Tarics Péter: Amikor a butaság és a rosszindulat szorgalommal párosul

Nyitókép: faz.net

„A legrosszabb dolog a világon az, amikor a butaság szorgalommal párosul” – hangzik a mondás, s én ezt így módosítanám: A legrosszabb dolog a világon az, amikor a butaság, a rosszindulat és a gyűlölet szorgalommal párosul. Miért is? Mindenekelőtt azért, mert az utóbbi napok történései egyértelműen ezt bizonyítják.

Sokat cikkeztünk már a magyar és a lengyel vétóról, és annak következményeiről. De ami legutóbb az egyik német köztelevízió, a ZDF egyik humorosnak vélt műsorában történt, az már mindennek a teteje. Szabályszerűen lehülyéztek minket, magyarokat és lengyeleket. Hogy miért? Mert megvétóztuk az Európai Unió hétéves költségvetését, pontosabban fogalmazva: nem akartuk, hogy a tagországok pénzügyi támogatását a jogállamiság elvéhez kössék.

Tehát a humorosnak mondott német műsorban médiaguruk beszélgetnek, melynek során Orbán Viktor éppen brüsszeli tudósítót „alakít”, akit „füles gulyásnak” (pszicholingvisztikai értelemben, német „áthallással” „füles seggfej”-et jelent, ami rendkívül durva sértés!) neveztek el a műsor szerkesztői, mivel a magyar miniszterelnök megvétózta a jogállamisági záradékot.

   

„Marhára röhögni való” – mondhatnák a kedves német tévénézők a műsor láttán, de én inkább azt mondom: A német humor csak ennyire futotta…?! A műsor szerkesztői azonban nem ismernek határt más nemzetek és miniszterelnökeik nyilvános megalázásában, hiszen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt Orbán Viktor „lengyel gengszter kollégájaként” titulálják.

Persze a német gagyiműsor megtalálta a „helyes megoldást” is, aminek a lényege az, hogy a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének első mondata alapján a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Európai Unióból. A műsor javaslata ezek alapján az volt, hogy Magyarország és Lengyelország kivételével valamennyi tagország lépjen ki az Unióból (ennek következtében megszűnik az Európai Unió), majd egy perc múlva – Magyarország és Lengyelország nélkül – alakítsák meg az új Európai Uniót.

Végül az új egyesülés neve legyen: EUODBUUP, azaz magyarra fordítva: HMLNEU, tehát: Hülye Magyarok és Lengyelek Nélküli Európai Unió! Köszönjük, ez szép volt, kedves német újságíró-kollégák! Nagy kár, hogy a német közszolgálati televízióban ilyen nemzetgyűlölet, ilyen soviniszta megnyilvánulás megengedhető… Történt volna csak ez a magyar köztévében…!!!

Véleményem szerint ez már nem is igazán Orbán-fóbia, hanem magyar fóbia. Nyugat-Európa egyes országainak vezetői és EU-vezetők nem bírják elviselni, hogy Magyarország és az egyetemes magyarság sikeres nemzet ma is. Nem bírják elviselni, hogy egy több mint ezeréves állam/nemzet még ma is megszólal Európában, mégpedig hangsúlyosan szólal meg. Nem bírják elviselni, hogy a magyarnak van véleménye a világ dolgairól. Nem bírják elviselni, hogy a magyar meg akarja védeni saját fajtájának jogait, életét, egészségét. Nem bírják elviselni, hogy – kis nemzet létére – a magyar rendkívül szívós és erős nemzet.

Nem bírják elviselni, hogy az anyaország és a magyar kormány Európa legsikeresebb nemzetstratégiáját képviseli és a legsikeresebb nemzetpolitikát valósítja meg, gazdaságilag és érzelmileg egyaránt megerősítve a Trianonban elszakított határon túli magyarok nemzetközösségeit, és együttműködve a nyugati szórványmagyarsággal (lásd: legutóbbi MÁÉRT!). Innen fúj a szél. No meg persze onnan, hogy bizonyos magyar intézkedések akadályozzák a pénzügyi háttérhatalom egyes spekulánsainak fiskális pénzügyi politikáját, érdekeit, világhatalmi törekvéseit. Itt van az eb elhantolva, hölgyeim és uraim!

Európában azonban azt is látjuk, hogy nem mindenkinek van beteges magyar-fóbiája, hiszen már a szlovén miniszterelnök is a magyarok és a lengyelek mellé állt, nem beszélve Matteo Salviniről, illetve Marco Zanniról, az olasz Liga EP-képviselőjéről, aki azt mondta: Hiba lenne a kialakult helyzet miatt kizárólag Magyarországot és Lengyelországot okolni. Zanni egyértelműen az Európai Parlamentet okolja a kialakult lehetetlen helyzetért, szerinte az EP kifejezetten a konfliktusokat keresi és erősíti. Ezen felül az Olaszország Testvérei Párt több tagja is kiállt a magyar-lengyel vétó mellett, hiszen például Francesco Lolobrigida, a párt alelnöke szerint a brüsszeli bürokraták szuverén, demokratikus államok (Magyarország, Lengyelország) jogalkotásába és életébe akarnak beavatkozni, annak okán, hogy azok nem követik a liberális eszméket.

Mindezek mellett Joachim Kuhs, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja szerint súlyos hibát követett el az Európai Unió azzal, hogy összekapcsolta az állítólagos lengyel és magyar demokráciadeficitet az Unió hét éves költségvetési tervével és a helyreállítási alappal.

Két tanulság vonható le a fent leírtakból. Egyrészt: így néz ki a világ, ha a butaság, a rosszindulat és a gyűlölet szorgalommal párosul. Másrészt: nem szabad hagyni magunkat sem megfélemlíteni, sem pedig megzsarolni, semmilyen politikai vagy gazdasági eszközzel. Semmivel sem vagyunk alábbvalók egyik nemzetnél sem, sőt: több szakpolitikai területen éppen a magyar példa lehet követendő Európában, úgyhogy nem minket kell kioktatni demokráciából, sajtószabadságból és jogállamiságból, hanem éppen azokat, akik beteges hegemóniában és sovinizmusban szenvednek.

Tarics Péter