Király Zsolt: Az SaS megbuktatta saját kormányát és cserben hagyta az embereket. Mi lesz most?

Hétfőn felbomlott a szlovák kormánykoalíció. A Richard Sulík vezette SaS megbuktatta harmadik kormányát is, melyben szerepelt. A választásokon 95 képviselői, tehát alkotmányos többséget szerzett négyesfogat maradéka kisebbségi kormányzásban folytatja.

Sulík a harmadik kormánya megbuktatása után: Az SaS remek munkát végzett, büszkék vagyunk rá

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

   

Ha megnézzük az SaS távozó minisztereit, akkor szomorú emberi tulajdonságok és súlyos társadalmi érzéketlenség köszön vissza ránk.

Richard Sulík gazdasági miniszter volt és az energiaárak egekbe szökésekor döntött inkább úgy, hogy elmenekül. Megoldást nem kínált. Utolsó üzeneteként még annyit mondott, hogy elvárja az emberektől hogy spóroljanak, elvégre a németek és az osztrákok is tudnak.

A korábban fodrászszalonban hajmosással foglalkozó, diplomáját plágiummal szerző Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter egyenesen a tanévkezdés napján hagyta cserben a tanárokat és a diákokat.

Mária Kolíková igazságügyi miniszter, aki két év alatt már a harmadik pártban van, a maffiaellenes harc kellős közepén döntött úgy, hogy magára hagyja az ágazatot.

A négypárti kormánykoalíció hárompártivá zsugorodásának pozitív híre, hogy már nem a soviniszta, magyargyűlölő, álszent, kétszínű, a felvidéki magyarokat a kettős állampolgárság lehetőségétől megfosztó Ivan Korčok az ország külügyminisztere. Béke (politikai) poraira!

Mi változik a gyakorlatban?

Az SaS távozásával a kormány minden további probléma nélkül tud majd működni. Vélhetően sokkal nyugodtabb, konstruktívabb körülmények között. A gond a parlamentben lesz. Ugyanis a választásokon 95 képviselői helyet, azaz alkotmányos többséget szerzett négyes koalíció elvesztette többségét és számuk 71-72 képviselőre csökkent. A törvények elfogadásához teljes létszám esetén legalább 76 képviselőre van szükség.

Hogy meddig bírja ki Eduard Heger kormánya, néhány hónapon belül, legkésőbb az év legfontosabb törvényének, a költségvetésnek az elfogadásánál kiderül.

A szomorú az egészben

Az igazán szomorú az egészben viszont az, hogy végérvényesen bebizonyosodott, hogy Szlovákia állampolgárai saját politikai képviseletük túszaivá váltak. Mi, felvidéki magyarok ráadásul duplán. Olyan országban élünk ugyanis, ahol vagy a korrupcióval, újságírógyilkossággal, maffiakapcsolatokkal terhelt baloldal (Mečiar, Fico, Pellegrini) kormányoz hosszú-hosszú ciklusokon keresztül, vagy a reform- és rendpárti jobboldal, mely általában nem tudja kitölteni a négy évet. Így volt ez Dzurindával, Radičovával, Matovičcsal, és így lehet Hegerrel is. Ha pedig a felvidéki magyar politikai képviseletre tekintünk, mit látunk? A nagy semmit.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Elsősorban levonni a tanulságokat és az oly kényelmes általánosítás helyett nyitott szemmel követni az eseményeket, és megtanulni különbséget tenni. Párt és párt, politikus és politikus, újságíró és újságíró, választó és választó között.

Nagy hiba lenne ugyanis abba a csapdába esni, hogy azt mondjuk, ezek mind egyformák és jöjjön inkább a maffia (Fico és Pellegrini), mert ők legalább tudják, hogy mit akarnak. Az ugyanis, amit ők akarnak, nem biztos, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak is megfelel.

A mai nappal felbomlott a szlovák kormánykoalíció és kisebbségi kormányzás kezdődik. Eduard Heger, Igor Matovič, Boris Kollár, Milan Krajniak és társaik megmutathatják, hogy mire képesek a liberális SaS nélkül. Ha csődöt mondanak, valóban nem marad más hátra számukra, mint hogy távozzanak a fenébe és vissza se jöjjenek. Utánuk ugyanis olyan sötét időszak érkezik, mely jó időre eltakarhatja a napot.

Király Zsolt