszférában dolgoznak. Szlovákul társalognak. Aztán anya és lánya ülnek le a velem szemközti asztalhoz – szintén szlovákul beszélnek egymással. Engem pedig elfog egy fura érzés, hogy vajon a kezemben tartott újság nagy, kékbetűs Slovenské národné noviny felirata vonzotta őket ide körém, vagy ma már ez a normális? Mégiscsak Dunaszerdahelyen vagyunk, az Isten szerelmére..!

 

A végére egy személyes kérés: Kérem, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 22 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Kergemarha
2020. jún. 08. 13:40

Bugár éppen csak elment és már ömlik a szar minden irányból. Bugár Béla, gyere vissza!

    Berlin
    2020. jún. 08. 15:56

    Kezdem érteni az álláspontodat...

      Kergemarha
      2020. jún. 08. 16:05

      Akkor jó. Mert én nem értem, hogy 2010 után miért szavaztam 3x az MKPra a Híd helyett.

      Berlin
      2020. jún. 08. 17:01

      Most viszont teljesen összezavartál. Mindegy, majd csak megfejtlek.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket