Ágnes
  • HUF: 356.62
  • USD: 1.13
  • -2 °C
  • 3 °C

Hirdetés (X)

Interjú

Az eredmények egyértelműek, a visszajelzés pozitív. Van értelme dolgozni a felvidéki magyarokért – Gyimesi György a Körképnek (évértékelő nagyinterjú)

Gyimesit a magyarországi választásokról, a szlovákiai államfőválasztásról és Matovič-kormány megítéléséről is kérdeztük

Nyitókép: Gyimesi György archívuma

 

Magyar szempontból elégedett az idei esztendővel, mivel 30 éve megoldatlan politikai problémákat sikerült orvosolnia. A kórházreform kapcsán szerinte egyesek olcsó populizmussal „bolondították“ az embereket, míg végül a valóság cáfolta az általuk elmondottakat.

 

A platformpolitizálás szerinte zsákutca, mivel a Szövetség így kifelé nem egységes, és a hidas farok próbálja csóválni az egész kutyát. Ugyanakkor hízelgőnek tartja, hogy egy szem magyar képviselőként az egész gyűjtőpárt konkurenciájaként tekintenek rá.

 

Gyimesi Györgyöt a magyarországi választásokról, a szlovákiai államfőválasztásról és a Matovič-kormány megítéléséről is kérdeztük.

 

Interjúnkból továbbá kiderül:

 

  • Hogyan értékeli Gyimesi György az idei esztendőt? 
  • Milyennek tartja a járványkezelést? 
  • Miről szól a kórházreform? 
  • Indulna-e az államfőválasztáson? 
  • Melyik eredményeire a legbüszkébb? 
  • Kitart vajon a kormánykoalíció?

 

Évértékelő nagyinterjú az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselőjével a Körképen.

 

 

Ha egy szóval kellene jellemeznie az idei évet, mi lenne az?

 

Magyar szempontból?

 

Igen.

 

Sikeres. Annak ellenére, hogy a döntésünknek a zömét beárnyékolta a koronavírus-járvány és minden e körül forgott, azért elértünk olyan sikereket amit az előző kormányzati ciklusban, sőt azelőtt sem sikerült elérni.

 

Ilyen például a kétnyelvű táblák, vagy a szlovák nyelv idegen nyelvként való tanítása a magyar iskolákban. De például újraélesztettük, – és remélem, hogy most már működőképes – a kulturális minisztérium kisebbségi osztályát és lesz Csemadok törvény is. Többek között kétnyelvűsítettük a postát, szóval azon témák mellett, melyek tényleg mozgatták a közvéleményt és a kormány, parlament teendőit, elég sokat sikerült elérni a nemzeti közösségek vonalán is.

 

Az idei év kapcsán megkerülhetetlen a koronavírus-járvány. Egyik lockdown a másikat követte, különböző járványügyi intézkedések kerültek bevezetésre, a kötelező oltás kérdése jelenleg is aktuális. Covid-19 szempontból hogy látja az idei esztendőt?

 

Nagyon gyengén teljesítettünk, de ez nemcsak a kormány rossz kommunikációja befelé és kifelé is, hanem az ellenzék munkája is. Azért, mert nem ismerek még egy olyan országot, ahol az ellenzék ennyire támadná a kormány bármilyen intézkedését, támadná az oltás hatékonyságát, támadná az oltakozást. Ez okozta azt is, hogy Szlovákiában az oltakozási ráta 49 – 51 százalék, utóbbi szám az oltatlanokat jelenti.

 

Ennek a gyümölcsét most fogjuk szüretelni, amikor jön az omikron és a szó legszorosabb értelmében katonai kórházakat kell a kormánynak építeni és úgy várjuk az omikront. Ami ha tényleg bekövetkezik, ez az apokalipszis, azt jelentené, hogy 6-7 ezer páciens lenne a kórházakban. Tudjuk, hogy kórházaink maximális kapacitása 4600 férőhely. A többi ezekben az ad-hoc módon kiépített katonai kórházakban lenne. Ez mind az ellenzék munkája is.

 

 

A koronavírus-járvány elején Szlovákia igyekezett külön utat választani. Magyarország példáját követve próbált gyorsítani a vakcinázáson, többek között a Szputnyik beszerzésével is. Ennek kapcsán Igor Matovič pénzügyminiszterrel Ön is Orbán Viktornál járt. Hogy látja, a magyar példa milyen tanulságokkal szolgált Szlovákia számára?

