Nyitókép forrása: a KDH hivatalos facebook-oldala

 

A hétvégén ülésezett a KDH országos tanácsa, amelynek eredménye nem okozott túl nagy meglepetést. Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a kereszténydemokraták egyre ellentmondásosabb pozícióba kerülnek: lényegében nem önállóan politizálnak, hanem a liberális ellenzék és sajtó nyomása alatt saját reputációjukat teszik kockára. Körkép-elemzés.

 

Tavaly szeptemberben, a parlamenti választások finisében az egész liberális erőtér és média egy emberként lincselte meg az éterben Milan Majerskýt, a KDH elnökét, amiért az LMBTQ-ideológiát dögvésznek nevezte. Azt hihettük volna, hogy a KDH, ha ellenzékbe is szorul, óvatos távolságot fog tartani a progresszívoktól, ám már a választások után egyértelmű vált, hogy erre képtelen.

 

Amint a liberális sajtó belengette a KDH esetleges tárgyalását (nem alkuját, csak tárgyalását) a Smerrel, Majerský azonnal visszavonulót fújt, és leszögezte, hogy nem lépnek kormányra a baloldallal.

 

 hirdetes_810x300  

Király Zsolt: A KDH liberális elhajlása esély a Szövetségnek. Gyimesi már érti, a többieknek elmagyarázzuk

 

Ezt követően a KDH közösen szervezte a kormányellenes tüntetéseket a progresszív PS-szel és a liberális SaS-szel. A KDH kifejezett tiltakozása ellenére a tüntetések az elnökválasztási kampány eszközévé váltak Ivan Korčok progresszív jelölt javára. Majerskýék akkor sem reagáltak érdemben, amikor Michal Truban, a PS második embere elismerte, hogy Korčokról szólnak a tüntetések.

 

Aztán az ellenzék hirtelen Martina Šimkovičová (SNS) kulturális minisztert vette célba, amiért az leállította az LMBTQ-projektek állami finanszírozását. A KDH kijelentette, hogy amennyiben plusz témákat (értsd: szivárványos agendát) emelnek be a „partnerei” a megmozdulások narratíváiba, fontolóra veszik, hogy kiszállnak a szervezésből. Ám mikor egyértelművé vált, hogy a kormányellenes megmozdulásoknak szivárványos felhangja is lett, a kereszténydemokraták nem tettek semmit.

 

Akkor sem, amikor a pozsonyi tüntetéseken a pódiumtól nem messze szivárványos zászlók alatt KDH-t (finoman szólva) kritizáló transzparensek jelentek meg.

 

A PS és az SaS elérte a KDH-nál azt is, hogy ne indítson saját elnökjelöltet. Ezzel megalapozták azt, hogy előbb vagy utóbb a párt kénytelen legyen oldalt választani. Ezt most hétvégén megtette, és Majerský bejelentette, hogy Ivan Korčokot fogják támogatni már az elnökválasztások első körében is. Ez pedig ismét abba az álkonzervatív kategóriába lökte vissza a KDH-t, amelyben Alojz Hlina pártelnöksége idején került. Megjegyezzük, Hlina azóta az SaS politikusává vedlett át…

 

A paktum azért visszás, mert Korčok már a kampánya elején leszögezte, hogy szerinte regisztrált partnerséget kell biztosítani az egynemű pároknak. Ezt elvileg a KDH elutasítja, hiszen ezért kellett Majerskýnek annyi békát lenyelni a parlamenti választások előtt, most mégis Korčok mellé álltak be. Korčok az uniós tagállami vétójog eltörlése mellett érvel. A KDH korábban a vétójog megtartása mellett foglalt állást – most mégis Korčokot támogatja.

 

Az ellentmondásoknak pedig még nincs vége. Az EP-választási listát ugyan Miriam Lexmann vezeti vezeti majd a kereszténydemokratáknál, de a Majerskýval dögvész-kijelentésekor szembeforduló Ivan Štefanec jelenlegi EP-képviselőt is rajta hagyták a listán a 4. helyen. Štefanec csaknem minden szavazáskor a progresszívokkal voksol együtt az EP-ben.

 

A fentiek arra mutatnak, hogy az ál-kereszténydemokrata KDH ugyanúgy feloldódott a liberális mainstreamben, mint európai anyapártja, az Európai Néppárt.

 

Majerský azt állítja, hogy beszélt Korčokkal a „vitás” kérdésekről, és megnyugtató válaszokat kapott. Ez azonban azt jelenti, hogy vagy Korčok hitegeti valótlanságokkal választóit, vagy a KDH vezeti meg a sajátjait. Akárhogy is, a kereszténydemokraták politikája ugyanolyan olvashatatlan és ellentmondásos, mint a Magyar Szövetségé.

 

„Azt várjuk Ivan Korčoktól, hogy minden Szlovákiában élő embert képviselni fog államfőként, a keresztényeket és konzervatívokat egyaránt, tiszteletben tartja az alkotmányos értékeket, mint az élet védelmét, az emberi méltóságot és a házasság szentségét”

 

közölte a KDH az Ivan Korčokkal való tárgyalások után. A kérdés az, hogy a KDH képes-e és hajlandó-e mindezt számon kérni Korčokon, ha elnökké választják? Egyáltalán, a fent felsorolt szalámitaktikázás után mennyire lehet racionális arra számítani, hogy a progresszívok majd betartják az alkukat – hiszen eddig sem tették.

 

A 2020-as választások előtt, Alojz Hlina által tető alá hozott KDH-PS-Spolu megnemtámadási szerződés nagyban hozzájárult, hogy a párt parlamenten kívül maradt. Most Korčok támogatása a párt alapvető politikai irányvonalát vonja kétségbe. Méghozzá úgy, hogy azt a látszatot kelti, hogy a KDH képtelen önálló politizálásra.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!