A tőkealapok a legjobb és egyik legolcsóbb befektetési eszközök. A mai cikk segít rávilágítani egyszerű működésükre, és arra, hogyan válhat jó szolgánkká különböző céljaink eléréséhez.

Nézzük meg először, miért is jöttek létre a tőkealapok:

Az alap probléma az (volt), hogy egy egyszerű ember a maga havi max. 100 félretehető eurójával nem képes nagy hozamhoz jutni.  Pénzét bankba teheti átlag 2%-os lekötött betétre, és egy elég hosszú idő után, mikor már elég sok pénzt összegyűjtött – példánkban ez az időszak 30 év – végre vehet egy lakást befektetési céllal, amit kiadhat bérbe már akár 8%- os hozammal.

A nagy hátránya ennek a módszernek, hogy senki sem szeretne 20-30 évet várni, hanem ideális esetben rögtön hozzá szeretne férni a 8%-os, vagy akár magasabb hozamhoz. (Nem is beszélve pl. a saját befektetés időigényességéről – esetünkben ezek az albérlő- és/vagy lakásgondok)

zsupi 1

Legtöbbünknek nincs a számláján épp befektetni való 100 000 euró, de a havi 50-100 euró már reálisabb. A sok kicsi sokra megy elv alapján az első tőkalapok prototípusa még az 1730-as években alakultak ki Hollandiában. (Holland kereskedők együttesen indítottak útnak hajórakományt az Újvilágba, majd a szerzett hozamon arányosan osztoztak.) Az alábbi ábrán szemléltetjük, milyen előnnyel is jár ez a módszer.

 hirdetes_810x300  

zsupi2

Képzeljük el, hogy ezer kisbefektető összeáll, akik egyenként egyáltalán nem kell, hogy tehetősek legyenek, de mind hozzájárulnak a nagyobb befektetéshez, mondjuk 100-100 euróval havonta. Ez minden hónap végén máris százezer eurót jelent, melyből közösen vásárolhatnak egy lakást, és így azonnal hozzáférhetnek az ezzel járó magas hozamhoz. Ez 50 év távlatában sokkal nagyobb hozamot jelent mindegyiküknek.

Kis matek:

1000 befektető = 1000 ember között eloszló haszon. Ez így igaz és igazságos is egyben. Ha utánaszámolunk, maradva a bérlakásos példánknál, ez egy százezer eurós bérlakást jelent, ami 8.000 euró hasznot hoz 1000 ember számára évente. Tehát fejenként befektetőink 8 Eurót kerestek. Ez 100 eurós betétjükre átszámolva, 8%-os kamatot jelent. Egyszerű és mégis nagyszerű.

A példában az egyszerűség kedvéért használtuk a lakásvásárlást. Az ábránkon a kis házikó a befektetésünk tárgyát szimbolizálja, ez azonban lehet lakás helyet akár nagy világcégek részvénycsomagja, amelyek 10 ezer eurós értékűek, magas hozamú államkötvények, amelyekhez szintén nem jutunk hozzá átlagemberként, különböző óriási ingatlanberuházások stb.. A befektetés tárgyának szinte csak képzeletünk szab határt. Vannak tőkealapok melyek régiségekbe, festményekbe, startup-okba, feltörekvő focistapalántákba, félprofi pókerjátékosokba fektet, és még sorolhatnánk.

A tőkealapok legfőbb előnyei:

  1. Átlagemberként rögtön hozzáférhetünk a magas hozamú befektetésekhez, befektetési eszközökhöz.
  2. A tőkealapokban lévő vagyont szakértők kezelik, kisebb így a kockázata, hogy elveszítjük pénzünk, mintha magunk játszanánk tőzsdecápa szerepben vagy Warren Buffet –nek képzelnénk magunkat az ingatlan piacon.
  3. Vagyonunkhoz nyitott tőkealapok esetén rögtön hozzáférhetünk – általában nincs lekötés, nem úgy mint a banki lekötött betéteknél.

MINDIG VAN DE!

A tőkealapokat a tűzhöz hasonlítanám. Ha tudjuk, hogyan használjuk, nagyon jó szolga, ellenkező esetben megégethetjük magunkat.

Ahogy írtuk, a tőkealapok az átlagember számára az egyik legcsodálatosabb eszközök, hogy magas hozamhoz jussanak. Miért van mégis, hogy sokan veszteségesek voltak, és sok a rossz tapasztalat? Sokunk a tőkealapokhoz kizárólag életbiztosításokon keresztül jutott hozzá –a sok rejtett illeték miatt ezért sokszor veszteséges befektetéshez jutottak. Vagy mondvacsinált tanácsadó rokonunk ajánlására kötöttünk „tuti befektetéseket” – így könnyen érhettek minket negatív tapasztalatok.

Gyorstalpaló a tőkealapokról:

A tőkealapok sokban különböznek. Az eltérő tulajdonságaik, mint pl. a volatilitásuk mértéke is (vagyis mennyire változékony a hozam) ugyanolyan fontos tényező, mint az, hogy mibe is fektet a tőkealap. Ugyanilyen fontos megtudnunk a geográfiai elhelyezését is a befektetésünknek: lokális vagy globális ? Csak egy kontinensre-országra irányul a befektetés, vagy ennél sokkal széleskörűbb?

Példaképp bemutatjuk egy többségben orosz óriáscégek részvényeibe fektető tőkealap grafikonját az utóbbi két évben:

zsupi3

Amennyiben valaki 2013 augusztusában nagyobb összeget fektetett ebbe a tőkealapba, ma biztosan nem repdes az örömtől. Ez nem azt jelenti, hogy ez a tőkealap rossz, de ha rövid távú céllal szerettünk volna egyszeri összeget befektetni, akkor bizony előreláthatóbb lehetett volna a rossz típusválasztás. Nincs tehát egy univerzális tőkealap, amely minden célra tökéletes.

Egy laikus számára az alábbi tőkealap ideálisnak tűnhet minden szempontból:

zsupi4

Ez a tőkealap nagyon jó megoldás konzervatív befektetők számára, azonban nem a legjobb megoldás rendszeres – havi megtakarítások esetén, illetve hosszabb távú rendszeres befektetésekre.

A következő tőkealap egy laikus számára nem tűnhet előnyösnek:

zsupi5

A fenti tőkealap azonban az utóbbi 3 évben a befektetőinek 14%-os hozamot generált, amennyiben havi rendszerességgel fektettek be, nem pedig egyszeri befektetést hajtottak végre 3 éve.

Érdekességként az utolsó példa:

zsupi6

A fenti tőkealap gyógyszeripari cégek részvényeibe fektet, 5 év alatt 100% feletti hozam. Átlagembereknek is elérhető, de valahogy még mindig jobban ragaszkodunk a jó öreg banki 1%-os kamatokhoz :).

Rövid vagy hosszútáv?

Ideális esetben mindkettő, ahogy feljebb is írtam, ha nem tudjuk mit is szeretnénk a befektetésünktől, könnyen megégetjük magunkat. Mindannyiunknak vannak rövid és hosszú távú elképzelései, tervei, ehhez mérten kell terveznünk is.  Amit az átlagembernek meg kell tanulnia, hogy az alábbi ábrán szereplő zuhanás…

zsupi7

…hosszú távon nem más, mint kis kilengés:

zsupi8

Mondhatnánk úgy is, hogy türelem rózsát terem. Ezért fontos, hogy a hosszú távú befektetéseknél szinte értelmetlen napi-havi szinten figyelni befektetésünk állapotát (teljesen fölösleges ráncokat okozhat). Újra emlékeztetnék az előző cikkben használt antibiotikumos példára.

Nem történik tehát a háttérben semmilyen hókusz-pókusz, sem veszélyes árnyéküzletelés. Mi más bizonyíthatná jobban, hogy a tőkealapok biztonságos eszközök, mint az a tény, hogy a 2. és 3. nyugdíjpillér is mind tőkealapokba fekteti pénzünk. Segítségükkel jelentősen magasabb hozamot érhetünk el, ezáltal közelebb kerülnek céljaink.

Zsupcsan Zoltán, pénzügyi matematikus – tanácsadó

Ha nem biztos abban, hogy pénze a legjobb helyen kamatozik, bátran írjon a zupcanz(kukac)gmail.com  címre. Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit kommentben, vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen is feltehetik.

A felhasznált képek a szerző saját illusztrációi.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Ajánlott cikkek:

Kilépni vagy maradni? – a 2. pillérről egyszerűen

Ezért kerülhetnek 20 év múlva utcára a nyugdíjasok

Fektessünk-e aranyba? És ha igen, miért ne?

Lakástakarék vagy spórolás? Ha a matrac helyett más helyet keresnénk a pénzünknek

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!