 

A Szputnyik-ügy a szememben egy nagy tragédia. Azért, mert ha, márciusban, amikor a Szputnyikot behoztuk és elkezdtük volna oltani vele az embereket, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy az a két millió adag ki lenne oltva. Ez jóval növelné az átoltottsági rátát, amit az is mutat, hogy még ma is nagyon sokan fordulnak hozzám azzal, hogy mikor lesz újra Szputnyik.

 

Nagyon sajnálom, hogy a progresszív-liberális szárnya ennek a kormánynak annyira behódolt a nyugatnak és annyira beleállt a nyugati vakcinák védelmébe, hogy szinte geopolitikai fegyvernek nevezték el a Szputnyikot és megtettek mindent azért, hogy ne tudjunk vele oltakozni.

 

Ha nem lépünk közbe Igor Matovičcsal, akkor a mai napig nincs vele beoltva senki. Az, hogy még a minisztérium új vezetése is megtett mindent azért, hogy ne oltsunk embereket a Szputnyikkal, az már csak a végjátéka volt annak, amit elkezdtek Korčokék. Sajnos azt kell, hogy mondjam, elég sikeresen harcoltak ellene.

 

 

Az elmúlt napok egyik vezető témája a kötelező oltás lehetséges bevezetése. Ön hogy látja ennek esélyét?

 

Megértem azokat, akik a kötelező oltásban látják az egyetlen kiutat a pandémiából. Én nem vagyok a híve a kötelező oltásnak sem korcsoportok, sem az egyes szakmák alapján. Azért, mert már azzal, hogy a múlt rendszerben muszáj volt valamit csinálni, van egy hetven éves tapasztaltunk, ami nem vezetett jóra.

 

A másik dolog, hogy rengeteg olyan személy van, aki csak azért nem oltatja be magát, mert nincs elég információja. Vannak olyan személyek, akik azért nem oltják be magukat, mert egészségügyi okoknál fogva ezt nem tehetik meg. És vannak olyanok is, akiket elriasztotta az ellenzék. Azt gondolom, hogy ha bevezetnénk a kötelező oltást, az még nagyobb politikai tragédiát okozna a számunkra, mint amilyen most van.

 

Mi akkor a megoldás az átoltottsági szint növelésére? Mert ha marad a jelenlegi helyzet, akkor látva a Nyugat-Európában már tomboló omikront, előfordulhat, hogy a katonai kórházak kapacitása sem lesz elég.

 

Attól nem tartunk. Amint a mostani számokon is látszik, a delta variáns visszaszorulóban van, de nem tudjuk, hogy mit fog tenni az omikron. Az omikronnak viszont olyan gyors a lefolyása, hogy ha mi most kötelezővé tennénk az oltást, az valójában nem segítene semmin, mert addigra az országon már végigsöpör. Tehát ha valaki azt mondja, hogy az omikron miatt kell kötelezővé tenni az oltást, annak én nem hiszek.

 

A Covid-19 rámutatott a szlovák egészségügy aktuális helyzetére is, melyből a kilábalást a kórházreform szolgálná. A Szövetség-Aliancia több sajtótájékoztatón is a déli, magyarlakta járások kórházi ellátottságának veszélyeztetettségére hívta fel a figyelmet. Többek között a komáromi, rimaszombati, nagykürtösi, királyhelmeci kórház helyzetét említve. A komáromi kórházról időközben kiderült, hogy az INEKO független elemző intézet szerint az ország 3. legjobb egészségügyi intézménye, a kórház vezetői pedig a Körképen mondták el egy interjúsorozatban fejlesztési elképzeléseiket. Majd a rimaszombati kórház fenntartói is fejlesztéseket jelentettek be. De hogy áll a többi kórház e tekintetben?

 

Nagyon örülök annak, hogy ez a kórházreform átment és nem örülök annak, hogy a Szövetség egy ilyen olcsó, populista módon a szó legszorosabb értelmében átverte a választópolgárokat. Pánikot keltett azokban a régiókban, ahol pont a kórházreformon belül a kórház fel lesz újítva. Ahogy az a kérdésben elhangzott, a komáromi szerintem két éven belül az ország egyik legkiválóbb kórháza lesz.

