Az autóipar rá van szorulva a külföldi munkaerőre, bár szívesebben foglalkoztatna szlovákiai alkalmazottakat. Az iskolaügy nem biznisz, ahogy azt az egyik volt oktatásügyi miniszter állítja – mondta az ország egyik legjelentősebb autóipari beszállítójának, a verebélyi Matador üzemnek a vezetője, Štefan Rosina a Hospodárske noviny gazdasági lapnak.

 

Bár a munkanélküliség Szlovákia történetében még sosem volt ilyen alacsony, mint most, egyes régiók még mindig kétszámjegyű állástalansággal küzdenek. Ráadásul a statisztikákat több szakmai szervezet is bírálja, mert szerintük az adatoknál nem vesznek figyelembe bizonyos munkanélküli csoportokat, így a valós munkanélküliségi ráta két százalékkal is magasabb lehet.

 

Az oktatásügy problémáját nem oldja meg a piac

 

 hirdetes_300x300  

A régióbeli különbségek óriási méreteket öltenek. A Matador vezetője azonban úgy véli, hogy keleten sem találnak megfelelő munkaerőt. Egyszerűen vagy nincs képesítése a jelentkezőknek, vagy eleve nem is jelentkeznek.

 

„Nem csak a gyártás területén vannak létszám és képzettségi problémáink az munkásokkal, hanem az egész ágazatban, a tervezéstől az ügyfélszolgálatig”

 

fogalmazott. Rusina elmondta, hogy az autóipari szereplők már évek óta arra figyelmeztették a kormányzatot, hogy az oktatásügy elhanyagolása megbosszulja önmagát. Ám hiába.

 

„A duális képzés és a felsőoktatás kapcsán is figyelmeztettünk arra a helyzetre, ami megbosszulhatja magát. És most ez megtörtént. Emlékszem egy mondatra, amit egy korábbi oktatási miniszter mondott. Megdermedtem tőle. Azt mondta, az oktatásügy problémáját majd a piac megoldja, mert az iskolaügy biznisz.”

 

mondta.

 

Ingatlanközvetítő: A Jaguar megváltoztatja Nyitra arculatát. Egyre több külföldi menedzser keres lakást a környéken

 

Külföldi munkaerő: kényszer, nem választás

 

Rusina úgy véli, hogy az ágazat rá van kényszerülve a külföldi alkalmazottakra.

 

„Az elsők uniós állapolgárok voltak, főleg gyártósori operátorként helyezkedtek el. Most az ukránok felé nyitottunk, mert ők vannak legközelebb. De nem volt választásunk. Legszívesebben szlovákiai munkásokat alkalmaznánk, mert velük van a legkevesebb gond. Ha a cégben szerbeket, horvátokat, bolgárokat, vagy románokat alkalmazunk, minden egyes munkavédelmi előírást le kell fordítani az adott nemzet nyelvére. (…) Végeredményben többe kerülnek, mintha szlovákiait vennénk fel.”

 

magyarázta. Kifejtette, hogy kevés a jelentkező Nyitra környékén az általuk meghirdetett állásokra. Ám ez nem csak a jelentkezők hibája. Nyitra-Verebély körzetben a munkaügyi hivatalon keresztül 140 állást hirdettek meg. 90 érdeklődő jelent csak meg, és csak 32-t tudtak felvenni.

 

„Hiányzott a szakmai képesítésük vagy a munkához való kötődésük. Az, hogy az oktatásügy problémáját a piac megoldja, bemutatom a jelenlegi helyzeten: az iskolaügyben jelenleg van 129 ezer szakközépiskolás, közülük 60 ezer pedagógiát vagy hotelakadémián tanul. (…) Nem azt mondjuk, hogy ezekre a területekre nincs igény, de akkor azokat az ágazatokat kell támogatni, akik őket képesek elhelyezni”

 

„Jól tudjuk, hogy harmaduk majd Bécsben szolgál fel kávét, harmaduk átképzi magát, harmaduk pedig szakmáján kívül helyezkedik el”

 

fogalmazott Rusina.

 

HNonline.sk, Körkép.sk

Nyitókép: tvnoviny.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!