A COVID-19 és mentális egészségünk – Gyakorlati javaslatok, jó tanácsok járvány idején

Nyitókép: pixabay.com

A COVID-19 körüli zűrzavaros helyzet mindannyiunk életére kihatással van. Kihatással van a munkánkra, a bevételünkre, a gyermekeinkre, kikapcsolódásunkra, hobbijainkra, sportolásra, bevásárlásra, alapvetően beleszól az emberi kapcsolatainkba, korlátoz, előír. Tudatosítanunk kell, hogy több gond nyomja a vállunkat, akár elkaptuk a betegséget, akár nem.

Gondolnunk kell mentális egészségünkre, ugyanúgy, ahogy most fokozottabban kell törődnünk saját egészségünkkel is. A D és C vitamin szedése nagy dózisban sokat segít, ez mellett próbáljuk meg kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek félelmet keltenek bennünk, és negatív gondolatokat gerjesztenek. Próbáljuk csökkenteni a helyzetből fakadó stressz negatív hatásait, mivel a stressz befolyásolja a fizikai és érzelmi ellenálló képességünket, amelyre szükségünk van a mindennapokban.

Ebben az időszakban fokozottan fontos az önmagunkra szánt idő, amikor mindent kikapcsolva és lekapcsolva egyedül maradunk gondolatainkkal, kizárjuk a cselekvést, és jobban fel tudjuk mérni helyzetünket. Mire figyeljünk?

   

Negatív gondolatok

Próbáljunk azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek rólunk szólnak, és most fontosak. Tudatosítanunk kell, hogy vannak helyzetek, amelyeken nem tudunk változtatni, amin viszont tudunk változtatni, az a mi hozzáállásunk.

Sajnos a járvány a pénztárcánkra is kihatással van. Ezt a helyzetet még tetézhetjük, ha félelemben, szorongásban és feszültségben élünk ez miatt, mivel növeljük a betegség kockázatát. Jelenleg a saját, és szeretteink egészsége kiemelt fontosságú. A mi mentális egészségünk függ a szeretteinkétől is, és ez fordítva is igaz.

Mások hibáztatása, feladatok delegálása

Ha mást hibáztatunk azért, ahogyan a körülmények befolyásolnak, azzal hatalmat adunk magunk felett másnak, felettünk. Jelenleg minden energiánkra szükségünk van, hogy jól élhessük az életünket a körülményekhez képest is, ezért jól gondoljuk meg, ezt az energiát mire fordítjuk, tehát hogyan gazdálkodunk vele.

Válasszuk szét a feladatokat, mi a mi feladatunk, kompetenciánk, mi pedig a másoké. Koncentráljunk arra, mi mit tehetünk azért, hogy könnyebben vészeljük át ezt a helyzetet, és mit tehetünk a körülöttünk levő embertársainkért, nekik hogyan segíthetünk.

Komfortzónánk, változás

A bevezetett intézkedések, tesztelések mind a komfortzónánkba való beavatkozás. Hiszen időnkbe, energiánkba telik megfelelni az előírásoknak. Teljesen rendben van, hogy minden változás főleg további korlátozások kellemetlen érzésekkel járnak, és plusz teherrel. Próbáljuk meg megfordítani a gondolkodás menetét: Az újabb intézkedések számomra milyen pozitív hozadékkal járhatnak? Saját értékeimnek ezek hogyan felelnek meg?

Az intézkedések a vírus terjedését hivatottak csökkenteni, a tesztek pedig a fertőzöttek azonosítását, hogy lehetőleg ne fertőzzük egymást, és ha betegek vagyunk, ezt minél hamarább tudjuk, és segíthessünk magunkon és szeretteinken.  Hogyan illeszkednek ezek a célok az én értékeimhez, gondolkodásomhoz?

Próbáljuk meg azokat az információkat, intézkedéseket kiszűrni, figyelni, amelyek számunkra fontosak, a mi mindennapjainkhoz szükségesek.

Idő, azonnali eredmények

A jelenlegi helyzet elfogadását a legjobban az nehezíti, hogy nem tudjuk, meddig tart, tehát bizonytalanságban élünk. Tavasszal az illetékes hatóságok kommunikálták, hogy a járványgörbe ellaposodása a cél, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre tömegesen, hanem hosszabb idősíkban kisebb tömegben terjedjen a vírus, abban a reményben, hogy az egészségügyi ellátórendszer ne omoljon össze. Sajnos a változáshoz idő kell.