 

A rimaszombati kórház pont az a kórház, amely előtt sajtóztak, és még azon a héten is a Forró Krisztián pártelnök emlegette, hogy a kórház veszélyben van, amikor hozták a hírt, hogy a kórházreformon belül felújítják és egy vadonatúj pavilont kap. Azaz, pont egy olyan kórház előtt sajtóztak és próbálták felhívni a figyelmet, bolondítva a népet, amely a kórházreformon belül lesz felújítva és megmarad a regionális státusza. Maradt két kórház, amelynek a sorsa…

 

…magyar szempontból két kórház.

 

Igen, magyar szempontból természetesen. Ez a királyhelmeci kórház és a nagykürtösi kórház. A királyhelmeci kórház miatt talán tízszer találkoztam már az illetékesekkel és elmondhatom, hogy megteszek mindent, hogy az egészségügyi ellátás ebben a kórházban ne csökkenjen. Ha egy mód lesz rá, akkor azt biztosan ki fogjuk használni, hogy még javuljon is.

 

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a Szövetség politikusai nem olvasták a törvényt, ez már több vitában és megnyilatkozásukban is kiderült. Ráálltak erre az olcsó populizmusra, amelyet az ellenzék szajkózott az elejétől a végéig, amikor azt mondták, hogy nem szeretnék, ha a kórházainkból utánkezelő lenne.

 

 

Abszolút nem tudják, hogy miről van szó, mert ha olvasták volna a törvényt, akkor rájönnek arra, hogy az utánkezelő és az 5. kategóriájú, tehát közösségi kórházak között van egy hatalmas különbség. Mégpedig az, hogy ezekben a kórházakban ugyanolyan egészségügyi ellátás lesz, mint az összes többiben, csak nem lesz ott minden osztály. Hogy milyen osztályok maradnak és milyen szerződést fognak aláírni velük az egészségügyi biztosítók, na ezeket a kritériumokat az egészségügyi minisztérium csak most fogja megszabni és minden kórháznak lesz két év a felkészülésre.

 

Tehát két év múlva lesz kiértékelve, hogy elérték-e a megadott kritériumokat. Most pánikot kelteni a lakosság körében, hogy be lesz zárva a kórház, hülyeség. Amikor kitalálták, hogy kórházat mentenek, az valójában azt jelentené, hogy a jelenlegi állapotában konzerválnák további 50 évig, tehát ez sem állja meg a helyét. És az sem állja meg a helyét, hogy nem szeretnének a kórházakból utánkezelő osztályt, mert az utánkezelő osztályokban nincs egészségügyi ellátás. Tehát hazudtak reggel, délben és este. Olcsó populizmus miatt, és ahogy látjuk, ez sem hozott nekik sok százalékot.

 

Ráadásul a dezinformációt és hangulatkeltést azt követően is folytatták, hogy november 15-én nyíltan cáfoltam az általuk elhangzottakat.

 

Kép forrása: Facebook

 

Az ön által nevezett pánikkeltéssel szemben kormányoldalról nézve mit jelent  a kórházreform a választók számára?

 

A kórházreform elsősorban 1,2 milliárd eurót jelent, ami a szlovák egészségügybe lesz beruházva. A másik tényező, hogy egyes kórházakból el fogják vinni azokat az osztályokat, amelyek nem működnek, vagy nem működnek hatékonyan, vagy működnek, de orvos nélkül. Ezt hívják optimalizációnak, és emiatt lesznek a kórházak besorolva különböző kategóriákba (szerk. megj. a legalsó szinttől a legmagasabb szintig haladva ezek a közösségi kórházak, regionális kórházak, komplex kórházak, csúcskórházak, illetve a legbonyolultabb műtétekre, pl. szervátültetésre is alkalmas kórházak kategóriába.)

 

Természetesen, az egészségügyi minisztérium figyelembe fogja venni a távolságokat is. Ezt egy példán szeretném illusztrálni: a királyhelmeci kórházban meg kell, hogy maradjon a szülészet azért, mert sürgős eseteket nem tudnak vinni Nagytárkányból Tőketerebesig két vasúti kereszteződésen keresztül, ami adott esetben több mint másfél óra.

 

Minden egyes kórház, minden egyes régió külön lesz kezelve, értékelve. Azok a kórházak, amelyek kiérdemlik a regionális státuszt, azokban minden marad úgy, ahogy van, sőt még új osztályokat is kapnak. Viszont azokat a kis kórházakat, ahol az egyes osztályok nem szükségesek, azokat elveszik és más kórházakba helyezik át. Az európai unióból érkező rengeteg pénz segíti ezeknek a kórházaknak a felújítását nemcsak kívülről, hanem a felszerelést illetően is.

