Orsolya
  • HUF: 363.04
  • USD: 1.18
  • 7 °C
  • 19 °C
Interjú

„A jogállamiság-mechanizmust kompromisszumokkal fogják elfogadni” Interjú Kiszelly Zoltán politológussal

Mi, magyarok és lengyelek azt mondjuk, ne hezitáljunk, ne kössük politikai feltételekhez a pénz felhasználását

Nyitókép: Kozma Zsuzsa

 

A világpolitikában elkezdődött az ősz. Hogy forró lesz-e vagy sem, az már most kirajzolódott. Újabb közel-keleti békeszerződést írtak alá az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, évértékelő beszédet tartott az Európai Parlamentben. Ezeknek a történéseknek a jelentőségéről, hatásáról kérdeztem Kiszely Zoltán politológust.

 

Zoltán! A Közel-Keleten újabb békeszerződést írtak alá, a mostani azonban kissé más jellegű, mint az eddigiek. Milyen jelentőséget tulajdonítasz a most aláírt békeszerződésnek?

 

A békeszerződés fő célja és jelentősége, hogy a szunnita országok békét kössenek és elismerjék Izrael Államot. Ezzel egyben messzebb kerülünk egy önálló palesztin állam létrejöttétől is. A körvonalazódó új szövetség egy ellensúly Iránnal szemben, amely komoly és erős befolyást épített ki a Közel-Kelet síita országaiban, tehát elsősorban Irakban, amelynek a kormányát is ellenőrzi, illetve Szíriában és Jemenben, melynek katonai segítséget nyújt, a palesztin területeken és Libanonban. Irán komoly veszélyt jelent a Közel-Keleten. A mostani békeszerződés tehát egy új közel-keleti geopolitikai struktúra fontos állomása és egy “arab NATO” csírája, amelyben Izrael már nem egyedül harcolna Irán ellen, hanem a csatlakozó arab országokkal közösen.

 

Miért éppen most kellett aláírni?

 

Azért, mert Kína és Irán nagyon szorosan együttműködik. A kíniak kötöttek egy 25 évre szóló olajszerződést Iránnal, cserében 400 milliárd dollárt ruháznak be a perzsa országba. Tulajdonképpen ennek ellenében alakul az „arab NATO”. Először tehát Iránt kell politikai, gazdasági – és szélsőséges esetben – akár katonai eszközökkel nyomás alá helyezni.

 

A palesztinok rögtön tiltakoztak a békeszerződés aláírása miatt, hiszen Izrael és az arab NATO létrejöttével ismét szertefoszlott az álmuk egy önálló palesztin megvalósítása tekintetében…

 

A palesztinok Irán szövetségeseinek számítanak, bár most a törökök is tesznek feléjük gesztusokat, főként a Gáza-övezetben élő palesztinok felé. A mostani békekötés is elismeri Izrael Állam létjogosultságát, tehát a status quo-t, ami azt is jelenti, hogy az önálló palesztin állam belátható időn belül nem fog létrejönni. Tehát azok az arab államok, amelyek az Egyesült Államok nyomására kibékülnek Izraellel, tulajdonképpen föladják az önálló palesztin állam létrehozásának lehetőségét. Ezért tiltakoznak a palesztinok.

 

A békeszerződés aláírása milyen hatással lehet Donald Trump újraválasztási esélyeire?

 

Biztos, hogy jó hatással lesz, hiszen például a Béke Nobel-díjra való jelölésének is az egyik oka ez, illetve a szerb-koszovói válság rendezése ügyében tett intézkedése. Donald Trump komoly lépéseket tett Izrael határainak megszilárdítása érdekében, ez természetszerűen erősíti a pozícióját, elsősorban az amerikai zsidó szavazók, illetve azon keresztények körében, akik erős és jó kapcsolatokat ápolnak Izraellel. Az Egyesült Államokban a Szentföld békéjének megőrzését sokan Izrael megerősödésében látják, ez is erősíti Trump újraválasztási esélyeit.

 

Milyen jelentőséget látsz abban, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert meghívták e békeszerződés aláírási ceremóniájára?

 

Ez a meghívás, ez a gesztus Magyarország és a magyar kormány politikájának a felértékelését bizonyítja az Egyesült Államok és annak elnöke részéről. Magyarország nagy léptekkel közeledik a NATO-kötelezettségek teljesítéséhez, a GDP 2 %-os védelmi kiadások megvalósításához. Nagyon jó a kapcsolatunk Izraellel. Magyarország támogatta ezt a politikát, akár az Európai Unióval szemben is. Magyarország azon kevés országok egyike, amely az EU-ban vétózni mer. Ezt a politikát Washingtonban is elismerik, ezért hívták meg a külügyminisztert.

 

KISZELLY ZOLTÁN. Fotó: Pesti Srácok

 

Repüljünk most haza Európába! Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megtartotta első évértékelő beszédét, melyben a fő prioritásokat az egészségügy összehangolásában, a gazdaság helyreállításában, a klímaválság kezelésében, a digitalizáció és a versenyképesség megőrzésében jelölte meg. Milyen volt ez a beszéd?

 

Ursula von der Leyen elnök-asszonynak ez volt az első évértékelője, amit ő igazából arra használt föl, hogy az uniós költségvetést, illetve az újjáépítési csomagnak a prioritásait meghatározza. S ami a legfontosabb: az Európai Parlament felé tett egy gesztust, hogy azokat a prioritásokat, amelyeket a parlament fontosnak tart, számára is fontosak. Ez volt a legfontosabb üzenete az évértékelőnek.

