Nyitókép: Forró Krisztián archívuma

 

Vallja, hogy a megalakulása óta eltelt idő még túl rövid ahhoz, hogy értékelni lehessen a Szövetséget. Azt azonban elismeri, hogy vannak hibák a rendszerben. Forró Krisztián szerint a pártfúzióval az egyetlen lehetséges megoldás született és bízik abban, hogy annak helyességét bizonyítani is tudják. Ő maga azért dolgozik, hogy az emberek is érezzék, részesei a Szövetségnék. A magyarországi választások kapcsán világosan kimondta, hogy felvidéki magyar érdek a nemzetpolitikai építkezés folytatása.

 

A Szövetség-Aliancia elnökével készített interjúnkból többek között kiderül:

 

  • Tudta-e vagy sem, hogy Jakab Elemér ismét pozícióba került?
  • Miben látja a Szövetség felfutási lehetőségeit?
  • Mi a gond a platformokkal, és mikor szűnhetnek meg?
  • Hogy teljesített a kormány és az ellenzék a Covid második éve alatt?
  • Lesz vagy sem magyar államfőjelölt 2024-ben?
  • Miben látja a népszámlálás legfőbb tanulságait?

 

 hirdetes_810x300  

Nagyinterjú Forró Krisztiánnal a Körképen.

 

Mediális szemmel azt látjuk, hogy az elmúlt hetekben kölcsönös üzengetés zajlik a Szövetség platformjainak vezetői között. Önnek milyen üzennivalója van így tágabb házon belül?

 

Úgy gondolom, hogy ha házon belül vannak témák, amiket meg kell oldani, akkor azt házon belül oldjuk meg. Nem vagyok az üzengetés híve.

 

A Szövetség a platformoknak köszönhetően jött létre. Ez az alapszabályban is benne van. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, az kell, hogy mindhárom platform beleegyezzen a megszüntetésükbe. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy nem platformok mentén kell, hogy gondolkozzunk és cselekedjünk, hanem szövetségi szinten. Mert a polgárok ezt várják el tőlünk.

 

Évértékelő interjúról lévén szó, Önnek milyen éve volt 2021-ben? Gondolok itt most Forró Krisztiánra, mint magánemberre, nem pedig mint pártvezetőre.

 

Egy izgalmas év volt. 2021 legnagyobb kihívása az volt, hogy a három pártot egyesítsük. Ugyanakkor magánemberként a legnagyobb kihívás a járványügyi helyzet volt. A gyerekek iskolába járása és a különböző korlátozások, ezzel éltünk családon belül. Úgy, mint mindenki másnak, nekünk is ezekkel a problémákkal kellett megküzdenünk.

 

Ráadásul az év vége előtt a járvány mindannyiunkon végig söpört. Én örülök annak, hogy be voltunk oltva. Ennek is köszönhetően az egész lefolyása aránylag könnyű volt.

 

 

2021 immár második éve a Covid-19 elleni küzdelemről szólt. Mennyire lehet normálisan kormányozni ilyen helyzetben?

 

Nos, biztos, hogy ez egy rendkívüli helyzet, és a kormány ráadásul egy ilyen helyzetbe csöppent bele, nem volt ideje felkészülni. Viszont már két év eltelt. Azt látjuk, hogy ezek az intézkedések továbbra is kaotikusak. Úgy tűnik, mintha az előző időszakból nem tanult volna a kormány és sorra követi el ugyanazokat a hibákat. Vagy későn jönnek ezek az intézkedések, vagy nagyon gyorsan változnak és úgy érzem, hogy ez a kaotikus viselkedés, a jelenlegi kormánypártok kapkodása is előidézte azt, hogy a központi kormány az ellenzék karjaiba löki az embereket.

 

A fontos döntések nehezen születnek. Itt van például a kórházreform, amely éppen hogy csak átment. Ez is azt bizonyítja, hogy nem volt kellőképpen előkészítve és nincs teljes támogatottsága. Olyan kormány esetében, amelyik elméletileg alkotmányos többséggel rendelkezik, és egy ilyen fontos törvénycsomag éppen hogy csak átcsusszan, az is arról tanúskodik, hogy a kormánykoalíció sem egységes, hiszen a parlament elnökének a pártja nem szavazta meg a reformot.