 

És itt eljutottunk az egészségügy másik problémájához, melyet a kórházreform nem takar. Tudniillik többen nagyon helyesen mondták, hogy hiányzik az orvos és az egészségügyi dolgozó. Ez igaz. Viszont az nem igaz, és ezt statisztikai adatokkal tudjuk alátámasztni, hogy 2020-ban több új egészségügyi dolgozó jött, mint amennyi elment. Ami azt jelenti, hogy nincs kevesebb orvos, nővér, mint amennyi volt az előző években.

 

 

Magyarország választ

 

Jövő áprilisban az elkövetkező időszak egyik fontos közéleti eseménye lesz Magyarországon. Gyimesi György szerint mi a tétje a magyarországi parlamenti választásoknak és hol áll Ön ebben a kérdésben?

 

Egyértelműen a Fidesz oldalán állok. Nyíltan szurkolok a Fidesznek és bízom benne, hogy ezeket a választásokat csakúgy, mint az előző hármat, meg fogja nyerni. Az, hogy szorosabb lesz a parlamenti választás eredménye, nyilván tudjuk. De bízok a magyarországi választópolgárok józan ítélőképességében és gondolkodásában. Azért, mert amit csinált a Fidesz Magyarországgal az elmúlt 10-11 évben, azt akár csodának is lehet nevezni. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja.

 

 

Viszont ha a külhoni magyarokról beszélünk, akkor a Fidesz bukásával és Márki-Zay Péter kormányzása alatt elvesztenénk egy hatalmas nagy támaszt. Elvesztenénk egy falat, amelynek bármikor neki tudtunk dőlni és védettséget élveztünk. Megmaradásunk egyik záloga az, hogy nemzeti-konzervatív értékeket valló kormány legyen Magyarországon, és ezt csak a Fidesz tudja biztosítani.

 

Az interjúnk napján jelentette be a Fidesz, hogy Novák Katalint jelöli államfőnek. Szlovákiának is női államfője van, most a Fidesz is ezt a vonalat indítja. Mi az első reakciója erre a jelölésre?

 

Teljesen semleges. Nem váltott ki bennem semmilyen emóciót a jelölés. Nekünk megvan az elnök asszonnyal a kétéves tapasztalatunk és tudjuk azt, hogy nem mindig áll a nemzeti értékek mellett. Sőt, azt mondom, hogy teljes más ideológiák mellett áll ki. Bízom benne, hogy Novák Katalin esetében ez pont fordítva lesz és ha megválasztják, akkor a magyar polgárok büszkék lehetnek az államfőjükre.

 

SaS és a kettős állampolgárság

 

A szlovák állampolgársági törvény tiltó hatása miatt a felvidéki magyarok nem tudják tömegével érdemben kivenni a részüket a választásokból. Ez a kettős állampolgárság kérdésének a rendezetlenségét jelenti, mely főleg az SaS-en áll Ön az év folyamán többször keveredett éles szóváltásba az SaS politikusaival. Főlek Korčok miniszterrel és Klussal. Utóbbival időközben rendezte a kapcsolatát. A kettős állampolgárság kapcsán azonban a parlament levette a törvnymódosítást a napirendről, ön pedig azt mondta, hogy ennek oka a félelem. Ki fél és mitől?

 

A külügyminisztérium jelenlegi vezetése magyar fóbiás és kihasználnak minden alkalmat arra, hogy Orbán Viktorba és a Fideszbe rúgjanak. Én erre rámutattam egy Facebook-bejegyzésben (link).

 

 

Az a félelem, ami miatt megint elnapolták a törvényt, hogy reagáljanak a magyar törvényre, az nem szól semmi másról csak arról, hogy abszolút beleálltak a balliberális brüsszeli mainstreamba és megtesznek mindent, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány mennyire antidemokratikus és Európa ellenes, ezért le kell őt váltani.

 

Mert azt gondolják, hogy a felvidéki magyarok, akik felvennék az állampolgárságukat, nagyban befolyásolhatják a magyarországi választásokat. A fenti számokból kiderült, hogy egyáltalán nem tudják, még ha akarnák sem. Ez is, amit most tettek ezzel a törvénnyel, hogy demonstratív módon elnapolták, csak arról szól, hogy Orbán Viktor ellen harcolnak minden eszközzel, ami a kezükben van.

