Ibolya
  • HUF: 345.90
  • USD: 1.19
  • 23 °C
  • 34 °C
Vélemény

Oktatni való hidas öngól – Avagy új pártelnök, régi módszerek a Solymos vezette Mostnál

Amilyen „szakmai“ munka folyt a minisztériumban a választások előtt, pont olyan „szakmai“ a politizálásuk is.

Nyitókép: Most-Híd

 

Alig egy százalék körüli, szinte halott politikai párt számára minden téma potenciális túlélés. Ellenzékben nagyon válogatási lehetőség sincs, lőni kell mindenre, ami él és mozog. Ezt teszi a Most-Híd, még ha saját mozgásterét csökkenti is ezzel úgy a magyar, mint a szlovák térfélen.

 

Hirdetés(x)

De hogy közben saját passzivitására, értékelhetetlen teljesítményére hívja fel a figyelmet, az még felvidéki magyar viszonylatban is ritka. Solymosék esetében most sikerült.

 

Mennyi a hely és mennyi a diák?

 

Az aktuális politikai téma a magyar iskolarendszer keretszámai. Azaz, hogy a magyar alapiskolákból kikerülő diákok hol és hányan folytathatják tovább magyar nyelven a tanulmányaikat. Más szóval,  mennyi hely van számukra a magyar gimnáziumokban, szakközépiskolákban.

 

Ezt nevezik fejkvóta rendszernek, vagy keretlétszámnak, melyet a fenntartók, azaz leggyakrabban a megyék határozzák meg. Mindezt az Oktatásügyi Minisztérium menedzselése mellett.

 

Ki a hunyó?

 

Ezt menedzselte, pontosabban nem menedzselte az elmúlt választási ciklusban, a 2020. február 29-i parlamenti választásokig a Most-Híd által jelöltet Peter Krajnák oktatásügyi államtitkár és Prékop Mária, a tárca nemzetiségi főosztály-vezetője. És ezt kritizálja most hirtelen a Most-Híd, miközben felelősöknek az SaS-t kiáltja ki. Nonszensz? Az.

 

A keretszámokat illetően papíron eddig minden működött, a vegyespárt szerint nem volt gond.

 

Majd a választások után fordult a kocka. Az Oktatásügyi Minisztériumba új, magyar nemzetiségű, teljesítményorientált vezetés érkezett. Akik gyorsan rájöttek, hogy Krajňák – Prékop alatt nem történt a világon semmi, az a kevés is leginkább szlovákul. Látszattevékenység folyt, így Prékop Máriától is elköszöntek. Aki kirúgása után gyorsan politikus lett, beállt a Most-Híd tagjai közé, és elkezdte kívülről lőni korábbi munkahelyét. Mindazt a semmit, amit ott hagyott, és aminek javításán gőzerővel dolgoznak.

 

Fake news – Most-Híd

 

Hogy nincs elég hely a magyar diákok számára a középiskolákban – hoax. Mely, még ha egyes konkrét intézmények tekintetében így is volna, annak fő felelősei az iskolák és a megyei fenntartók, az Oktatásügyi Minisztérium pedig ha ilyen probléma merül fel, azonnal lép és oldja. Két ilyen kérés jött eddig az elmúlt hetekben, mindkettő általános megelégedésre meg lett oldva. Több semmi.

 

Oktatásügyi Minisztérium: A Most-Híd hamis és félrevezető adatokkal riogat

 

A Most-Híd azonban nem áll le. Rabló kiállt tolvaj alapon folytatja az álszent hisztériakeltést. Melyre, ha négy évig rendesen dolgoznak, semmi szükség nem lenne.

 

Az már csak hab a tortán, hogy a problémára, amire a híd most hirtelen rádöbbent, épp Prékop Mária utóda, Gajdács Mónika hívta fel a figyelmet.

 

Szakemberrel erősödik az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi főosztálya. Gajdács Mónikával beszélgettünk (Interjú)

 

De legalább világosan láthatja a választó, hogy amilyen „szakmai“ munka folyt a minisztériumban a választások előtt, pont olyan „szakmai“ a politizálásuk is.