 

De a bírósági reform kapcsán is ugyanez a helyzet. Nincs egységes kiállás. Ugyanez az egység hiányzik a járványkezelésből is.  Az intézkedéseket hol az egyik koalíciós partner vétózza, hol a másik. A miniszterekkel saját párttársaik mennek szembe, ezt láthatjuk például az OĽaNO esetében, amikor az egészségügyi miniszterrel szembefordul az OĽaNO elnöke.

 

Mindez nagyon veszélyes, mert az emberek elveszítették bizalmukat a kormány iránt és ez szó szerint az ellenzék karjaiba lökik őket. Ettől már csak az lehet veszélyesebb, ha még azt a reményt is elveszítik az emberek, hogy ez változhat a jövőben, mert ez a szélsőséges pártokat erősítheti.

 

Ha már az ellenzéket említi, a jelenlegi helyzetben az ő felelősségüket hogy látja? Gondolok itt főleg a járványkezelésre, illetve annak szabotálására az ellenzék részéről (kijárási tilalom alatti tüntetésszervezés, a vakcinázás elleni hangolás, vagy a szájmaszk viselésének megtagadására való hergelés), melynek eredményeit látjuk. Az ország fele nincs beoltva és jobban hisznek a közösségi média álhíreinek, mint az orvosoknak és saját szemüknek. Hogy látja ilyen tekintetben az ellenzék felelősségét?

 

Azt teljesen értem, ha az ellenzék úgy kommunikál, hogy támadja és bírálja a kormányt. Itt viszont itt valóban emberéletekről van szó. A járvány kezelése valóban közös ügy kell, hogy legyen. Felül kell, hogy írjon minden mást. A járvány kezelését illetően vannak olyan kormányintézkedések, melyeket az ellenzéknek támogatni kell, mert emberéletekről van szó. Nem történhet meg az, hogy valaki politikai tőkét kovácsoljon abból, hogy az ország rossz helyzetbe kerülhet az intézkedések obstruálásával.

 

2021 egyúttal a Szövetség megalakulásának éve is volt. Október 2-a óta 2,5 hónap telt el. Hogy látja pártépítés szempontjából az azóta eltelt időszakot?

 

Ez a két és fél hónap még nem olyan hosszú idő. Érezzük, hogy vannak dolgok, amiken javítanunk kell. Elsősorban a struktúrákra és a kommunikációra gondolok. E téren még van mit fejlődni. De sokkal fontosabbak a sikerek, azok az eredmények, amelyeket ez alatt a rövid időszak alatt elértünk. Említhetném például az ún. kórházreformmal kapcsolatos aláírásgyűjtési akciót, ahol néhány napon belül több mint 80 ezer aláírás gyűlt össze. Ezzel kapcsolatban azért emeltük fel a hangunkat, mert a központi kormány elképzelése miatt veszélybe kerültek a dél- és kelet-szlovákiai kórházak.

 

Ennek az lett az eredménye, hogy a rimaszombati kórház, ami első körben a veszélyeztetett leminősítendő egészségügyi intézmények közé tartozott, most úgy néz ki, hogy még egy új pavilont is kaphat…

 

…ez ennek köszönhető?

 

Véleményem szerint igen, és ezt mutatják az eredmények is. Hiszen nyáron még szó sem volt erről a pavilonról, viszont amikor elindítottuk az aláírásgyűjtést, akkor nagyon rövid időn belül 35 ezer aláírás gyűlt össze, és aztán fokozatosan néhány ezer még hozzágyűlt. Ezután értesültünk arról, hogy a rimaszombati kórház új pavilont kaphat.

 

A nyár folyamán kiszivárgott listán a rimaszombati kórház a veszélyeztetett intézmények között szerepelt.

 

De ez a lista a Hlas-SD egyik politikusának, Richard Rašinak a kisujjából volt valójában kiszopva.

