Micskó András: Nemes ügy vagy véleménydiktátum?

Nyitókép: theguardian.com

Egy nívós kutatás kulisszatitkai: A „cseh Soros” így rendel kutatást, hogy tudjuk, mit gondoljunk a V4-ek médiahelyzetéről

A Guardianből kell megtudnunk, hogy roppant jelentős kutatás készült a V4 polgárai által országukban megélt médiahelyzetről. Valóban igen komoly a dolog, hisz a felmérés az International Press Institute (IPI) és a Committee for Editorial Independence megrendelésére készült!

Képzeljék el, ahogy egy kedd reggelen valaki arra ébred, hogy fel kellene kutatni, hogy a V4-es országok miként érzékelik a médiahelyzetet. És rögtön két szervezet is, amelyek igen nagyon nemzetközien hivatalosnak „hallatszanak” ugyanezt gondolja. Hallottak-e Önök valaha ezekről a szervezetekről? Kik is ők, akik pénzt és fáradságot nem kímélve ilyen komoly erőfeszítéseket tesznek a mi tájékozottságunk érdekében? Rövid keresgélés után kiderül, hogy mindkét szervezet cseh. Pedig hihettük volna, hogy valami távoli és megfellebbezhetetlen tekintély, mint a Moody’s, Coca-Cola vagy a Twitter akar ebben a kérdésben objektíven látni.

   

Tájékoztatni tudni kell

De nem: csak közeli és megfellebbezhetetlen. Aztán mi sem egyértelműbb, hogy a Guardian közli. Én most rögvest remélem, hogy amikor egy ugyanolyan kedd reggelen a hagyományos értékek, az őshonos nemzeti kisebbségek, de akár a hagyományos magyar konyha tárgykörében szeretnék tisztán láttatni, és kutattatni, arra rögtön rácuppan két olyan nemzetközi szervezet, akinek épp pénze is van rá és épp arra, és a Guardian szerkesztője már sürget, hogy mikor küldöm a resumét, mert lapzárta. Tehát a Guardianban! Hiába, tájékoztatni tudni kell, ahogy eladni is: információt és befolyást. És mi a média – főképp a független – ha nem a befolyásolás eszköze? De nézzük csak tovább!

Ez a roppant átfogó munka mindösszesen 4067 polgár megkérdezésével készült. Nem, nem országonként, hanem összesen! 1000 fő államonként. Ez a szám az alsó határa annak, ahol a szakemberek még reprezentatívnak, azaz a valóságot tükrözőnek fogadnak el egy-egy közvéleménykutatást.

„A valaha készült legrészletesebb tanulmány”

– vezeti fel a CEI weboldala, pontosabban nem a CEI-é, annak nincs, hanem az e-conomiáé, ami végre ismerős lehet: a cseh médiabajnok! Övé többek között a Hospodářské noviny, az Ekonom és a Respekt, a HN.cz és az Aktuálně.cz is. Ez 5 millió online olvasó, 400 ezer nyomtatott példány, 641.000.000 CZK forgalom, 309 alkalmazott. Szóval, mint látjuk, nem kicsik. Vélhetően ebből az 5 millióból 1000 megkérdezett lett a reprezentatív vélemény – az Öné is.

A cseh Sorosnak tartott filantróp

Az ugyan nem derül ki a felmérés anyagából, hogy kivel készíttették azt el, de épp elég, hogy tudjuk, az e-conomia tulajdonosa maga Zdeněk Bakala, Csehország 17. legmódosabb embere (2021), aki 19 éves korától az USA-ban tanult, élt és vállalkozott. A cseh Sorosnak tartott filantróp 2008-ban sajtót vett – párat, hogy az független lehessen. 2010-ben a cseh sajtó szerint saját kormánykoalíciót: 28,5 millió cseh koronát osztott szét a kampányban a későbbi Nečas kormány három kormánypártja között. Később egy percig sem tétovázott, amikor – a kiesőnek látszó Index helyére – 2020-ban meg kellett alapítani Magyarországon a Telexet, az Orbánellenes média oszlopát. Mondhatjuk persze azt is, hogy az erre szánt 200.000 EUR nem nagy pénz, összedobták a fiúk.

Megjegyzem, Magyarországon több intézet is készít olykor 28 EU-s országra kiterjedő kutatásokat, szintén reprezentatív mintán. De azt hiszem, ezt nem hozta a Guardian… Hogy miért, nem tudjuk. Bizonyára, mert ez nem fontos.

Nos, az anyagba beleolvasva megnyugodhatunk. Bakalának nem kellett meggyőződésével és szándékaival ellentétes eredményeket közölnie. Nem csodálkozunk, hogy Magyarországon és Lengyelországban bizonyul a legrosszabbnak a helyzet. Itt sajnos rettentően súlyosak a bajok! A már említett első kérdésre, mely azt tudakolja, mennyire tud az államtól és a kormányzattól függetlenül működni a média, a mi magyarjaink azt válaszolják, hogy nem tud (43%). Hogy azért mégis tud, azt csak 30% mondja. A többi meg nem tudja.

Valódi kutatás is készült, áprilisban

Készült egy nem kevésbé reprezentatív felmérés, igaz, csak Magyarországon és pár héttel később – de ezer helyett 7.759.337 fős mintán: a parlamenti választáson. Ebből 2.311.317 fő nem tudott választani, nem vett részt a szavazáson (sem Fidesz, sem nem Fidesz – 29,8%), ahogy az a cseh felmérésben sem (nem tudja, „szabad”, vagy „nem szabad” a média – 27%). Nagyjából ugyanakkora hányad. Ők azok, akik minden országban ott vannak, s akiknek nincs véleménye.

Annál érdekesebb, hogy a válaszolók (választók) 54%-a igennel szavazott a Fideszre és csak 35%-a nemmel. A cseh felmérésben az arány megint majdnem ugyanaz – csak éppen fordítva! Lehet, hogy a Fidesszel elégedettek viselik annyira nehezen a médiahelyzetet, és a sokkal kisebb ellenzéki tábor elégedett vele? Csak nem?

Ha ehhez hozzáveszem, hogy – mint a lap írja – „a felmérés az Európai Bizottság által előkészítés alatt álló sajtószabadságról szóló törvényjavaslat konzultációs folyamatának részét képezi majd” továbbá, hogy „a bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Věra Jourová által vezetett törvényjavaslat célja a médiapluralizmus és a függetlenség védelme a tulajdonjoggal és a lehetséges kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette, már értjük is, hogy miért kell ennek szerepelnie a nyugati médiában (is).

Az eredmények meg, ha furcsák is, csak nekünk furcsák, az EU-s várakozásoknak azonban éppen megfelelnek. Ha a költséges felmérés helyett minket kérdeznek, ezt a fotelból is meg tudtuk volna jósolni! Amint, ha a törvény életbe lép, annak szövegét és alkalmazási körét is meg tudjuk majd.

Micskó András