 

 

Államfőválasztás 2024

 

Novák Katalin kapcsán visszatérnék az államfőválasztásra, mely Szlovákiában legközelebb 2024-ben lesz. Jelenleg tehát félidőben vagyunk. Zuzana Čaputová ugyan még nem nyilatkozott, de egyes jelek szerint újraindulását fontolgatja. Ön hogy viszonyul a jelenlegi államfőhöz?

 

Teljesen más ideológiát képviselünk. Amit neheztelek, az az, hogy a Čaputová államfő akkor nyilvánul meg amikor csöndben kellene maradnia, és amikor nem kellene csöndben maradnia, akkor csöndben marad. Nagyon aktívan beleállt és aktív szerepet vállalt a márciusi kormánykrízis alatt, amikor Igor Matovič kormányfő le lett váltva.

 

Ugyanezeket a jeleket látom most is, amikor Čaputová kritizálja Hegert és egyben Pellegrinivel találkozik, Pellegrininél pedig ezután hatalmas nagy pálfordulás következik be retorikában. Heger miniszterelnököt a megnyilvánulásában ismételten kritizálja. Alá akarja ásni az autoritását, ami szerintem nem szól másról, mint arról, hogy megint bele akar szólni a kormány összetételébe.

 

A felvidéki magyaroknak szükségük van saját államfőjelöltre?

 

A Szövetség szempontjából márkaépítésként igen, csak nem tudom, hogy van-e olyan személy, aki megfelelne ezeknek az elvárásoknak.

 

Ön hogy viszonyul ehhez a kérdéshez?

 

Konkrét politikai és közösségi támogatás esetén nem zárkózok el a jelöltségtől.

 

Térjünk rá a felvidéki magyar politizálására. Míg Berényi József, a Szövetség MKP platformjának vezetője a platformok megszüntetését sürgeti, addig Solymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke szerint, aki megkérdőjelezi a platformok létjogosultságát, az magát a Szövetséget kérdőjelezi meg és nem érti a pártegyesülés lényegét. Ön hogy látja a Szövetség-Aliancia idei tevékenységét?

 

Mindaz, amire felhívtam a figyelmet akkor, amikor egyesültek, beteljesült. Azaz, a hidas klikk pont az a farok, amely csóválja a kutyát. Az ő hangjukat hallani, az ő véleményük rezonál és ők azok, akik meg szeretnék határozni, hogy kivel találkozhat a párt elnöke és kivel nem. És ha véletlenül olyannal találkozik, aki nekik nem tetszik, akkor ezt szóvá is teszik.

 

 

Kire gondol?

 

A Fideszre. Főleg úgy, hogy az a párt, akivel Forró találkozott, az az MKP stratégiai partnere. Ezt egységnek nem lehet nevezni, de még sokszínűségnek sem. Azért nem, mert az ilyen kommunikáció kifelé azt mutatja, hogy vagy mindenáron azt akarják a hidasok, amit eddig is akartak, hogy ez a párt ne legyen sikeres, vagy át akarják venni az irányítást, ami teljesen zsákutca.

 

És igen, amit Berényi József kimondott, hogy platform nélkül kell egy Szövetséget felállítani és létrehozni, ezzel abszolút egyetértek. Csak így lehet egységes a párt és annak kommunikációja, valamint csak így lehet egy pártot magyar pártként azonosítani. Mert a polgárokban még most is rezonál, hogy ki az mkp-s és ki a most-hidas. Az összefogásról ne beszéljünk, mert nekik nagyon kevés a választójuk. A vizes árkokat még mindig nem sikerült betemetni, és nem segíti a kommunikációt az sem, ha egy dologra háromféle válasz jön. Így az ember nem azt keresi a pártban, amivel azonosulni tud, hanem elriasztja a polgárokat, mert nem tudják, hogy mit gondoljanak erről. Mindez megmutatkozik a közvélemény-kutatási adatokban is.

 

Az előbb elmondottak alapján, mennyire jelent önnek konkurenciát, vagy a vázolt hibák miatt épp lehetőséget a Szövetség?