 

Nem tudhatjuk. Akkor senki sem cáfolta, hogy ez a lista nem lenne valós. Annyit mondtak, hogy a végső lista jövőre lesz nyilvános, de senki nem nyugtatta meg az embereket azzal kapcsolatban, hogy akkor melyik kórház maradhat meg, és melyik válik elfekvő kórházzá.

 

Igen, véleményem szerint az aláírásgyűjtés kiváltotta nyomásnak is köszönhető, hogy ez a kórház új pavilont kaphat, és ezáltal a gömöriek jobb helyzetbe kerülhetnek. A központi kormánynak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Rimaszombati járásban nagyon magas a munkanélküliség és a kórház a régió egyik legnagyobb munkáltatója.

 

A Szövetség megyei képviselői Gömörben és Nógrádban akkor is aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amikor arról volt szó, hogy a Besztercebányai Kerületi Bíróság Zsolnára kerül, és így a tornaljai embereknek ahhoz, hogy Zsolnára utazzanak egy reggel 9-kor kezdődő tárgyalásra, ha tömegközlekedési eszközt választanak, már az előző nap el kellene indulniuk. Még a nagyszombati is közelebb lenne, mint a zsolnai, ahová tartoztak volna.

 

De említhetnénk a médiatörvényt is, hiszen sikerült elérni, hogy a közszolgálati tévében a kisebbségi műsorsugárzás megmaradjon azon a szinten, amin volt. Ha túlmegyünk ezeken a regionális témákon, akkor országos szinten mi már hónapokkal korábban javasoltuk az 5 százalékos áfacsökkentést az idegenforgalmi szektorban és a 100 eurós utazási utalvány is a beoltottak részére. Ezzel motiváltuk volna azokat az embereket, akik beoltották magukat, illetve a vendéglátóiparban és az idegenforgalom területén vállalkozókat is segítettük volna, hiszen éppen ők azok, akik a járványt a központi kormány által hozott intézkedések miatt leginkább megsínylették. Tulajdonképpen, ha figyelembe vesszük, hogy ha mindenki beoltatta volna magát, az sem került volna annyiba, mint a decemberben megszavazott utalványok összege.

 

Jakab Elemér

 

Mi a nehezebb, létrehozni vagy egyben tartani a Szövetséget?

 

2021 kihívása az volt, hogy létrehozzuk a Szövetséget. 2022-nek pedig több kihívása is lesz. Az egyik az, hogy véleményem szerint három pillérre kell helyezni a Szövetség működését.

 

Az első a rövidtávú lépések pillére. Azaz, ha vannak valamilyen döntések, intézkedések hozva, amikkel kapcsolatban vagy ellene, vagy mellette fel kell emelni a hangunkat, hogy a régiónk érdekei képviselve legyenek. Rövidtávon, parlamenten kívüli pártként régióink érdekeit úgy tudjuk képviselni, ha felemeljük a hangunkat a minket hátrányosan érintő intézkedések ellen és támogatjuk a választóink számára előnyös döntéseket.

 

A második pillér a középtávú tervek pillére, és ez az, ami szerintem 2022 kihívása lesz. Erre a népszámlálással kapcsolatos eredmények is ráerősítenek. Azt látjuk, hogy a magyar közösségünk által lakott régiók falvai, és itt elsősorban Szlovákia középső és keleti részére gondolok, elnéptelenednek. Elöregedik a társadalom. Ez azért van, mert a fiatalok elmennek onnan és máshol keresnek munkát. A családpolitikára középtávon szerintem sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Ugyanúgy a kis- és középvállalkozóknak a támogatási programja sokkal erősebb kell, hogy legyen és ugyanez vonatkozik a környezetvédelemre is. Ez a három téma, nagyon fontos. Az eddigi népszámlálási adatok, amik nyilvánosságra kerültek, pontosan ezt tükrözik. Számunkra a 2022-es időszak nagy kihívása pontosan az, hogy ebben a három témában egy kész programot tudjunk nyújtani az embereknek.

