Nyitókép: archív

 

A múlt hétvégén Galántán tanácskozott a Csemadok Országos Tanácsa és egyben az elnökök tanácsa is. Mint az lenni szokott, minden ment is annak rendje s módja szerint, ahogyan az megíratott… Az éves tervet meghányták-vetették, majd megszavazták, jóváhagyták.

 

Ennyi elég is lenne hírértéknek, és mindenki mehet haza…

 

Azonban váratlan zavar keletkezett a rendszerben!

 hirdetes_810x300  

 

Történt, hogy a Csemadok Országos Elnöksége december 2-án a már 7 ÉVE sikeresen megtartott Ág Tibor Népművészeti Napokat országossá nyilvánította. A rendezvény ötletgazdája Bencz Margit, a gímesi alapszervezet elnöke volt, aki nemes tettével egy új, sikeres hagyományt teremtett a zoboralji szórványban, amely sajnos lassan kimúlóban van.

 

A tanácskozáson az országos rendezvényekhez szót kért a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke, Petheő Attila és Hrubík Béla Ipolynyékről  (a Csemadok volt országos elnöke és a település volt polgármestere) – miszerint az Ág Tibor Országos Népművészeti Ünnepségeket vegyék le a programról, mert Ág Tibor egy besúgó volt és aláírta a 2002-ben írt Duray Miklós – a budapesti Kossuth téren ,a Fidesz választási kampányán elhangzott kijelentése ellen született levelet. (Megjegyzem, Hrubik decemberben egyszer már megszavazta a rendezvényt).

 

Ág Tibor munkássága egy történelmi folytonosság. A XX. század egyik hatalmas felvidéki szellemi egyénisége, melynek folytán századokra vissza és előre láthatóan ott a helye azon kiemelkedő személyiségek között, akik az itt elő magyarság és az egyetemes magyar kultúra tartópillérei. Ág Tibor a mi Kallós Zoltánunk!

 

Mára úgy tűnik, kultúránk maradt az utolsó közös nevezőnk. A nép dala, zenéje, tánca, nyelvünk, annak hihetetlenül gazdag szellemisége – lepusztult közösségeink összetartója.

 

Ág Tibor munkásságának nagysága megkérdőjelezhetetlen a Felvidéken és a Kárpát-medencében. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Dobó István, Görgey Artúr, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Benczúr Gyula, Szinnyei Merse Pál, Feszty Árpád, Mednyánszky László, Kosztka Tivadar, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Jókai Mór, Fábry Zoltán, Hamvas Béla, Márai Sándor, Fadrusz János, Löffler Béla, Jedlik Ányos, Nagy János, Esterházy János, Janics Kálmán, Duray Miklós és folytathatnám a végtelenségig…akikre, mint példákra kellene tekintsünk.

 

Egy kérdés tolul a számra, amely végtelenül egyszerű.

 

Vajon mi játszódhatott le e néhány ember fejében időközben, hisz már egyszer megszavazták és úgy döntöttek, hogy országos rendezvénnyé nyilvánítják az Ág Tibor Napokat.

 

Kinek az érdeke lehet a maradék zoboralji magyarság egységének szisztematikus megbontása, szétverése?

 

Mit ér el Ladányi Lajos paranoiás beteges gondolkodása azzal, ha megfosztja saját közösségét a magyar néphagyományok ismeretétől és tovább éltetésétől, ha holtában is meggyaláztat tudatlan hiénáival egy tudós népzenekutatót? Milyen leplezetlen Napóleon-szindrómák zaklathatják álmában is ezt az embert, aki szóban messiásként tünteti fel magát, miközben aljas módon tetteiben arra biztatja telefonon Nyitra megye magyar képviselőit, hogy ne menjenek az Ág Tibor Napokra?

 

Ugyanez a Ladányi Lajos, aki önmagát, mint a „zoborvidéki magyarság megmentőjeként tituláló” fenomén mit akart elérni azzal, hogy a két fentebb megnevezettet felhergelte e patinás rendezvény ellen?

 

Ideje lenne elgondolkodnia a jövőt illetőleg, hogy hosszában eddig senkinek sem sikerült átúsznia a Dunát…

 

Sütő András szavait idézem legszívesebben: „Uram én nem felfelé – én lefelé törekszem…”

 

Ad: Katona István – Cséfalvay Gusztáv: Melyik oldalon állt Ág Tibor?

 

Ág Tibor lefelé törekedett a népéhez, s megtalálta őket. Az általa gyűjtött dalokat népünk még évszázadokig fogja énekelni a Felvidéken és szerte a nagyvilágban.  S ti önjelölt „politikusok”??? Ti lám, állandóan felfelé törekedtek és egyedül maradtatok. A nép elfordult tőletek!!

 

20 éven keresztül dolgoztam együtt Ág Tiborral. Nem volt besúgó, nem jelentett fel senkit életében, s amikor a katonaságnál aláírta azt a papírt, csak azért tette, mert a családjában nagy beteg volt. Megszökött a katonaságtól fegyverét hátra hagyva. Ez abban az időben azonnali hadbíróságot, golyót, vagy sok éves fegyházat jelentett.

 

A háború után több mint 400 000 magyar reszlovakizált, vált inkább „szlovákká”, mintsem elhagyja szülőföldjét. Nos ti Ladányik, Petheők, Hrubikok, Erdélyi Zolikák és a többi törpe hiéna, most kövezzétek meg mind a 400 000-et, mint nemzetiségük, magyarságuk megtagadóit!!!

 

Katona István

A fenti sorokat a szerző kérésére tettük közzé. Amennyiben bárki úgy érzi, hogy szeretne megszólalni a témában, annak is helyt adunk.

További írások Cséfalvay Gusztáv és Paulisz Mariántól alább:

 

Ad: Katona István – Cséfalvay Gusztáv: Melyik oldalon állt Ág Tibor?

Ad: Katona István – Paulisz Marián: A Csemadok másodszor is kizárta soraiból Duray Miklóst

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 20 olvasónak tetszik ez a cikk.