 

Ezt a választópolgárok fogják megmondani, hogy mennyire lehetőség. De már eleve örülök a kérdésnek, ha egy szem képviselő egy pártban konkurenciát jelent egy gyűjtőpártnak, mely képviselni szeretné a felvidéki magyarság egészét. Ez mindenféleképpen hízelgő.

 

A Szövetség vezetői nyíltan kiszorítósdival vádolják meg egymást. Ön ellenben egyre inkább átveszi a felvidéki magyarok számára fontos témák tematizálását. Így adódik a kérdés, hogy hol látja önmagát a következő parlamenti választások előtt?

 

Megszoktuk már 30 év alatt, hogy a felvidéki magyar politikusok pozícionáltak és azt keresték, hogy hova álljanak. Én nem foglalkozok a jövővel, számomra az a legfontosabb, hogy azokat az ígéreteket, amelyeket adtunk a felvidéki magyaroknak, teljesítsem. Azon dolgozok, hogy minél több törvénymódosítással egyenlőbbé tudjam tenni a magyarokat Szlovákiában. És hogy mit fog majd hozni a sors, azt majd meglátjuk.

 

Politikai konkurensei azt a kritikát fogalmazták meg ön felé főleg az év első felében, hogy marketingpolitizálást folytat, de nincsenek eredményei. Ez egy évértékelő interjú, válaszként, ha röviden össze tudná foglalni reakcióként, hogy mi az, amit eredményként fel tud mutatni, és mi az, ami még várat magára?

 

30 évig nem voltak kétnyelvű útjelző táblák a Felvidéken, most lesznek. 30 éve kérte az iskolaügyi minisztériumot a felvidéki magyar pedagógusszövetség, hogy idegen nyelvként taníthassák a szlovák nyelvet. Ez is sikerült. A Csemadok 1996 óta nem kap állami támogatást. Mondhatnák azt is, hogy ezt már elintéztük, csak keressük a megfelelő formáját.

 

Több olyan szlovák-magyar pályázatot tudtunk támogatni, amelyek a támogatásunk nélkül egyszerűen nem valósulhatott volna meg. Csak hármat mondok, ami hirtelen eszembe jut: Nagygéres – Nagyrozvágy út, Dunarozvágy és Neszmély között a komp, vagy egy turista szárnyashajó Budapest és Pozsony között. És ugye kétnyelvűsítettük a postai szolgáltatásokat is. Ezek azok az apró lépések, amelyek egy határozott, a választópolgár felé orientált politikában egyébként elvártak, de mi ezeket meg is csináltuk.

 

Ami még várat magára, az egy jó törvény a nemzeti közösségekről. Éppen ma beszéltem erről a miniszterelnök úrral (szerk. megj., az interjút december 22-én rögzítettük.), hogy az abszolút diszkriminatív törvényt, amely kimondja, hogy nem lehet Szlovákiában sportrendezvényeken más országok zászlaját használni, töröljük, mert egyértelmű, hogy a dunaszerdahelyi szurkolók ellen irányult. Én ezt nekik megígértem, hogy megpróbálom a törvényi előírást törölni. Tehát betartottam a szavamat, januártól elkezdenek ezzel is foglalkozni.

 

 

Az év közepén jött egy közvélemény-kutatás, fölmérés a Focustól, mely lényegében azt mutatta ki, hogy ön nélkül nincs meg a szükséges 5 százalék. Azaz Gyimesi György nélkül lehetetlen pártszinten visszajuttatni a felvidéki magyarokat a parlamentbe. Meglepte ez a felmérés?

 

Abszolút mértékben. Mert, és itt az mutatkozik meg, hogy nem vagyok marketingpolitikus, hanem csak egy vágy vezérel. Mégpedig az, hogy a felvidéki magyarnak sokkal jobb legyen, mint eddig volt, hogy visszanyerje a büszkeségét és hogy legyen kire szavaznia. Nem gumikesztyűvel, hanem büszkeséggel. És ennek alárendeltem az egész politikai tevékenységemet.

 

Rengeteg ellenséget szereztem a liberális oldalon, rengeteg ellenséget szereztem a szlovákok között, ami nem árt, nem okoz problémát számomra. Mert elértük ezeket az eredményeket, amiket az előbb felsoroltam. Viszont az, hogy ennyire pozitívan álltak hozzám a választópolgárok, meglepett és új erőt adott nekem ahhoz, hogy az út, melyen elindultam, helyes. És van értelme dolgozni a felvidéki magyarokért, büszkeségük visszaszerzéséért.