Karantén, bezártság

A karantén, bezártság fokozza sebezhetőségünket a többi stresszel szemben, fokozottabb negatívabb reakciót vált ki, csökkenti a pozitív lendületet, hozzájárul a nagyobb tehetetlenség és fenyegetés érzéséhez, csökkenti az alvásminőséget, csökken az akaraterő a testmozgáshoz és az egészséges táplálkozáshoz. (John T. Cacioppo és William Patrick kutatása a „Magány: Az emberi természet és a társadalmi kapcsolat szükségessége” című összefoglalója szerint). Ez a magány, a bezártság természetes velejárója, ne legyünk türelmetlenül magunkkal, vagy másokkal szemben.

Az okostelefon, az e-mail vagy a közösségi média folyamatos ellenőrzése serkenti a dopamin termelődését. Szeretnénk naprakészek maradni a változó helyzettel, de idegrendszerünkre való tekintettel jobb lenne egy kicsit lelassítani. Figyelje meg, mennyi időt tölt a szociális hálókon, hírfolyamok olvasásával, és próbálja ezt kordában tartani, fordítsa inkább ezt az időt minőségi időtöltésre szeretteivel, vagy önmagára!

Pár gyakorlati javaslat egészségünk és kiegyensúlyozottságunk megőrzéséhez:

1. Jó kapcsolatok! Olyan emberekkel legyen kapcsolatban, akik energiát adnak, akikkel pozitív, jó kapcsolatot ápol.

2. Törekedjen az optimizmusra! Az optimizmus mindig indokolt. Az emberek rendkívüli dolgokra képesek, ha összefognak egy nagyobb ügy érdekében. Számtalan ilyen pozitív példát láthat, keressen rá ilyenekre!

3, Törődjünk magunkkal! Fizikailag és érzelmileg erőseknek és kitartóknak kell maradnunk.  Aludjon eleget, mozogjon a mozgás öröméért (elérhető nagyon sok ingyenes edzés, aerobic, jóga az interneten mostanság…) és táplálkozzon egészségesen. Ha stresszesek vagy magányosak vagyunk, ezeket hajlamosak vagyunk hanyagolni.

Keressen olyan tevékenységeket, amelyek nyugtatóan, relaxációsan hatnak. Például egy jó beszélgetés, festés vagy színezés, olvasás, rejtvények, és játékok.

Több feladat egyidejű végzése helyett egyszerre végezzen egy feladatot, ossza be a munkáját, házimunkát, jusson időre önmagára is, próbáljon napirendet felállitani.

4. Hála! Próbáljunk olyan dolgokra is koncentrálni, amiért naponta hálásak lehetünk. Minden nap szánjon néhány percet legalább három dolog felírására, amelyekért hálás aznap. A hála segíti az érzelmi stabilitást, és segíti az emberi kapcsolatokat is.

5. Járjon sétálni! A hatósági rendelkezésekhez alkalmazkodva, menjen sétálni mikor teheti, a friss levegő és napfény, a mozgás sokat segít. Ha lehetséges, sétáljon a természetben.

6. Zenehallgatás! A nap folyamán hallgassa kedvenc zenéit, mivel a zene nyugtatóan hat.

7. Tanuljon valami újat! Bármi, ami örömet okoz, növeli önbizalmunkat, eltereli a gondolatainkat.

8. Elvonulás! Legyen minden nap egy csendes időszaka, akár egy kis pihenés, meditáció, olvasás, ima, folyóiratok, könyv…

9. Barát, bizalmas! Ha szorong, vagy stresszel, hívjon fel egy barátot, és beszéljen róla! „Öntse ki a „lelkét “. Ne fojtsa magába, hanem szabaduljon meg tőle. Egy baráti beszélgetés sokat segít a szorongás oldásában.

10. Segítsen másokon! Lehetőség szerint vegyen részt társadalmi munkában, önkéntes tevékenységekben. A segítség másokban is pozitív érzelmeket vált ki akár nyújtjuk, akár kapjuk. Ez lehet egy helyi önkéntes szervezet munkájában való részvétel, vagy karanténban levő ismerősét is meglepheti valami finomsággal. Bármi, amit megtehet másokért, segít. Jó érzés, elégedettség, sőt öröm is, ha magunknál nagyobb ügyet szolgálunk.

11. Humor! A nevetés és a jókedv elengedhetetlen jó közérzetünk megtartásában. Nézzen kedvenc kabaréjeleneteket, humoristákat, rengeteg kitűnő mémek is születnek nap mint nap, amik jókedvre hangolják.

Boros Zsuzsa

Carpe Diem Business&Life Coach

Használt forrás: ITT