 

A hosszútávú terv a harmadik pillér, ez pedig az általunk lakott régiók, vagyis Dél- és Kelet-Szlovákia gazdaságfejlesztési stratégiájának a kidolgozása dél és kelet Szlovákiára, tehát az általunk lakott régióra. Ez az, amit meg kell tudnunk oldani. Emellett pedig azt is, hogy a működésünk és a kommunikációnk hatékonyabb legyen. Ez a feladat.

 

 

A kommunikációval kapcsolatban, mivel már másodszor említette ezt a kérdést érdekelne, hogy miért nem az MKP platform irányítja akkor a Szövetség mediális megjelenítését, ha ön szerint is hatékonysági problémák vannak? Nemrég Berényi József is arra panaszkodott, hogy emiatt az MKP arányait tekintve visszaszorul? Kinek jó ez a leosztás?

 

A platformérdekeket mindenképpen háttérbe kell szorítani az elkövetkező időszakban és a szövetségi érdekeket kell előtérbe helyezni. Én azt mondtam az alakuláskor, október 2-án, hogy a Szövetség nem háromtényezős. Az emberek, a választók a negyedik eleme, viszont a legfontosabb eleme. Ha az emberek azt fogják érezni, hogy itt továbbra is hangsúlyosak maradnak a platformérdekek, akkor elveszítik a bizalmukat a Szövetség iránt, mert ők azt akarják, hogy elsősorban az ő érdekeiket képviseljük. Ez az, amit tudatosítania kell minden platformnak.

 

Szerintem rövidtávon a platformokat nem tudjuk megszüntetni, mert ebbe mind a három platformnak bele kell egyeznie…

 

…de a halak nem fogják akarni kiengedni a halastó vizét…

 

Egyelőre valószínűleg nem, mert még ez biztosítja, a Szövetség működését. Viszont hosszútávon mindenképp az a megoldás, hogy a platformok szűnjenek meg. A platformok útja átmeneti időszakra jelent megoldást.

 

A hosszútáv mit jelent? Még a következő parlamenti választásokig való időszakot?

 

Véleményem szerint a parlamenti választás előtt lenne ideális a megszüntetésük. Ha ez addig nem jön össze, akkor utána mindenképpen.

 

Egyetért tehát azzal a megállapítással, hogy a platformok nem építik, hanem leépítik a Szövetséget?

 

A platformok átmenetileg segíthetnek, tehát tud működni. De ehhez azt kell elérni, hogy a platformérdekek háttérbe szoruljanak a Szövetség egészének az érdekei javára.

 

A központi kormány megfeledkezett az általunk lakott régiókról, ezeknek a problémáknak a kezelésére sem a platformok tettek javaslatokat, hanem a párt.

 

A Szövetség az elmúlt időszak közvélemény-kutatási adatai alapján jó esetben stagnál. Népszerűsége 3,5-5 százalék körüli, míg megalakulásakor 5 fölött mérték. Az MKP platform vezetője nyíltan a támogatottság folyamatos csökkenéséről beszél, hozzátéve, hogy ez nem Forró Krisztián felelőssége. Akkor kinek a felelőssége?

 

Én e mögött is azt látom, hogy amint a polgárok azt fogják érezni, hogy részesei a Szövetségnek és nem a platformérdekek vannak előtérbe helyezve, akkor ez változni fog. Azt látom, hogy a kezdeti bizonytalanság után most már a számok azért egy picit nőttek és emelkedőben van a tendencia, ami a Szövetséget illeti.

 

A platformokkal kapcsolatos ügyek belügyek. Az embereket nem érdeklik. Ezeket házon belül kell megoldanunk és meg is fogjuk oldani. Az embereket az érdekli, hogy családjaik milyen helyzetbe kerülnek, hogy a kis- és középvállalkozók mennyire tudnak érvényesülni, megvannak-e a hatékony működésükhöz szükséges feltételek hogy a környezetvédelem, a csatornahálózat milyen állapotban van az egyes településeken, milyen minőségű az úthálózat, a vasúthálózat, az ivóvízellátás, stb.

