Nyitókép: A tálib „Badri 313“ katonái. Optikailag alig különböznek a nyugati speciális alakulatoktól. (AFP)
Az alakulat tagjai már puszta megjelenésükkel is eltérnek a tálib harcosok eddig „megszokott“ látványától: a turbánt éjjellátóval felszerelt FAST sisak, a szandált katonai bakancs, a pizsamára emlékeztető tradicionális afgán viseletet terepmintás egyenruha és taktikai mellény, az ütött-kopott kalasnyikovot pedig modern amerikai gépkarabély váltotta fel.
A „Badri 313” névre hallgató alakulat ma a tálib rezsim egyik legjobban kiképzett elit egysége, melynek harci értékénél csak a propagandában betöltött szerepe magasabb. Mindazonáltal hiba lenne a kommandó értékét pusztán egy „kirakatszerepre” alacsonyítani, az ugyanis már most világosan látszik, hogy ők nem a 2000-es évek tálib csürhéje.
Orbán Gábor: Az afgán kormányerők árnyékhadserege siralmas teljesítményt nyújtott – elemzés
A névválasztás
A „Badri 313” névválasztás a régmúlt idők mítoszait és a muszlim hőstörténeteket kelti életre. Ugyanis Mohamed próféta és hívei – akik mit ad Isten 313-an voltak – 624. március 15-én fontos győzelmet arattak a Badri csatában a gazdag kereskedőváros, Mekka túlerőben lévő hadserege felett. A számbeli fölény ellenére kivívott diadalt isteni jelnek vélték, így a Badri mellett történtek máig kiemelkedő szerepet töltenek be a muszlim vallástörténetben. Ezeket a tényeket szem előtt tartva mondhatni önmagát kínálja a „Badri 313” név.
Amit eddig tudunk
Az alakulat erejét hivatalosan egy zászlóalj méretűnek adják meg, de a nyugati szakértők a harcosok tényleges létszámát több ezer főre teszik. Pakisztán, a tálib mozgalom létrehozásában, és – ami még fontosabb – fenntartásában játszott szerepe végett szinte bizonyos, hogy a „Badri 313” tagjainak legalább katonai alapkiképzést biztosított, ami egyébként világosan látszik a világhálón fellelhető videókon feltűnő katonák test- és fegyvertartásán is.
A felszerelés és fegyverzet nyugati eredetű, melyet egyrészt a korrupt afgán kormányerőktől zsákmányoltak (döntően azonban a feketepiaci kapcsolatokkal szereztek be afgán tisztektől); másrészt az amerikai és NATO csapatok kivonulását követően hátrahagyott hadizsákmány még egy szinttel megemelte a tálib harcosok felszereltségének a minőségét.
Jóllehet az elit kommandó a tálib offenzíva gerincét alkotta Afganisztán visszaszerzésében, a nyugati világ illetve a sajtó széles közönsége csak akkor szerzett tudomást a „Badri 313” létezéséről, amikor azokat a kabuli reptér köré vont tálib gyűrű biztosítására rendelték ki. Szintén a „Badri 313” volt az az egység, amely elsőként hatolt be a reptérre az utolsó amerikai katona távozását követően.
A propaganda szerepe
A propaganda szerepe egy kényes téma, ugyanis torzítva, a „megrendelő” rezsim szemüvegén keresztül mutat egy alternatív, vagy legalábbis eltúlzott képet. A „Badri 313” propagandisztikus szerepét erősíti a már említett névválasztáson túl az úgynevezett „Iwo Jima”-fotó (vagy magyarosan: Ivo Dzsima). A felvételen a Badri harcosai ugyanabban a pózban tűzik ki a tálibok fehér lobogóját, mint 1944-ben az amerikai tengerészgyalogosok a japánok által elkeseredetten védett Szuribacsi-hegyen. A történelmi fotónak nem elhanyagolható szerepe volt az amerikai hátország hanyatló moráljának erősítésében. Az amerikai katona elszántságát és kötelességtudatát volt hivatott szemléltetni.
Ma, a tálibok „Iwo Jima”-s fotója egy hasonló szerepet tölt be. Felületes az a nyugati szemlélet (többek között a német sajtó is rendesen mantrázott), hogy a tálibok elsődleges célja az amerikaiak kigúnyolása. Kétségtelen, hogy a tálib rezsim számára édes az amerikaiak feletti győzelem. Hogy a Badri harcosai amerikai egyenruhában tűzik ki lobogójukat, csak hab a tortán. Azonban a fotó fő mondanivalója azt sugallja, hogy legyen bármilyen nehéz, kilátástalan és hosszas is a harc, a diadal biztosított, ha elszántan (vagy elvakultan) hisz a katona a győzelemben. Ez hiányzott teljességgel az afgán hadseregből és ez biztosította a tálibok számára a sikert.
Ma a „Badri 313”, tetszik-nem teszik, Afganisztán egyik legjobban kiképzett nyugati típusú (micsoda paradox!) katonai alakulata. Ők már régen nem a 2000-es évek pizsamás tálib csürhéje …
A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!
Orbán Gábor, MA
Hadtörténész, 2017 és 2019 között az Osztrák Szövetségi Hadsereg (Bundesheer) szakmunkatársa, számtalan német nyelvű tudományos cikk és kiadvány szerzője. Szakterülete a 19. század hadászata illetve gyalogsági harcászata.
Megosztás:
Címkék: Afganisztán Badri 313 kabuli reptér speciális katonai egység tálib elit alakulat tálib offenzíva
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