 

Nyáron a Gombaszögi Nyári Táborban elhangzott az ön részéről, hogy nem a most-hidasokkal kell összefogni, hanem a hidas választóknak üzenni, és őket megszólítani. Mennyire sikeres ez az elképzelés és mennyire talált mindez értő fülekre mondjuk az MKP és az Összefogás platform tagjai részéről?

 

Sajnos sehogy. Ez a felmérés is megmutatta, hogy a Most-Híd nem tudta hozni a választópolgárait. Mint mondtam, pont a fordítottja következett be. Behozták a Szövetségbe a politikusokat, akik nem hozták a szavazókat. És azt a bomlasztó tevékenységet, amelyet a Most-Híd képvisel és csinál, mindenki látja. Ami szerintem, ha így fog tovább működni, hogy ilyen platformosdi, akkor annak nem lesz jó vége.

 

A vége felé járva muszáj megemlítenünk a Kisebbségi Kulturális Alap kérdését.  Ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatója hosszú időszakra tematizálta a közéletet. Mégpedig azzal, hogy kultúrmaffia jelzővel illette az addig létező, hidas befolyás alatt álló sógor-komaságot. Mennyire elégedett a felállt új vezetéssel, szerkezettel, és mire számíthatnak a felvidéki magyar pályázók 2022-ben?

 

Elmondtam már a sajtótájékoztatón és elmondom most is: engem egyetlen vágy vezérelt. Mégpedig, hogy minél több szervezet jusson forrásokhoz. Ezt az egész váltást, ami bekövetkezett a Kultminorban, csak akkor fogom tudni pozitívan értékelni, ha az adatokból majd kiderül, hogy sokkal több pályázat lett támogatva, mint az előző években.

 

Alena Kotvanová, mint a KKA új igazgatója mennyire garancia ennek szavatolására?

 

Nem maga Kotvanová dönt a pályázatokról, hanem bizottság. Új bizottságok álltak fel, ő két személyt delegált minden bizottságba. Bízok a józan ítélőképességében és abban is, hogy azokat a személyeket, akiket kinevezett, kizárólag szakmai oknál fogva nevezte ki.

 

Mit vár 2022-től politikailag – gondolok itt most az omikronra, ill. novemberi választásokra.

 

Rendkívül nehéz évkezdést látok. Ha beüt az omikron, akkor tényleg gondot fog okozni. És enyhén optimista vagyok abban az értelemben, hogy úgy néz ki, ez az omikron hullám lesz az utolsó. Azaz, hogy ha átvészeljük, akkor végre fogunk tudni foglalkozni politikailag mással is, mint a járványkezeléssel. Megszűnik a polgárok szétválasztása oltottakra és oltatlanokra, és végre oda fognak tudni figyelni azokra a hírekre, amelyek fognak majd jönni hónapról hónapra, gondolok itt az újjáépítési alapra.

 

Ha ezeket az ígéreteket nem fogjuk betartani és a koronavírus legyőzése után sem fogjuk tudni bizonyítani a választópolgároknak, hogy tudjuk csinálni a politikát máshogy, akkor mondhatom azt is, hogy becsomagolhatunk és a következő választásokon nem számíthatunk semmi jóra.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassák a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 37 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2021. dec. 29. 13:22

A Most- Hid csak pup a hatunkon, ha megszunnenek nagyobb esely lenne a magyar egysegre.

Rákosi János
2021. dec. 29. 17:46

Sok sikert kívánok a 2022-es évben.

Borbély József
2021. dec. 29. 17:59

Én-mint magyar állampolgár is, Tótországban nem járok szavazni 1998 óta,de legközelebb kivételt fogok tenni éppen Gyimesi miatt,mert egyedül Ő teljesíti azokat az elvárásokat,melyeket egy magyar embertől-képviselőtől elvárok!

Nagy Ildiko
2021. dec. 29. 22:18

mindig MKP-s szavazó voltam,de amióta korpa közé keveredtek nem szavazok rájuk.Olvasva Gyimesi interjúját,az utóbbi idő legjobb elemzése.Minden szavával azonosulni tudok.Kár lenne beállnia az Aliancia mögé,mert csak össze mostozza magát és lehúzzák az ő szintjükre.Szerintem a hidasokat kivágni mint kotlót ......ni,hiszen többet visznek mint hoznak.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Hirdetés (X)

Kövessen minket