 

Ezzel szemben a valóság az, hogy maguk a Szövetség vezetői beszélnek nyíltan a médiában a platformokról és üzengetnek egymásnak. Sólymos László és Rigó Konrád például a platformmegszüntetés javaslatára azt mondták, hogy aki megkérdőjelezi a platformok létjogosultságát, az magát a Szövetséget kérdőjelezi meg. Ebből az olvasható ki, hogy ők közép- és hosszútávon sem támogatják a platformok megszüntetését. Ön hogy látja ennek a két alternatívának a közelítését egymáshoz?

 

A platformérdekeknek háttérbe kell szorulniuk és a Szövetség érdekeinek kell előtérbe kerülnie. Nem gondolkodhatunk állandóan csak platformokban. Ha valaki ezt tervezi, vagy ezt szeretné, az helytelen út lenne.

 

Magyarország választ

 

Magyarországon áprilisban parlamenti választásokat tartanak. Annak eredménye nemcsak az anyaország, de a V4-ek és egész Európa jövőjére befolyással lesz. Mit tesz a felvidéki magyarokat képviselő Szövetség akkor, amikor a stratégiai partnernek van szüksége segítségre?

 

Nos, ezzel kapcsolatban tudjuk, hogy a Szövetségen belül vannak különböző nézetek. Különbözőképpen gondolkodnak a platformok, sőt, még a platformokon belül is vannak nézetkülönbségek. Véleményem szerint ezt a kérdést nem szabad ideológiai megközelítésből kezelni, azt ebben az esetben félre kell tenni. Itt ez nemzetpolitikai kérdés.

 

Ha valaki magyar nemzetben gondolkodik, akkor azt tudatosítani kell, hogy a jelenlegi kormány milyen nemzetpolitikai döntéseket hozott a Felvidékre vonatkozóan.

 

Látjuk azt, hogy 100 templom lesz felújítva. Több száz óvoda lett vagy felépítve, vagy felújítva. Több ezer vállalkozó kapott segítséget a magyar kormánytól, hogy itt érvényesülni tudjon és tovább sorolhatnám a segítségnyújtást, amit a jelenlegi magyar kormánytól a kultúra és az oktatás területén kaptunk. Akinek szeme van, az látja, akinek füle van, az hallja. Ezek az információk rendelkezésre állnak.

 

Jelen pillanatban, ha valaki a közösség szempontjából próbálja megközelíteni ezt a kérdést és nem ideológiai alapon, akkor látnia kell, hogy közösségépítő szempontból az elmúlt 30 évben a jelenlegi kormány volt az, amelyik a legtöbbet adta a külhonban élő magyaroknak. Nekünk érdekünk, a közösség szempontjából érdek, hogy ez a nyomvonal és nemzetpolitikai építkezés folytatódjon.

 

Ezek szerint a vegyespárti politikusok nem nemzetben gondolkodnak és nem közösségépítésben érdekeltek? Azért kérdezem, mert a magyarországi választásokkal kapcsolatban ellentétes álláspontot képviselnek, mint az, ami az előbb elhangzott. A Most-Híd platform politikusai az elmúlt időszakban nyíltan kormányellenes tüntetésekre jártak (Solymos Lászlóról beszélünk). Rigó Konrád közvetve Márki-Zay Pétert támogatja, az Összefogás pedig középre helyezkedik. Nem kontraproduktív tényleg ilyenkor a platformpolitizálás?

 

Ez is azt mutatja, hogy nem lehet személyes vonalon vinni ezt a kérdést. A közösségépítést kell szem előtt tartani.

 

Ezek szerint a hidas platform tagjai nem nemzetpolitikában és nem közösségépítésben érdekeltek? Hiszen megkérdőjelezik ennek a nyomvonalnak a helyességét és nem annak folytatásában érdekeltek, amit ön az előbb dicsért.

 

Ezt a kérdést nekik kell feltenni.

 

 

Ön személy szerint Orbán Viktornak vagy Márki-Zay Péternek drukkol?

 

Az én véleményem az, hogy annyit, mint Orbán Viktor, az elmúlt 30 évben senki nem tett a külhoni magyarokért és a magyar nemzet építéséért.

 

Szlovákia választ

 

Novemberben Szlovákiában is választásokra kerül sor. Az összevont önkormányzati és megyei választás sokak szerint a Szövetség jövőbeli parlamenti bejutási esélyeit is előre vetítheti. Jól látom?

 

A novemberi választás nagy kihívás a számunkra. Egy időben kerül sor a megyei és a helyhatósági választásokra. Ez nagyon nagy kihívás lesz abból a szempontból is, hogy legutóbb, a megyei választásokon a közösségünk azért tudott jó eredményt hozni, mert alacsonyabb volt a részvételi arány. Novemberben, összevont választás révén magasabb lesz a részvételi arány. Ez óriási veszélyeket is rejt magában a közösségünk szempontjából. Ezért fontos, hogy eredményesek legyünk. Az MKP a legutóbbi megyei választások 33 megyei képviselői pozíciót nyert el. Ezt mindenképpen meg kell, hogy tudjuk tartani.

 

Ez a polgármestereinkre is ugyanúgy vonatkozik. Az MKP 115 polgármestert hozott az elmúlt választás során. Ez az, amit a Szövetségnek mindenképpen meg kell ugorni.

 

Ez azt jelenti, hogy a Szövetségen belüli MKP arány megtartására is törekednek, vagy az egész Szövetségre lesz kivetítve az eredmény?

 

Mindenképp az egész Szövetségre, de ez a minimum, amit tartanunk kell.

 

A rend kedvéért, a jelöltek indításánál most az Összefogás platformmal kell viaskodniuk. Berényi József szerint frusztráló, hogy órákon keresztül kell védeni az MKP-s jelöltek indításának jogosságát, akik ráadásul már megmérettettek és bizalmat is kaptak a legutóbbi választásokon.

 

Igen, ez egy valós probléma. Nekünk olyan jelölteket kell állítani, akik már bizonyítottak, akiket a polgárok hitelesnek tartanak és nagy eséllyel megválasztják őket. Ez a fontos. Itt van az, amikor a platformérdekeknek is háttérbe kell szorulniuk a Szövetség érdekeivel szemben. Természetesen szó sincs arról, hogy csak az MKP-platformos jelöltek indulhatnának a megyei választásokon. Én azon a véleményen vagyok, hogy helyi szinten kell, hogy tudják eldönteni, hogy kik a megfelelő jelöltek.

 

Hogy ez mennyire nem működik, Jakab Elemér ékes példáján is látható. Helyi szinten eldöntötték, hogy Jakab Elemér a megfelelő személy az Országos Tanácsba. Ennek olyan üzenete van, ami országos szinten az egész Szövetséget lehúzhatja. Ez mennyire helyes?

 

Ez párton belül van, ott döntöttek. Párton belül a platformoknak autonómiájuk van. Viszont a Szövetség képviselőit nem csak az egyes platformok jelölik, hanem a Szövetség jelöl, ahol minden platformnak megvan a saját aránya. Tehát akár a Híd, akár az Összefogás, akár az MKP szeretne egyedül indítani valakit partnerek nélkül, a másik két platform nélkül ez nem fog menni. Amint külső képviselőjelöltként megjelenik, az már a Szövetségnek a képviselőjelöltje.

 

Jelen esetben azzal, hogy az Országos Tanácsba bekerült, a Szövetségen belül csak a Híd platformjának a jelöltje. Ezért mondom, hogy a felelősség őket terheli ebben az esetben. Ha valaki az egész szövetség képviselőjelöltje, ott már a Szövetség felel érte.

 

Tehát magyarra lefordítva, az, hogy Jakab Elemér hidas kvótából bekerült az OT-ba, és mondjuk a hidasok őt akarják indítani novemberben, még nem azt jelenti, hogy Jakab Elemér a Szövetség jelöltje is lesz.

 

Ez így van.

 

Mennyire fontos az MKP számára, hogy megőrizze a jelöltek szintjén eddigi arányát a Szövetségen belül?

Ezt a helyi szinteken fogják eldönteni, ezért is fontos a struktúraépítés, ami a demokratikus pártépítés alapja. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az alulról építkező rendszer menjen tovább a Szövetségben is folytatódjon. Helyi emberekről helyi szinten kell dönteni.

 

Népszámlálás után

 

A Körképen a napokban foglakoztunk a népszámlálási adatok első, felvidéki vonatkozású adatainak elemzésével. Ön politikailag hogy látja az eddigi számokat és milyen tanulságok vonhatóak le Ön szerint belőle?

 

Én szomorúan figyeltem ezeket a számokat. Sajnos nincsenek még komplex eredmények, amint azok meglesznek, meg kell vizsgálni őket. Az eddigi eredményekből is jól látszik az, hogy a demográfiai mutatók főleg a mi közösségünkön belül egyre rosszabbak. Ugyanúgy látjuk azt, hogy a mi régiónkban a fejlettségi szint is az átlag alatt van, amin változtatni kell. A programba ezt bele kell foglalni és a következő év első felének lesz a feladata, hogy a három témát, a családtámogatás, a kis- és középvállalkozók és környezetvédelmi szempontokat kidolgozzuk.

 

Államfőválasztás

 

Egy kérdés erejéig az államfőválasztásra is kitérnénk annak apropóján, hogy félidőben vagyunk. Zuzana Čaputová államfő hamarosan bejelenti, hogy indul-e újra vagy sem. Lesz a Szövetségnek saját, magyar államfőjelöltje?

 

Korai még ez a kérdés, viszont fontos. Kellő megfontolással kell kezelni. Biztos, hogy tárgyalni fogunk róla a Szövetségen belül, mert fontos az, hogy a közösségünket láttassuk és tudjunk alternatívát kínálni.

 

Elképzelhetőnek tartja, hogy akár Szövetségen kívüli, de magyar embert támogasson a Szövetség?

 

Azt tartom fontosnak, hogy tudjunk államfőjelöltet állítani, aki képes megjeleníteni a közösségünket.

 

Mint párt állítani, vagy mint felvidéki magyar közösség?

 

Közösségünk köréből kell, hogy legyen ilyen ember. Hogy a Szövetség fog-e állítani, azt még a Szövetségen belül meg fogjuk tárgyalni.

 

Politikai jövőkép

 

Milyen víziója van Forró Krisztiánnak, és mennyire lesz mutatós mindez azután is, ha karácsony után lekapcsolják a közösen felállított karácsonyfa fényeit?

 

Én bízom benne, hogy a fények tovább fognak ragyogni. Ami a víziót illeti, már vázoltak a rövid-, közép- és hosszútávú stratégia felállításának vonatkozásában. Ehhez mindenképpen partnereket is kell találni úgy a civil szférából, saját közösségünk soraiból és ugyanúgy a szlovák pártok és civil szektor részéről. Tudatosítom, hogy mi Szlovákiában egyelőre 8,5 százalékot alkotunk. Meglátjuk, hogy január 15-e után mit mutatnak majd a népszámlálási eredmények.

 

Mit vár 2022-től politikailag, gondolva az omikronra, ill. novemberi választásokra? Milyen eredménnyel lenne elégedett jövő ilyenkor?

 

Vannak dolgok, amikre nem tudunk hatni. Ilyen az omikron. Nem tudunk hatni arra, hogy ne legyenek újabb mutációk, problémák, ami a víruskezelést illeti.

 

A Szövetségen belül az első félévben nagyon fontos, hogy felálljanak a struktúrák, mert fontosak a jó eredmény eléréséhez. Eddigi pozícióinkat, a 33 megyei képviselő és 115 polgármester tekintetében meg kell tartani, de ezeket növelni is szeretnénk. Mert ettől függ közösségünk megmaradása és gyarapodása szempontjából szükséges parlamenti képviselet is.

 

A homokszemeket ki kell szednünk a gépezetből a működés és a kommunikáció szempontjából, hogy minél összehangoltabban tudjunk működni. Az év második fele már a programpontjaink részletes ismertetésével kell, hogy teljen, mert ezek fontos megyei, illetve helyi témák. Ezzel megalapozhatjuk a parlamenti választás sikerét.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 11 olvasónak tetszik ez a cikk.