 

A végére egy személyes kérés: Kérem, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 23 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Borbély József
2020. jún. 18. 20:48

Ez a szarzsák már szóra sem érdemes!

Tóth Teri
2020. jún. 19. 14:04

Az alapiskola hatodik osztályába kerültek a mi iskolánkba azok az osztálytársaim, akik a Kisduna menti kisiskolából jöttek. Mindegyik kitűnő bizonyítvánnyal rendelkezett. Emlékszem, milyen hatalmas erőfeszítésükbe került legalább közepes eredményeket elérniük, mivel olyan gyenge tanításban volt részük az ottani kisiskolában. A mai helyzet ugyan az, csak közben eltelt ötven év. Az unokámat egy kilenc osztályos alapiskolából azért íratták egy nagy járási alapiskolába, mert a tanító aki a szlovák nyelvet volt hivatott tanítani, nem tudott rendesen szlovákul. Nyitrán tanult testnevelés- polgári nevelés szakon és negyven évig ki sem mozdult egy magyar faluból. A többi tanító szlovák nyevtudása is hagy maga után kivetni valót. Akik az Apáczai Csere János ún. főiskolán levelezőn végezték tanulmányaikat, hát annak a színvonala is megér egy misét. Az összevont osztályokban milyen magas színvonalú tanítás folyik? Ahol egy két tanuló az első osztályban az ábc-vel és a számokkal ismerkedik addig a harmadik osztályos mindent csinál csak nem tanul és fordítva. Kérdezdd meg azt a tanítót, aki így oktat az iskolában mi a véleménye az ilyen tanításról. Esetleg nem nyilvánít véleményt, nehogy munka nélkül maradjon. Csak többet ér egy központosított, jól felszerelt iskola, megfelelő képesítéssel rendelkező tanítói gárdával. Tessék megoldani a gyerekek iskolába jutását, megfelelő iskolabusz járattal. Más országokban ez már régen működi. Nem biztos, hogy csak a tanuló kevés a magyar tanitási nyelvű iskolában, hanem sok a tanító, az is silány minőségű, tisztelet a kivételnek. Tudom most azzal jöttök, hogy ahol nincs iskola, ott nincs kultúra. Melyikre gondoltok, a lángossütő, gulyásfőző versenyekre? Vagy talán a falusi fesztiválokra, ahol a tizenéves gyerekek beszipózva, alkoholos mámorba káromkodva vonítanak? A Most-Híd és Prékop Mária is felelős ezért az áldatlan helyzetért, ezért jobb lenne ha nem kritizálnának másokat. Nincs rá erkölcsi alapjuk.

    Ölvedi Balázs
    2020. jún. 22. 13:56

    Sok igazság van abban amit a hölgy írt. De persze nem általános. A gyerekeket a szülőknek kellene a magyarral együtt tanítani szlovákra. Akkor lehetne a jól képzett tanároknak, korszerű módszerekkel és iskolákban eredményt elérni. 60 évvel korábban az szüleimnek ez ment. Nem jelentett problémát. Nekem és a nejemnek sem kellett nyelvtanárt fogadnunk a gyerekeink mellé. Magyar középiskola után szlovák egyetem sem jelentett nyelvi gondot. Ma sajnos mindenre jut idő a családokban csak a gyerekek nevelésére nem. Sokan még köszönni sem tudnak, vagy kulturáltan étkezni, nemhogy a maguk gyermeki szintjén ismernék a szlovák nyelvet. Aztán bedobják a gyereküket a szlovák iskolába, hogy majd ott megtanul. Így aztán persze csak kínlódik a nyelvvel az a gyerek is, nemcsak az, aki a szintén rossz szlovák tudású magyar pedagógusra van bízva. Ráadásul a magyar kultúrától is elzárta a szülő. Persze annak hiányát sem érzi az aki olyan igénytelen, hogy szlovákosan használja a nevét a családi és a keresztnevét is. A gyerekének is ad mindenféle nevet csak magyar hangzásút nem. No ezeknek kellene autonómia? Hiányozhat nekik nagyon!!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket