Közép-Kelet-Európa, az ún. posztszocialista blokk manapság egyik legnagyobb szociális problémája a nagyfokú kivándorlás. Különböző becslések szerint az elmúlt években Magyarországról mintegy 500 ezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni. Számuk Szlovákiából meghaladja a 300 ezret (tekintettel, hogy Magyarország 10 milliós, Szlovákia pedig 5,5 milliós ország, ez nem elhanyagolható arány).
Több pénz jön haza
A Világbank nemrégiben megjelent tanulmánya szerint összesen mintegy 20 millió kelet-közép-európai dolgozik más EU-s országban, mint amelyben meglátta a napvilágot. Ez a 2013-as helyzetet mutatja, miután egyelőre a két évvel ezelőttiek a legfrissebb adatok. A régió migránsai 2014-ben 24,2 milliárd eurót utaltak haza, ami 10 százalékkal több a 2013-as összegnél és 31 százalékkal nagyobb a 2012-es hazautalásnál.
Természetesen a legmunkaképesebb, legjobban képzett fiatalok távoznak, ami itthon is gondot okozhat a jövőben. Ennek ellenére még mindig elég magas a munkanélküliség (Szlovákiában 13,5 %, Magyarországon viszont – lehet a kivándorlásnak is köszönhetően – már példaértékűen 8% alatt van).
Vendégmunkások kérdőjelekkel
A vendégmunkások jövője ilyen szempontból tele van kérdésekkel. Jó részük maga sem tudja még, hogy haza kíván e térni valaha. Bár számos példa igazolja, hogy sokan pár évi tőkefelhalmozás után itthon, olcsóbb körülmények között költik el az ott szerzett pénzüket.
Erre mutatott rá a Financial Times is egy elemzésében, melyben azt vizsgálta, átlagban mennyit küldenek haza a nyugati vendégmunkások (azaz a spórolás mellett). Ebből kiderül, hogy a vizsgált országok közül a magyarok küldik haza havonta a legtöbb pénzt, átlagban mintegy évi 4700 eurót, azaz havi 391-et. De a szlovákiaiak sem aprózzák el, ők átlagosan évi 2650 eurónyi összeget utalnak haza (ami havi 220-at jelent).
Súlyos eurószázmilliárdok
Ha ezt az összeget megszorozzuk a saccolt kintlévők számával, akkor Szlovákia esetében ez évi 795 millió eurót, Magyarország esetében pedig 2 milliárd 350 millió euró (728 milliárd forint) tőkeforgalmat tesz ki. Az első négybe mellettük még a csehek (4100 euró) és a litvánok (2700) fértek oda.
Felismerték ezt a bankok is, akik óriási lehetőséget látnak abban, hogy egyre több ilyen tranzakció létesül. Az átutalások kezelése egyre inkább önálló iparággá válik a bankszektoron belül. Sok bank már kifejezetten ilyen csomagokat kínál ügyfeleinek. Lehetővé teszik például, hogy a migránsok a világ bármely pontjáról utaljanak pénzt haza, amit az otthoniak akármilyen bankautomatában fel is vehetnek.
Egyre népszerűbbek az internet bankingos, okostelefonos utalások is, mellyel szintén a gyakoribb pénzmozgásnak szeretnének kedvezni a pénzügyi intézmények.
Növekvő régiós pénzmozgás
Az olyan nagy banki szolgáltatók, mint a Western Union vagy a Moneygram – amelyek jellemzően Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában tevékenykedve keresik meg betevő profitjukat – egyre nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Közép-Európára is. Ebben a térségben nőnek ugyanis a leggyorsabban a migránsoktól származó hazautalások.
A legtöbb pénzt azok a vendégmunkások utalják haza, akik országa határos Nyugat-Európával, ám a pénzküldések rohamosan nőnek a távolabbi országokban is. Ennek eredményeként a régióban ma már Románia a hazautalások második legnagyobb fogadója Lengyelország után. (Egyes becslések szerint a Romániából kivándoroltak száma már megközelíti a 4 milliót, a lengyeleké pedig a három milliót).
Főként azok a régiós országok a haszonélvezői a hazautalásoknak, amelyek az elmúlt évtizedben kerültek az EU falai közé. Ezek esetén nagyobb növekedés tapasztalható, mint Fehéroroszország, Moldova vagy Ukrajna esetében.
A legnagyobb „hazautaló nemzetek”
A szegényebb országok, mint pl. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Szerbia és Ukrajna esetében jóval nagyobb a súlya a GDP-ben ennek az országba beáramló forrásnak. A világ legnagyobb „hazautaló nemzeteit” egyébként messze nem Európában kell keresni.
A képzeletbeli ranglistát a Fülöp-szigetek, Kína és Mexikó vezeti. A helyzet persze változhat, miután a nyugatra irányuló kelet-európai migráció 2012-2013-ban lódult meg igazán, jelenleg pedig tömegével özönlenek a gazdasági menekültek Európába – Magyarországra és Szlovákiába is, ami komolyan megkeverheti e viszonyokat.
Következő cikkünkben megkérdezünk három fiatalt (kettő olyat, aki már hazajött, egy pedig még most is kint dolgozik) arról, hogyan látja a helyzetét, milyenek a tapasztalatai, hol képzeli el a jövőjét. Hogy mit válaszoltak, délutáni bejegyzésünkben olvasható.
Csonka Ákos
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.