Čaputová és a balliberális erőtér fejlődéstörténete 13 pontban

Nyitókép forrása: SITA/Ľudovít Vaniher

Čaputová államfővel kapcsolatban mindvégig fenntartásaim voltak, de az utóbbi időben igencsak elszaporodtak a gyanús „véletlenek”.

1. 2019-ben nyilvánvaló volt, hogy a magyargyűlölő Frans Timmermans szárnyai alatt dolgozó Maroš Šefčovič ellenében jobb választás volt.

2. Az is nyilvánvaló volt, hogy Čaputová liberális, ezért csak idő kérdése, mikor okoz csalódást mindenkinek, aki valódi változást remélt tőle.

3. A Kuciak-gyilkosság után egyértelmű utalások voltak arra, hogy gyökeres rendszerváltás Szlovákiában a Smer legyőzése után sem lesz. Helyette új egyensúlyi helyzetben állapodnak majd meg a liberális erőtér és a régi oligarcha rendszer képviselői.

4. A Čaputovát is indító Progresívne Slovensko és a SPOLU koalíciója nem jutott be a parlamentbe, választásokat nyerni a balliberális erők tehát egyelőre nem tudnak Szlovákiában.

   

5. A Hlas megalakulása után nyilvánvaló volt, hogy a liberálisok kizárólag a Hlasszal együttműködve kerülhetnek kormányra, amennyiben továbbra is elutasítják Ficot és Matovičot.

6. A 2020-as járvány őszi hullámakor Čaputová ugyanolyan keményen támadta a kormányt, mint Sulík és megtette, amit még Kiska sem tett meg Ficoval: távozásra szólította fel Matovič akkori kormányfőt.

7. A 2020 őszén kezdődő járványhullám rengeteg áldozatot követelő tavaszi időszakában Sulík és Kolíková közösen próbálták meg megdönteni saját kormányukat abban a reményben, hogy a Čaputová által megbízott ügyvivő kormány élére majd Kolíková került, Sulík pedig elfoglalhatja a hőn áhított pénzügyminiszteri széket. Nem jött össze, de Matovičot, a korrupció ellenes harc egyik pillérét sikerült eltávolítaniuk a kormányfői székből.

8. A nyár folyamán a NAKA nyomozói egyre több szálon jutottak el a politika legmagasabban ülő képviselőihez, többek között a Hlas-hoz kötődő személyek és maga Peter Pellegrini is korrupciós gyanúba keveredett. A Focus szeptemberi felmérése később bizonyította, hogy a Hlas preferenciái gyengültek, a Smeré erősödtek. Emlékeztetőül: egy nyugaton szívesen fogadott, balliberális kormány benne a PS-szel és az SaS-szel csak a Hlas segítségével alakulhat meg.

9. A liberális Kolíková, aki Fico harmadik kormányában volt igazságügyi államtitkár, szétveri a korrupció ellenes Remišová által vezetett Za ľudí-s frakciót, majd képviselőik átigazolásával az SaS-t teszi meg a koalíció második legerősebb pártjává – megcsúfolva a választási eredményeket.

10. A nyár utolsó napjaiban Čaputová az elnöki palotában fogadta Maroš Žilinka főügyészt, aki egy nappal később saját hatáskörében megszüntette a Jaroslav Haščák oligarcha, és a korrupcióval megvádolt korábbi SIS-igazgató, Vladimír Pčolinský elleni eljárást.

11. Szeptemberben tetőfokára hágott a rendőrháború, több NAKA-nyomozót letartóztattak, többek között azokat, akik a legnagyobb horderejű korrupciós ügyeken dolgoztak. Boris Kollár a korrupciós ügyekben nyomozó rendőröket támadva a koalícióból való kilépéssel fenyeget.

12. Čaputová szokásos országértékelője előtt (melyben rólunk, magyarokról ismét még csak említést sem tett) magához hívatja Eduard Heger kormányfőt, majd Robert Ficot, Peter Pellegrinit és Boris Kollárt is. Fico Heger után másodikként mehetett az elnöki palotába. Heger arról beszélt a találkozó után, hogy számára az ország politikai stabilitása és a kormányprogram teljesülése a fontos. A koalíció sorsa bizonytalan, ahogy Heger kormányfői pozíciója is, nem beszélve a rendőrháború hatásaira a nyomozásokra. És senki sem tudhatja, mi lesz a következő lépés…

13. Čaputová jelentős számú magyar szavazattal győzte le Maroš Šefčovičot a 2019-es elnökválasztáson. Ennek ellenére országértékelőjében egyetlen mondatot sem szánt a magyar közösségre.

Komjáthy Lóránt