Ha igaz, amit a Sme rodina állít, Sulík az árbefagyasztás késleltetésével a spekulánsok kezére játszott

Nyitókép forrása: SITA/Andrea Mezeiová

Ha igaz, amit a Sme rodina elnöke és alelnöke állít, akkor az SaS-es gazdasági miniszter és pártelnök, Richard Sulík a spekulánsok és bankok kezére játszott az energiaárak szabályozását illető késlekedésével.

Milan Krajniak azt állítja, hogy az elektromos áram termelésében önellátó Szlovákia a villanyáram megawattóráját 20-40 euróért állítja elő. Ezt követően 60-80 euróért külföldre exportálja, majd 500-600 euróért (ennyi volt az elmúlt napokban a villanyáram piaci ára, de járt 1000 euró felett is) újra importálja.

Krajniak szerint az árkülönbözet bankok, spekulánsok, befektetőcsoportok és kereskedők zsebében landol, ami tarthatatlan.

   

Valószínűleg mind a vállalatok, mind a lakosság egyetért a következtetésével. Az időzítés azonban elég érdekesen alakult.

Érdemes még kiemelni Karol Galek gazdasági államtitkár reakcióját, aki azzal védekezett, hogy az exportról elsősorban a gyártó (értsd Szlovák Villamosművek) dönt.

Épp a fenti kifogás miatt lengette be minap Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a villanyáram-termelés államosításának lehetőségét.

Akárhogy is, a mostani politikai lépések üres gesztusok csupán. Az energiaárak már tavaly elszabadultak, és idén áprilistól folyamatosan brutális magasságokban szárnyaltak.

Richard Sulík gazdasági miniszter nyár elején ígérte, hogy két héten belül meglesz a szerződés, amely elviselhető lakossági villanyáramárat biztosít majd a háztartásoknak. Ám ahelyett, hogy ezt ténylegesen asztalra tette volna, újabb kormányválságot robbantott ki, és azóta is húzta az időt.

Ha a teljes képet nézzük, egészen eddig senki sem (a Sme rodina, de még az ellenzék sem) kifogásolta azt, hogy az olcsón előállított szlovákiai áram külföldre kerülve méregdrágán jön vissza Szlovákiába, amíg a biznisz akadálytalanul fenntartható volt. Hiszen áprilistól hónapokon át az eredeti piaci ár többszöröséért kereskedtek a villanyárammal, augusztusban a piaci ár 1000 euró fölé is benézett.

Mi változott, hogy most már kimondják azt, ami eddig is nyilvánvaló volt?

Az Európai Unió bejelentette, hogy árkorlátozást vezet be az energiaárakra, és készülnek a tervekkel a szeptember 9-én esedékes energiaminiszteri találkozóra. Magyarul: véget vetnek a hónapokig nagy hasznot hozó spekulatív árlebegtetésnek. Az energiaárak azóta esésben vannak.

És láss csodát, az uniós tervek hírére Sulík szaktárcája is elérkezettnek látta az időt – most már úgyis minden mindegy alapon -, hogy előhozakodjon saját árbefagyasztó terveivel, amelyeket aztán hozzáigazítanak az európai intézkedéshez, és ha nem jön be, mossák kezeiket, majd Brüsszelre mutogatnak.

A spekulánsok működését jól mutatja, hogy abban a pillanatban, hogy az EU árkorlátozásról kezdett beszélni, mind az áram, mind a gáz ára esni kezdett, függetlenül attól, hogy az oroszok megint három napra elzárták az Északi Áramlat 1 gázvezetéket.

Adódik tehát a kérdés, hogy az eddigi áremelkedést valóban az oroszok és az ukrajnai háború generálta-e, vagy egyszerűen azért történhetett meg, mert egyeseknek nagyon sok pénzt hozott – tűzhöz közel álló arctalan befektetőcsoportoknak, spekulánsoknak, bankoknak..?

Az embereket egyszerű gazdasági inputanyagként kezelő SaS időhúzása tehát elég jól illeszkedett az uniós trendhez, meg egyes csoportok anyagi érdekeihez – akár szándékos volt ez Sulíkék részéről, akár nem. Pedig lehetett volna másképp, hiszen más országok, többek között Magyarország, Lengyelország, Spanyolország saját intézkedéseket foganatosítottak, míg Brüsszel kényelmesen moralizált a háború és Oroszország felelőssége körül.

Komjáthy Lóránt