Körkép.sk-hírlevél: 1. A hidasokat a magyarság zavarta a Szövetségben. 2. Az idő és a pénz Matovičot igazolja. 3. Magyarország szankcióellenes társakra talált

Nyitókép: Körkép.sk montázs

Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:

1. A hidasokat az zavarta a Szövetségben, hogy magyar. És az tetszik a Kékekben, hogy az szlovák.

2. Az idő és a pénz lassan Matovičot igazolja

3. Bővül a szankciós csomagot vétózók tábora. Magyarország társakra talál

A híreket válogatta és azok magyarázatát megírta: Király Zsolt.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ingyen végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

1. A hidasokat az zavarta a Szövetségben, hogy magyar. És az tetszik a Kékekben, hogy az szlovák.

Tisztul a kép azzal kapcsolatban, hogy mi volt a belső problémája a magyar képviseletnek. Pontosabban a három platform alkotta Szövetségnek. Éspedig, az ideológiai különbségek. Az áruló hidasok és új anyapártjuk, a Modrí (Kékek) ugyanis azt hangoztatják, azt emelik ki kötőszövetként kettejük együttműködésében, ami szöges ellentéte a Szövetség politikájának. Ez pedig a nemzeti alapú politizálás.

Miközben tehát az elmúlt években Rigó, Solymos, Agócs stb. a budapesti pénzért kuncsorgott, és köszönve szépen zsebre tette, amit kaptak – bónuszként pedig le is fotózkodtak a magyar kormányzat tagjaival, mutatva, hogy ők milyen magyarok – valójában a hátuk közepe sem kívánta ezt a számukra indián rezervátumnak tűnő szerepjátékot.

Ők ugyanis az etnikai alapú politizálás helyett az ideológiai azonosságon alapuló politikai együttműködésben hisznek. Mivel a Szövetségben az MKP-nak és Gyimesinek hála a magyar érdekképviselet került túlsúlyba, a Most-Híd pedig nem tudta marginalizálni, fröccsösíteni a „szürkebarátot”, inkább keresett egy indokot (ez lett Gyimesi) és továbbállt.

Nincs ezzel semmi gond. Szíve joga minden pártnak azt vallani, amiben hisz. A probléma azzal volt, hogy a hidasok a Szövetségben soha nem hittek. Különben nem hangoztatta volna Solymos László Mikuláš Dzurinda szavait udvari rádiójukban, miszerint a 21. században már nincs helye az etnikai politizálásnak, hanem az ideológiai alapú együttműködésnek azon értékek mentén, melyeket közösen vallanak.

Tiszta sor. Csakhogy, számunkra, felvidéki magyarok számára a nemzeti alapú politizálásról való lemondás egyúttal a magyar jövőről való lemondást is jelenti. A lassú, csendes beolvadást, az asszisztált megszűnést. Jogaink hangoztatása helyett a szlovák narratívának való megfelelés egyenlő a megszűnésünkkel, amit modernül brüsszelita, atlantista, Nyugat-barát politikának neveznek.

Ahol mindenkit megilletnek a jogok, legyenek melegek, vagy az LGBTQI+ bármely részei, vallja Dzurinda és Solymos, küzdeni kell a jogaikért. Kivéve, ha nemzetiségi jogokról, tehát saját magunkról beszélünk. Azoknak ugyanis már nincs helyük a 21. században. Ezt az ideológiát vallja a Modrí (Kékek) és a Most-Híd, és ennek ellenkezőjét vallja Gyimesi és a Szövetség.

Így helyükre kerültek a dolgok. Végre nem kell hazudniuk egymásnak a Szövetségben, illetve a hidasok is szlovákoskodhatnak új barátaikkal. Isten velük!

2. Az idő és a pénz lassan Matovičot igazolja

Az a jó az időben, hogy előbb-utóbb minden kiderül. Többek között az is, hogy milyen politikát folytatott Igor Matovič kormányfőként majd később pénzügyminiszterként, mint ahogy az is, hogy annak kik lettek a haszonélvezői.

A választásokig még négy hónap és egy hét van hátra. De addig is, ahogy telik-múlik az idő, ahogy követik egymást a hónapok, és mindenki megkapja a havi bevételet, fizetést, juttatást, nyugdíjat, segélyt, állami támogatást, láthatják a saját zsebükben, hogy mi a valőság. A pénztárca ugyanis nem hazudik…

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ingyen végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

Király Zsolt