 

Szerintem komoly vita várható az Európai Unió hétéves költségvetéséről az Európai Parlamentben. Véleményed szerint lesznek kompromisszumok? Lesz megegyezés?

 

Az Uniós politika a kompromisszumok művészete. Ha nem lesz egyetértés, akkor a Miniszterek Tanácsa és a Parlament egyeztet majd. A Miniszterek Tanácsa egyértelműen az Európai Tanács döntését fogja képviselni, a Parlamentnek joga van változtatni ezen. Az más kérdés, hogy most mindketten nyomás alá akarják helyezni egymást. Kompromisszum várható az Erasmus-programnál és a klímaváltozás kezelésénél is, ezekre több pénzt akarnak szánni, mint az Európai Tanács. Azt remélik az állam- és kormányfők, hogy a Parlament ezzel megelégszik. Szerintem lesz megegyezés, de kompromisszumokkal.

 

Meggyőződésem, hogy a legnagyobb vita a jogállamiság-mechanizmus témájában lesz…

 

Így van. A kérdés az, hogy a jogállamiság-mechanizmust a 2018-as elképzelés szerint fogadják-e el, amit az Európai Parlament akar, vagy a 2020. júliusi kompromisszum értelmében fogadják el, amit a lengyelek és a magyarok úgy értelmeztek, hogy nem kötik politikai feltételekhez a pénzek kifizetését. Egyértelműen tehát nyomásgyakorlás zajlik. Berlin és Brüsszel azt mondja, hogy ne hezitáljunk, ne tétovázzunk, hanem fogadjuk el a jogállamiság-mechanizmust, fogadjuk el a költségvetést.

 

Mi – magyarok és lengyelek – pedig azt mondjuk: ne hezitáljunk, ne tétovázzunk, ne kössük politikai feltételekhez a pénz felhasználását, és fogadjuk el a hétéves költségvetést. Az idő nekünk dolgozik, hiszen Magyarország és Lengyelország a jó ügyet szolgálja. Itt az eurozóna túlélése a kérdés. Az eurozóna déli része ugyanis csődben van, és friss pénz nélkül Belgium, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország nem képes a túlélésre.

 

Ha Magyarország és Lengyelország blokkolja a költségvetés és az uniós mentőcsomag elfogadását, akkor ezzel az eurozóna déli része kerül veszélybe, főleg Franciaország, Olaszország és Spanyolország. Ezt nem engedhetik meg. Úgy néz ki tehát, hogy ezt a jogállamiság-mechanizmust kompromisszumos formában fogják elfogadni, mert különben vétózik Lengyelország és Magyarország.

 

Az egészségügy, az egészségügyi intézkedések európai összehangolása – ami elsősorban az oltóanyag kifejlesztésében és vásárlásában nyilvánul majd meg – segíthet-e a járvány lassításában, illetve az európai polgárok biztonságának megtemetésében?

 

Ha Európa egyetlen vásárlóként tud megjelenni a piacon, akkor sokkal jobb esélyei vannak az Egyesült Államokkal vagy Kínával szemben. Nyilván tanultak a márciusi-áprilisi káoszból, és abból indulnak ki, hogy addig veszélyes a vírus, amíg nincs gyógyszer vagy oltóanyag. Az Unió igazából nem az orosz és a kínai, hanem a nyugat-európai projekteket támogatja e tekintetben.

 

Egyébként Magyarországon is nagyon igényes és ígéretes kutatások folynak, hiszen a Pécsi Tudományegyetem egy osztrák egyetemmel közösen kutatja az oltóanyagot, ami azt jelenti, hogy Magyarország saját oltóanyagot szeretne kifejleszteni, hogy ne függjünk másoktól. Ha tehát lesz egységes és összehangolt egészségügyi program, akkor az unió egységesen tud az 500 millió lakosa számára oltóanyagot rendelni.

 

Ha lesz tehát bizonyítottan hatékony oltóanyag, akkor az Unió célszerűbben tud majd ebből vásárolni. Ez a cél. Abban is van fantázia, hogy a gyógyszer-alapanyag gyártását visszahoznánk Indiából Európába, annak érdekében, hogy az európai gyógyszergyártást erősítsék.

 

Meg tud-e birkózni az Európai Unió a migráció problémájával az elkövetkező időszakban?

 

Akiket eddig beengedtek Európába, azok bizonyítottan nem tudtak/nem akarnak integrálódni. Alig a felük dolgozik, azok is csak jellemzően minimálbéren. Nincs értelme tehát idegen, más kultúrájú, más vallású embereket beengedni Európába, mert nincs rájuk szükségünk. Ezért a Visegrádi Négyek országai megpróbálnak helyben segíteni, mégpedig a Közel-Keleten. A jövő héten újabb migránsügyi javaslatot terjesztenek be az Európai Parlamentbe, de szerintem ez sehová nem fog vezetni.

 

A helyzet az, hogy az Európai Unió 17 tagországa nem akar migránsokat befogadni, 10 ország viszont igen. Luxembourg például 15 migráns befogadására hajlandó…, ami nevetség tárgyát képezi. Igazából a németek akarják és erőltetik ezt a témát, azaz ez német probléma. A migránsok beengedése helyett inkább egy ellenőrzött bevándorlást kellene megvalósítani ausztrál vagy kanadai mintára. Ez azt jelenti, hogy csak azokat szabad beengedni, akikre feltétlenül szükségünk van, leginkább nyilván a magasabban képzett embereket, vagy olyanokat, akik hajlandóak integrálódni. A tömeges migrációt tehát az országok többsége elutasítja. A mostani koncepciók nem hoznak jó megoldást.

 

Köszönöm az interjút.

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket