Kalita Gábor: Európa tömeggyilkosok menhelye?

Nyitókép: unhcr.org

 

Húsz évig Európa városainak utcáin sétálgatva, tömeggyilkosként

 

Megdöbbentő hír borzolta ismét a béke után vágyó európai polgárok idegeit

 

Ha a Körkép.sk hasábjain, a korábbi években nem foglalkoztam volna behatóbban a témával, lehet, az én figyelmem is elsiklott volna eme borzalmas történés felett. De mi is történt valójában?

 

Európa, tömeggyilkosok menhelye?

 

Tulajdonképpen, a fél világ szeme láttára, s a Kéksisakosok jelenléte mellett, Ruandában, a Hutu törzs extrémistái 1994-ben kegyetlen módszerekkel (machete) megöltek több mint 800 ezer embert, a Tutsi törzs tagjait. A legmegdöbbentőbb ebben az, hogy az ENSZ akkori békefenntartó főosztályának vezetője, Kofi Annan „félre nézése” mellett történt mindez, aki megakadályozta a helyszínen lévő kéksisakos csapatok azonnali beavatkozását. Csupán megjegyjésként:  a megnevezettet, 1997-ben kinevezték (!) az ENSZ főtitkárává.

 

 

Kapcsolódó írás:

 

Kesztyűbábok tangója

 

A véres történés „utóélete” már itt folytatódott, Európában

 

A holland bűnügyi szolgálatok e hét keddjén elfogták a ruandai Jozeph Mugenzit, aki részt vett az 1994-es vérontás szerevezésének irányításában – informált erről az AP hírügynökség.

 

Mugenzi (71) állította össze azt a halállistát, mely előírta, kit is kell majd megölni. Majd 2000-ben ő maga folyamodott menekültkérelemért a holland állami szervekhez, amit (!!!) meg is kapott.

 

 

Ez év májusában, Párizsban lakat alá helyezték a ruandai Féliciena Kabugát, a ruandai genocídis finanszírozóját – említi az AP. Kabugát már áthelyezték Franciaországból a hollandiai Hágába, ahol a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ítélkezik majd felette, tömeggyilkosság  ügyében.

 

Európa lezüllesztése tökéletesre sikeredett

 

A háború utáni években Nyugat-Európa megkapta az esélyt arra, hogy elsősorban a saját, adott lehetőségeit kiaknázva, majd az egész kontinens jövőbeni esélyeit rendezve jó útra terelje Európa sorsát. Ez az esély abból is fakadt, hogy olyan  vezetők (Neumann, De Goule, Adenauer, Kohl) álltak a politika frontvonalának élén, akiknek karizmája magasan felülmúlta a mai, háttérerők által irányított, megalkuvó „enklávé” bármelyik tagjának képességeit.

 

 

A valódi törésvonal kétezer környékén keletkezett, amikor ugyanis Helmuth Kohlt legközelebbi munkatársa, Angela Merkel vélt, pártpénzekkel kapcsolatos anyagi félrelépések miatt támadta. Az eredmény? Kohlt visszahívták, a kommunista neveltetésű, az NDK-ban szocializálódott Merkelt 2005-ben kinevezték a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjává.

 

Kapcsolódó írás:

 

Meddig tűrik el még a németek a gyilkolászó migránsok rémtetteit?

 

Ezennel leegyszerűsítve a politikai folyamatokat, a korábban Kohl által alapított konzervatív, keresztény értékeket képviselő Európai Néppárt, a teljes lezüllés útjára lépett, melyet Merkel kedvence, Manfred Weber, vezetésének idején, már-már tökéletesre fejlesztett. Holmiféle kétszázalékos zöld pártocskákat, Soros „hangszórókat” engedett be a korábban jó nevű pártkonglomerátumba. Persze, még egy gyöngyszem:

 

 

Weber, a választások utáni távozása után ki vette át a néppárt vezetését? Ki, ha nem egy megveszekedett baloldali „libernyák,” Tusk személyében, aki nemcsak pártját, de lassan-lassan a háttérhatalom segítségével az egész Európai Uniót is  két vállra fekteti, vad háttérerők markába juttatva.

 

Kapcsolódó cikk.

 

Hogy ebből mi lesz, Weber úr?!

 

2014 volt az a dátum, amikor még változtatni lehetett volna

 

Az említett dátumra mindannyian jól emlékezünk, s arra is, hogy ekkor az olaszok többször is felszólították az Európai Unió vezetését, hogy adjanak engedélyt arra, hogy az olasz parti őrség hajói azonnal visszakísérhessék az embercsempészek által mozgatott csónakokat, az NGO-k által finanszírozott hajókat. Ezek utasai ugyanis, semmiféle engedéllyel nem rendelkeztek, ami a partra szálást illeti. Ez nem történt meg.

 

A görögök viszont lázas kerítésépítésbe fogtak, hiszen a sáskaszerűen, Törökország felől is beáramló gazdasági bevándorlók már akkor is sorba tették tönkre azokat a biztonságos turisztikai gócpontokat, melyek az európai emberek nyaralási célpontjai voltak. Azóta ez csak fokozódott, s napjainkig katasztrofális helyzetet teremtett.

 

 

Az EU kulcsembereinek évekig „tele volt” a retorikája a „hatékony” intézkedések garmadával, a Frontex Európa déli, s vízi határait őrző „hatékony” tevékenységével. Közben az olasz parti őrség katonái nem győzték az éterbe trombitálni, hogy a Frontex „papírhajói” azzal szórakoznak, hogy az embercsempészektől, a tenger közepén átveszik a süllyedő gumicsónakokba átrakott,  képzetlen, nyelveket nem ismerő, idegen vallásokat magukkal cipelő, átvert szerencsétlenek ezreit, akik aztán a balkáni úton érkezőkkel együtt százezres „csoportokba” verődve végiggázolnak Európán, egyenesen Merkel asszony széttárt karjai közé.

 

Képletesen szólva: Így, ma egyetlen „okmányuk” a muttival készült szelfijük.

 

Az Európai Unió nem tanult az Ausztráloktól

 

Az ausztrálok oldották meg a legokosabban a migránsáramlat megfékezését. Már az elejénél fogva betiltották az embercsempészek, az NGO-s hajók kikötését kontinensükön. Így megállt a taxiztatás, hiszen a „vendégfogadás” megtagadása révén nem lett teletömve dollármilliókkal a bűnözők zsebe.

 

 

Természetesen, bevándorlás a korábbi években is létezett, Európa cirka kétszázezer olyan menekültet, alkalmas gazdasági bevándorlót fogadott évente, akiknek hollétük, tevékenységük a hatóság részéről regisztrálva voltak. Ma? Százezres létszámban barangolnak Nyugat-Európa országaiban olyan egyének, akik a hatóságok látóhatárán kívülre esnek.

 

Ide jutottunk

 

Ha csak az utóbbi napok eseményeire gondolunk, lásd a bevezetőben leírt, extrém, tömeggyilkosságokkal kapcsolatos esetet, vagy a borzadást kiváltó, friss utcai, templomi fejlevágásokat, akkor automatikusan feltevődnek tudatunkban a kérdések:

 

Hol vannak ilyenkor a junckerok, verhofstadhok, sargentínik, timmermansok, merkelek? Bújnak a háttérhatalom júdás pénzén megszerzett luxus buborékjaikban? S ilyenkor merre jár az igazságszolgáltatás?

 

Mentsd meg Istenem, Európát!

 

Kalita Gábor

További kapcsolódó írások:

 

Kalita Gábor: Molenbeek lassan „beköltözik” az Európai Parlament épületébe?

 

A nagy kérdés: Mikor válnak „Gyuri bácsi” migránssimogatói is migránsokká…

 

Kalita Gábor: Zöld emberkék kanaszta tánca