Körkép.sk hírlevél: A parlament Čaputová kezére játszott. A HLAS-t elkapta a balliberális örvény. Dezinformációs spirál Szlovákiában

Nyitókép: kollázs/Körkép.sk

Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:

1.A parlament május ülésének lezárása nem volt véletlen. Az ellenzék összejátszott a progresszívokkal

2. A HLAS egyre kevésbé jelent konkurenciát a Smernek. A PS-nek annál inkább

3. Brutálisan megzuhant az EU és a NATO renoméja Szlovákiában

   

A híreket válogatta és magyarázatukat megírta: Komjáthy Lóránt.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

1. A parlament májusi ülésének lezárása nem volt véletlen. Az ellenzék összejátszott a progresszívokkal

A parlamenti káoszra hivatkozva idő előtt, már csütörtökön véget vetettek a honatyák a parlament májusi ülésszakának. A lezárás kezdeményezője az SaS volt, és a liberális vonalat képviselőkön kívül azt megszavazta a Smer és a HLAS is. Valójában azonban szó sem volt káoszról, hanem egy nagyon kiszámított lépés történt. Júniusban ugyan még összeül a parlament, azonban a legtöbb kérdésben már nem születik döntés ebben a választási ciklusban.

A májusi ülésszak lezárása egy sor törvényjavaslat megtárgyalását ellehetetleníti. Többnyire a konzervatív vonalat képviselő pártok és képviselők beadványait. Nem kerül sor például a vasárnapi boltzár megtárgyalására. A liberális pártoknak nyilvánvalóan nem volt érdeke a nyugati multikat megrövidítő javaslatról szóló vita. Az ellenzéknek pedig nem volt érdeke lehetőséget adni a konzervatív beadványok szereplésének, pláne esetleges sikerének.

Jóval érdekesebbek azonban azok a beadványok, amelyek segítették volna Zuzana Čaputová államfő kormányának korlátok közé szorítását.

Még Eduard Heger kormánya idején robbant ki a botrány amiatt, hogy Ján Budaj környezetvédelmi miniszter államtitkára megszavazta a Szlovákia számára egyértelműen káros és előnytelen uniós határozatot a belsőégésű motorok betiltásáról. Méghozzá úgy, hogy neves egyszerűséggel semmibe vette a parlament Európa-ügyi bizottsága által hozott határozatot.

A lényeg: egy olyan kormánynak a képviselője, amelytől a parlament megvonta a bizalmat, az esélytelenek nyugalmával szavazott a brüsszeli érdekek szerint, mivel tudta, hogy egy ügyvivő kormány tagjait nem lehet leváltani. Ugyanez a logika adott bátorságot Hegeréknek a MiG-29-esek átadásakor is. Szlovákia névleg ugyan parlamenti demokrácia, de a kialakult helyzetben a parlamentnek semmilyen eszköze nem maradt, hogy mandátumát és jogait érvényesítse.

Ha ez igaz volt a Heger-kormánynál, akkor az Ódor-kormány esetében fokozottan igaz. A Čaputová (nem Ódor) által kiválogatott miniszterek többsége közelebb áll az euroatlanti szervezetekhez, mint Szlovákiához, pláne a szlovákiai választókhoz. Maga Ódor az egyes tagállamok költségvetési felelősségét felügyelő intézményeinek hálózatához tartozott. Az uniós pénzekért felelős miniszterelnök-helyettes, Lívia Vašáková pedig évekig az Európai Bizottság pénzügyi elemzője volt, a liberális sajtó nem is csinált belőle titkot, hogy jól ismeri a brüsszeli dörgést és tudja, melyik ajtón keresztül hova juthat el.

Ezért kerültek napirendre olyan javaslatok, amelyek legalább valamit visszaadtak volna a parlament jogaiból. És azért nem kerültek megvitatásra, mert az SaS és a többi ülést elszabotáló párt – köztük a Sme rodina – nem akarta, hogy ezekről akár egy szót is ejtsenek a parlamentben.

Az egyik ilyen beadvány az Európai Bizottság szlovákiai főképviselőjének sorsáról döntött volna határozati javaslatban. Vladimír Šucha nemrég azt találta mondani, hogy a szlovákok DNS-e hibás, és ezen változtatni kell a nemi egyenlőség elérése érdekében. Azt is mondta, hogy akár rá is kell kényszeríteni a társadalmat, hogy nemi kvótát alkalmazzon. Az ügy nagy port kavart, szóba került Šucha visszahívásának kérvényezése az EB-nél.

De olyan javaslat is terítékre kerülhetett volna, ami kötelezni akarta az Ódor-kormányt, hogy adott időre készítse elő a költségvetést. Ez főleg akkor jelent aduászt a parlament kezében, ha a szakértői kormány nem kap bizalmat a parlamenttől (egyelőre úgy fest, hogy nem kap) és így kénytelen lesz kiegyensúlyozott költségvetési javaslatot elkészíteni. A dolog másik vetülete, hogy Čaputová a költségvetési terven keresztül közvetve befolyásolhatja a választások után a koalíciós tárgyalásokat, ha a két dolog nagyjából egyidőben zajlik.

És talán a legfontosabb javaslat, ami nem kerülhetett végül megtárgyalásra a parlamentben: egy határozat, amely kötelezte volna a kormány miniszterelnökét és minden miniszterét, hogy csak azt szavazhatják meg az EU fórumain, amire a parlament többségétől mandátumot kapnak.

Alapesetben ezekre az intézkedésekre nem is lenne szükség. De az elmúlt három év oda vezetett, hogy az emberek által választott parlament (akármilyen is) különleges biztosítékokra kényszerül, hogy nem nyúljanak át a feje felett. Az SaS és a Sme rodina, valamint az ellenzék, benne a HLAS-szal és a Smerrel, ezeket a biztosítékokat szaboltálták el.

Az OĽANO ma bejelentette, hogy rendkívüli ülést kezdeményez. Mivel 35 képviselője van, és az ülés összehívásához 30 aláírásra van szükség, ezt megteheti. Kérdés viszont, hogy lesz-e elég képviselő, aki megszavazza az ülés programját is, anélkül ugyanis parlamenti vita és szavazás sem lesz…

(…)

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

Micskó András