Nyitókép: SITA
Úgy tűnik, a csehek bizonyos tekintetben szigorúbbak lesznek Oroszországgal szemben, mint az Európai Unió, tekintettel arra, hogy az országban úgynevezett szankciós listát készítenek.
Csehország az európai uniós szankciós lista mellett készít egy saját listát is, amelyen a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét segítő személyek fognak szerepelni – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a cseh közszolgálati hírtelevízión elhangzott nyilatkozatában. Lipavsky szerint a cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőházban van, s várhatóan 2023. január elsején lépne életbe. A listán az első szakaszban néhány tucat, elsősorban orosz és fehérorosz ember szerepelne.
„A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani”
– nyilatkozta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
„Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szankciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben”
– ezt már David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa mondta a cseh közszolgálati hírtelevíziónak. A cseh szankciós listára nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel.
„Fontos dolog természetesen Csehország külpolitikai és biztonsági érdeke. Bizonyos személyek esetében, akiket felvenni tervezünk a listára, már a múltból vannak bizonyos jelzéseink. Konkrétumokat azonban nyilvánvalóan nem mondhatok”
– magyarázta Kopecky.
A cseh szankciós listára olyan orosz személyek, cégek, vállalkozások nevei kerülhetnének fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban és nevük nem szerepel az európai szankciós listán. Jan Lipavsky szerint a szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot. Mindemellet tutndi kell azt, hogy igen nehéz lesz az orosz befolyást korlátozni Csehországban, mert különféle közvetítő cégeken keresztül érvényesül.
Az 1985-ben született Jan Lipavsky a Cseh Kalózpárt tagja, 2021 óta Csehország külügyminisztere. Elkötelezett a nyugati országokkal való kapcsolatépítés és az euroatlanti szövetség mellett; ezekhez képest a Visegrádi Együttműködést másodlagosnak tartja. Kritikus Kína és Oroszország politikájával szemben.
A jelenlegi cseh kormány célja ezzel a szankciós listával nyilvánvalóan az, hogy megfeleljen az Európai Bizottság és a brüsszeli adminisztráció elvárásainak, tekintet nélkül Csehország érdekeire. Az persze nagy kérdés, hogy milyen fogadtatást kap majd a szóban forgó szankciós lista Csehországban, elsősorban az évtizedek óta Oroszországgal együttműködő vállalkozói szférában, hiszen itt elsősorban kőkemény gazdasági érdekekről és már hosszú évek alatt kialakított, eredményes kereskedelemről van szó, ami nemcsak a vállalkozóknak jó, hanem a cseh gazdaságnak is.
Nagy kár, hogy egyes tagországok – jelen esetben Csehország – a „minden rossz és elitélendő, ami orosz” elv alapján hozzák meg az ilyen és ehhez hasonló politikai döntéseket, ami egyértelműen kimeríti a „kollektív bűnösség” fogalmát.
Ugyanakkor a cseh belpolitika, a közjogi rendszer szabályainak köszönhetően szinte a folytonos választási kampány állapotában van, állandóan formálódik, egymást követik a képviselőházi, a szenátusi, a helyhatósági és a köztársaságielnök-választások.
A cseh politikai színpad máris a következő, januári elnökválasztásra figyel, hiszen a napokban járt le a jelöltállítás határideje. Két jelöltről már rég biztosan tudtunk. Petr Pavel tábornok, a cseh hadsereg volt vezérkari főnöke indul a kormánypártok, a SPOLU koalíció támogatásával, Danuše Nerudová közgazdász, a tekintélyes brünni Mendel Egyetem korábbi rektora pedig független jelöltként. A harmadik esélyes jelölt, Andrej Babiš szinte az utolsó pillanatig hezitált, október 31-én azonban bejelentette, indul a választásokon.
A Cseh Köztársaság következő elnöke szinte biztosan hármójuk közül kerül majd ki. Egyelőre a teljesen civil kampányt ígérő Danuše Nerudová áll a harmadik helyen a felmérések szerint. A nagy kérdés azonban az, hogyan alakul majd az első két hely sorsa, milyen esélye lesz a második fordulóba jutott jelölteknek (a két legjobb eredményt elért jelölt kerül a második fordulóba, persze, csak ha valaki meg nem szerzi már az első voksoláson a szavazatok több mint felét). Tavaly ősszel, a választások után szinte biztosnak látszott Babiš sikere. Köztudott volt, hogy Miloš Zeman őt támogatja, pártja, az ANO a legnagyobb támogatottsággal rendelkező cseh párt (éppen csak elvesztette a választásokat az öt pártból álló két választási koalícióval szemben). Azóta azonban sok víz lefolyt a Moldván…
A nemrégiben tartott szenátusi választások nem hozták az ANO áttörését, sőt a kormánypártokat erősítették meg, a Babiš elleni szövevényes eljárás is újabb fordulatokat hozott, a közvélemény-kutatások pedig Petr Pavel egyre növekvő előnyét jósolták. Babiš ezért is várt ki, hiszen veresége az ANO gyengülését is hozná. Felmerült az is, hogy helyette a párt alelnöke, vagy egy, az ANO-hoz közel álló személyiség indul majd.
A jelöltállítás utáni közvélemény-kutatások Petr Pavelt negyvennégy százalékra mérték (annak ellenére, hogy az utóbbi napokban a csehszlovák kommunista hadsereg katonai ügynökképzésén elért jó eredményeitől, a nyolcvanas évek végén külföldi katonai hírszerző karrierreményeitől volt hangos a sajtó), Babiš a második, de jócskán lemaradva, huszonhét százalékkal, Danuše Nerudovának pedig huszonegy százaléka lenne most. Persze sok minden függ majd az elkövetkezendő hónapok kampányától.
Tarics Péter
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
