Körkép.sk-hírlevél: Mélyül a bizalmi válság Szlovákiában. Heger háborút akar, bármi áron

Nyitókép: SITA/Martin Medňanský

Elindult a Körkép.sk hírlevele, amelyben a nap legfontosabb felvidéki, belpolitikai, háborús, gazdasági eseményeit vesézzük ki.

Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:

1. Politikus van, igazi vezető nincs. Mélyül a bizalmi válság az országban

2. Atlantista lidércnyomás: Heger csak egy utat lát, a háborút

   

3. Káčer ismét Orbánozott egyet. 

A híreket válogatta és azok magyarázatát megírta: Komjáthy Lóránt.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

1. Politikus van, igazi vezető nincs. Mélyül a bizalmi válság az országban

Új megbízhatósági felmérés látott napvilágot a Median ügynökségtől, amely a szlovákiai bizalmi és politikai válság elmélyüléséről tanúskodik. Nincs ok finomkodni a jelzőkkel, amit az elmúlt bő egy év belpolitikai alakulása mutatott, az azt eredményezte, hogy még a legmegbízhatóbbnak ítélt politikust is többen tekintik negatívan, mint pozitívan. A másik fontos körülmény, hogy Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnök 8 százalékos megbízhatósági arány mellett 52 százalékos „nem megbízható” választ gyűjtött be, ami viszonylag szép eredmény – nála kevésbé negatívan csak Zuzana Čaputovát ítélték meg a megkérdezettek, ami egy felvidéki magyar politikus esetében jó eredmény.

Čaputová tartja magát az első helyen, ám jóval beszédesebb, hogy Robert Fico dobógós harmadik, a második Pellegrini megítélése pedig tovább romlott. Míg korábban Čaputová vezető pozícióját ostromolta, most aggódhat, hogy Fico utoléri.

Eduard Heger a negyedik legmegbízhatóbb politikusként szerepelt, ami azt jelenti, hogy alig 22 százaléknyian hajlandók pozitívan nyilatkozni róla, miközben tizenháromból az ötödik legmegbízhatatlanabb is egyben. Ezen a téren rosszabbul szerepelt még a szélsőséges Milan Uhríknál is.

Richard Sulík és Igor Matovič elmúlt években látott párharca meghozta gyümölcsét, a két politikus szinte fej-fej mellett a sor végén kullognak, a legmagasabb megbízhatatlansági mutatókkal (75, illetve 76 százalék).

Akárhogy is, a felmérés azt mutatja, hogy a választók a „kisebbik rossz” elv mentén fognak szavazni. Elvileg a politikusoknak nem kéne különösebben törődniük más pártok választóinak véleményével. De ha komolyan gondolják az ország összefogását, akkor illene távolabbra tekinteni a saját választói bázisuknál.

Még egy érdekes összefüggést érdemes megemlíteni. A harmadik legerősebb pártnak mért progresszív PS elnöke, Michal Šimečkát csak 12 százaléknyian nevezték megbízhatónak, amivel közel Kotleba és Danko szintjére került az EP alelnöke, még Heger és Fico is utcahosszal előzi. Hiába pozicionálja tehát magát a PS a mainstream pártok közé, valójában az emberek sokkal inkább egy szélsőséges mozgalmat látnak benne. Meglátjuk, milyen kampányt folytatnak majd a progresszívek, de tény, hogy a PS 2019-ben folytatott választási kampánya szélsőséges, antifasiszta mozgalomszerű megmozdulásba csapott át, ami a parlamenten kívülre küldte a progresszíveket.

Iratkozz fel levelezőlistánkra, hogy végigolvashasd a cikket. Ha ezt megtetted, ellenőrizd spam fiókodat, nem oda érkezett-e az email.

Körkép.sk