Kollár plágiumbotránya sosem volt ügy. Csak ürügy…

Nyitókép forrása: webnoviny.sk

 

Kedden vélhetően tényleg véget ért a kormánykoalíció első igazi szakítópróbája. A parlament nem váltotta le a plágiumbotrányba keveredett Boris Kollárt, aki önszántából sem mondott le, amivel engedte volna, hogy két kisebbik koalíciós partnere kockázatvállalás nélkül terjeszkedhessen a Sme rodina rovására.

 

A tény azonban tény marad: botrány volt, ügy viszont nem. Most, hogy véget ért a cirkusz, melyet liberális politikusok még liberálisabb mediális hátszéllel indítottak, vessünk egy pillantást a történésekre szélesebb kontextusban.

 

Miért nem vehető egy kalap alá Danko és Kollár

 

Mgr. Boris Kollár és dr. Andrej Danko plágiumbotránya messze nem hasonlítható össze. Danko egy eleve lopott rigorózusi munkát másolt le pofátlanul, és szerzett így doktorit. Nem Mgr-t, hanem doktorit. A doktori disszertáció lényege a saját kutatás bemutatása, és bár a diplomamunka is megköveteli a saját gondolatokat, más megítélés alá esik, mint egy rigorózusi munka.

 

Kollár idegenforgalmi témában szerzett diplomát. Ha munkája lopott, tudása pedig elégtelen, azt a piac majd megbosszulja. Csak magának, megítélésének, vállalkozásának árt vele. Meg persze negatív példát is mutat a társadalom számára, hogy így viselkedhet egy házelnök. Danko ügyvédi doktorit szerzett. Az ügyvéd pedig, mint az orvos, emberi sorsokat befolyásol.

 

Arról nem is beszélve, hogy Danko gyakorta felvágott ügyvédi praxisával, amit csak annak köszönhetően folytathatott, hogy megszerezte a doktorit. Kollár Mgr. nélkül is folytathatta volna idegenforgalmi vállalkozásait.

 

Negyedszer: Danko egész záródolgozatát lopta, Kollárnak pedig annyit lehet felróni, hogy pofátlanul hanyag módon hivatkozta le az idézett szövegek egy negyedét (más források szerint ennél többet). Hogy ez plágium? Az. Hogy ezért meg kéne kövezni? Egyesek szerint igen, mások szerint kizárt.

 

Minek ellenség, ha ilyenek a szövetségesek..?

 

Kollár diplomamunkáját ugyan lehet firtatni, ám az igazság az, hogy akik távozását követelték, azt nem a plágium miatt tették. Sokkal inkább azért, mert mást nem mertek felróni neki – hiszen koalícióra léptek vele. Ha Šeliga Kollár maffiózó-kapcsolatait firtatná ugyanilyen vehemensen, saját magát is bemocskolná, hiszen pártjaik attól még szövetségesek.

 

A keddi szavazás semmi másról nem szólt, csak arról, hogy a koalíció kisebb pártjai arcvesztés nélkül léphessenek túl Kollár botrányán, amit mesterségesen fújtak fel és tettek egyenlővé Danko plágium-botrányával.

 

A német példák háttere

 

Sokszor elhangzott az az érv, hogy Németországban két fontos tisztviselő is lemondott plágiumbotránya miatt. 2011-ben a CSU védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg, akit jogerősen el is ítéltek szerzői jog megsértéséért, 2013-ban pedig Anette Schavan CDU-s oktatási miniszter.

 

Zu Guttenberg azért járt pórul, mert egyszer elszólta magát, hogy vannak kancellári ambíciói. Az akkor negyvenéves, fiatal, karizmatikus politikus jó eséllyel lehetett volna Merkel utóda. Karrierje gyakorlatilag abban a pillanatban véget is ért. Schavan Angela Merkel német kancellár legfőbb bizalmasa volt. Plágiumügyét akkor húzták elő a fiókból, amikor épp Afrikában volt szolgálati úton, a vádak első hullámára nem is tudott reagálni.

 

A lényeg: mindkét példaként felhozott német plágium-ügy konzervatív politikus karrierjét tette tönkre, mindkét politikus Merkel lehetséges utóda lehetett volna, és Merkelék akkor még nem a szocdem SPD-vel, hanem a jobbliberális FDP-vel kormányoztak együtt.

 

Kollár plágium-botránya sosem volt ügy. Csak ürügy.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Komjáthy Lóránt