Király Zsolt – Körkép.sk exkluzív: Mégsem lesz Szövetség?

Nyitókép: Körkép.sk

Áll a bál az egységesülni kívánó pártok háza táján. Napról napra nagyobb az esélye annak, hogy az Aliancia-Szövetségből végül nem lesz semmi.

A Most-Híd és az Összefogás az MKP ellen szövetkezik, az MKP cserébe kifárasztaná és kiszorítaná partnereit. Eközben a három pártelnök még csak egy közös trianoni megemlékezésre sem volt képes. Forró Krisztián adottságaihoz mérten legalább igyekszik, Solymos László és Mózes Szabolcs viszont teljesen eltűnt a politikai térképről.

Hiányoznak a közös témák, a fontos átütőerő, a választók egyre inkább elbizonytalanodnak. Nem csoda, hogy az eredmény a legutóbbi közvélemény-kutatás által mért 3,7 százalék.

   

A Körkép.sk cikke az MKP, Most-Híd, Összefogás egységesülésének aktuális kulisszatitkairól.

Jövő hét vasárnap, június 20-án tartja az MKP Országot Tanácsa ülését, ahol többek között az Aliancia-Szövetség jövöbeli működésének kereteit is meghatározó Alapszabály megtárgyalására is sor kerül.

Mindez a pártból való kilépések árnyékában történik, melyek nemcsak a törzsválasztókat, hanem a regionális járási struktúrák tagjait is elbizonytalanítják.

Egymást érik a kilépések

A Körkép.sk értesülései szerint az elkövetkező időszakban további MKP tagok kilépése várható, elsősorban a NAKA által is vizsgált korrupciós ügyek sokaságába keveredett Most-Híddal való közösködés miatt.

Úgy tudjuk, a párton belüli elégedetlenség folyamatosan erősödik, melynek érthető okai is vannak. Az MKP polgármesterei, megyei képviselői, ilyen-olyan helyi, járási vezetői ugyanis attól tartanak, hogy az Aliancia-Szövetség megalakulásával gyökeresen megváltoznak az eddigi játékszabályok.

Az Összefogás és a Most-Híd összehangolt nyomására ugyanis a pártszövetség megszüntetné a helyi és járási struktúrákat az egész országban. Értsd, a Szövetség sem helyi, sem járási, sem megyei struktúrákkal nem rendelkezne.

Helyettük afféle helytartókat, a legszűkebb országos vezetés (a Most-Híd esetében például Bugár Béla sugallatára) meghosszabbított kezei felügyelnék az egyes járásokat. Ők koordinálnák a helyi képviselői,  megyei – és országos jelölések kiválasztását, de kivennék a helyi erők kezéből a döntést arra vonatkozóan is, hogy ki lehet polgármester-jelölt az adott területen. Mi több, – ami meg a vegyespártnak és az Összefogásnak nem tetszik – az MKP afféle status quót fogadtatna el, miszerint aki jelenleg pozícióban van, az hátszéllel indulhatna a jövő novemberi helyhatósági és megyei megmérettetésen.

Alulról építkezés helyett központosítás

Mindezt nemes egyszerűséggel úgy lehetne összefoglalni, hogy az eddig alulról építkező MKP felülről építkező politikai alakulattá válna, ahol mindenről Forró – Solymos – Mózes (és az országos vezetés) döntene. Azaz fentről lefelé történne a döntéshozatal az eddigi alulról építkezés helyett.

A vegyespártnak és az Összefogásnak ez kétségkívül megfelelne, hiszen egyikük sem rendelkezik mérvadó helyi struktúrákkal. Az MKP-ban azonban forrong a mély. Hiszen a budapesti stratégia partner mellett leginkább ezek a struktúrák tartották és tartják ma is életben a pártot, az immár 10 éve tartó parlamenten kívüli időszakban is.

Feltámadó vegyespárti ideológia, kiszorított konzervatív értékek a Szövetségben

Érthető tehát, hogy a helyi struktúrák (már ahol még egyáltalán zajlik érdemi politizálás) ódzkodnak tőle. Ez az egyik valódi oka annak, hogy megakadtak az egységesülési tárgyalások, és a három párt közösen immár két hete semmiféle érdemi életjelet nem adott magáról. Ehelyett inkább mint látjuk, saját magukkal, néhány tucat személy politikai túlélésével és anyagi egzisztenciájának megteremtésével foglalkoznak.

Király Zsolt: Csáky kimondta, hogy a király meztelen. A Szövetség nem a magyar jövőt jelenti

Az idő ugyanakkor sürget, hiszen el kell fogadni az új párt Alapszabályát, hogy a három pártelnök és szűk holdudvara eloszthassa a személyi jelöléseket az egyes járásokban (ha csak a megyei kvótát nézzük, a Dunaszerdahelyi járásban például jelenleg 8-ból 8-at az MKP birtokol, de a Mostnak és az Összefogásnak is legalább 2-2 helyre lenne itt opciója. Ezt csak úgy lehet átverni a helyi struktúrákon, ha kiveszik a kezükből a döntéshozatalt.)

Totojázás közben Gyimesi sikerek

Nem csoda, ha ebben a káoszban ismét Gyimesi Györgyre szegeződik a választópolgárok tekintete, aki egyre inkább igyekszik benyomulni a megüresedett magyar politikai térbe, és egyszemélyes intézményként jön-megy, intézkedik (kidolgozta a Csemadok-törvényt, legutóbb pedig a Szlovákia és Magyarország védettségi igazolványainak kölcsönös elismerésénél járt sikerrel.)

Király Zsolt: Most akkor ki is a stratégiai partner?

A három párt még Trianon 101. évfordulójának lehetőségét sem használta ki közös megjelenésre. Helyette az MKP elnöke keveredett konfliktusba a komáromi szervezőkkel. Az alkalmatlanság vádja a Via Nova elnökét is elérte a Martfeszt szervezése és a rendezvényre kapott magyarországi pénzek elköltése kapcsán.

Eközben a Most-Híd kevés használható (ámde a magyar érdekkel szöges ellentétben álló értékrendet képviselő) politikusának egyike, Ravasz Ábelnak lett elege a teszetoszaságból, és fogalmazott meg súlyos kritikát sajátjaival szemben.

Berényi egyre önálóbb körpályán

De ugyanúgy cizellált kritikának tekinthetőek Berényi József szavai is, aki egyre inkább külön pályán mozog az Aliancián belül. Legutóbb azt találta mondani (egyébként helyesen!), hogy a vegyespárti politizálásnak befellegzett, és vagy etnikai alapon indul el a Szövetség, vagy sikertelen projektként mehet a politikai süllyesztőbe a többi hasonló kezdeményezés mellé.

Berényi József: Gyimesi nem lehet a felvidéki magyarság politikai vezetője. Azt az MKP-nak kell adnia

Szavai úgy is értelmezhetők, hogy ha Gyimesi György, – a jelenleg talán legnépszerűbb felvidéki magyar politikus – jelen helyzetben saját politikai jövőjén gondolkodik, akkor jobb, ha a Szövetségen kívül keres helyet magának. Azon belül ugyanis esélye sincs a felvidéki magyarság politikai vezetőjévé válnia.

Berényi ezzel közvetve azt is kimondta, hogy Gyimesi csakis a választópolgárok szavazataival válhat politikai vezérré, a Szövetség pártjai ugyanis (azt is nagy nehezen) legfeljebb a jelöltlista utolsó helyét lennének hajlandóak felajánlani a számára, hogy népszerűségével szerencsés esetben bevigye a hátán többieket a parlamentbe, ahol majd sok lúd disznót győz, alapon folytatódna az elmúlt 30 év agóniája.

Az egyesülés esélyei csökkennek

Ez a jótanács sok mindent elárul a három párton belüli állapotokról és önmagukba vetett hitéről. Nem beszélve arról, hogy nemcsak a Most-Híd elnökségéből távozó politikus, hanem az Összefogás arcai is nyíltan helyeselték az előbb említett, a Via Nova elnökének emberi és szakmai alkalmasságát megkérdőjelező felvetéseket. A jelenlegi helyzet tehát messze nem a bajtársiasságról, az egymás iránti bizalomról, a vállvetve való közös politizálásról tanúskodik.

Itt tart tehát a pártegyesülés folyamata jelenleg, mely az idő előre haladtával nem hogy erősödik, hanem egyenesen gyengül. Nem válaszokat kínálnak a felvidéki magyarság ügyes-bajos dolgaira, hanem egyre több kérdés fogalmazódik meg a tevékenységükkel kapcsolatban.

Válaszok helyett kérdések

Például, hogy vegyes vagy etnikai pártként jönnek-e létre, milyen lesz a tárgyalási nyelvük, fel merik-e vállalni a tisztán magyar színeket a pártlogóban, milyen viszonyt kívánnak ápolni a magyar kormánnyal, a Smer-Hlas-progresszívok, vagy a nemzeti konzervatív oldallal kívánnak-e együttműködni és legfőképp, hajlandóak-e az MKP struktúrái felszámolni önmagukat  és az eddigi alulról való építkezést csak azért, hogy Solymoséknak és Mózeséknak jobb legyen.

Kinek jó, ha vegyesből és magyarból egy újabb vegyespárt születik? Ki érti ezt? Ti értitek?

Jövő vasárnap az MKP OT-t (mely legutóbb egyszer már meghiúsított egy MKP-Most-Híd fúziót) követően talán kicsit világosabban fogunk látni.

Sportnyelven szólva jelenleg inkább annak az esélye növekszik, hogy az Aliancia-Szövetségból úgy, ahogy azt eredetileg elképzelték, nem lesz semmi. Ha pedig mégis, nem biztos, hogy a választópolgárok el is fogadják azt.

Király Zsolt