A mi kutyánk kölyke

A kutya szó hallatára mindenkinek más és más kép ugrik be, hiszen a kutyafajták elképesztő sokféleséget mutatnak. Ma a világon legalább 430-at tartanak számon, ugyanis a történelem során minden nép kinemesítette a saját életmódjához és elvárásaihoz illeszkedőket. Mi magyarok e téren is büszkék lehetünk, hiszen a világ kutyafajtáinak 2 százaléka nekünk köszönhető.

A világ népei rendkívül különböző földrajzi körülmények között élnek, ezért nemcsak az életmódjukban vannak jelentős eltérések, hanem abban is, hogy milyen jellegű segítségre van szükségük a kutyájuktól. Az általuk kitenyésztett ebek képességei és adottságai összhangban vannak az adott nép elvárásaival, sőt, a külső jegyeik is az ő ízlésüket tükrözik. Ahhoz, hogy a magyar nép milyen, talán azzal is közelebb kerülhetünk, ha megnézzük, milyenek a kutyái. Sorozatunk első részében áttekintjük, hogyan vadászunk.

Egyik kopó, másik eb

Az erdélyi kopó jellemében, sőt sorsában is sok párhuzamot mutat a magyarsággal. Sok évszázadnyi, rendkívül sikeres múlt után a 20. században a kipusztulás szélére sodródott. A magyarországi írásbeliség elterjedése óta vannak róla feljegyzéseink, népszerű vadászkutya volt – Mátyás király, a Rákóczi, a Zrínyi és a késmárki Thököly család is tartotta. A hosszú lábú erdélyi kopóval vaddisznót, medvét, bölényt, míg a rövid lábúval rókát, nyulat, zergét vadásztak. Az érintetlen őstájakon történő vadászatok bátor, szívós kutyát neveltek belőle. Jelentős mértékben önálló munkavégzésre rendelték, ami pallérozta intelligenciáját és problémamegoldó képességét, de öntörvényűségét is. Tulajdonságaiban akár mi is magunkra ismerhetünk, ami bizonyára nem véletlen.

A 19. században a folyószabályozások és egyéb emberi változtatások nyomán a korábban erdővel borított területek nagy része eltűnt, így a kopós vadászat főleg Erdélybe helyeződött át. 1919-től Erdély román uralom alá került, ami megpecsételte a románok számára meglehetősen ellenszenves nevű kutyafajta sorsát. Tenyésztését nemcsak gyakorlati, hanem törvényi úton is ellehetetlenítették, háziállatból dúvaddá minősítették át, így bárki büntetlenül kilőhette. A II. világháború utáni évekre csaknem teljesen eltűnt. Az utolsó példányok közül néhányat felleltek a Kárpátokban, majd ezeket Magyarországra átmentve ismét tenyészteni kezdték, és az 1971-es vadászati világkiállításon nagy sikert aratott. 2015 februárjában pedig az erdélyi kopót felvették a Földművelésügyi Minisztérium Ágazati Értéktárába.

Megjelenése nemességet sugároz, mozgása elegáns, szikár, izmos testalkatú, rendkívül robbanékony, emiatt az egyik legjobb vaddisznóhajtó kutyának tartják. Bátorsága és hűsége miatt házőrzésre is kiválóan alkalmas, okos és könnyen tanul, higgadtsága miatt a kisgyerekekkel is jóban van. Kiválasztásakor észben kell tartani nagy mozgásigényét – nem a napi többszöri rövid sétára kell gondolni, hanem rendszeres időközönkénti hosszabb és intenzív futtatásra, foglalkozásra. Sportos városlakók, természetjárók társa lehet. Bővebb információk itt olvashatók róla.

   

 Futásban és lustaságban is kitartó

A magyar agárról szintén a középkor óta vannak feljegyzéseink, elsősorban apróvad (nyúl, fácán, fogoly) elfogására használható. Széchenyi István jóvoltából később az agárversenyek világába is bekerült, viszont megőrizte vadászkutya jelentőségét is, hiszen az 1848/49-es szabadságharc leverése után a fegyvertartástól eltiltott emberek is vadászhattak vele. Tartása a vadászterületek zsugorodásával szorult vissza. Már-már eltűnt, amikor a hatvanas években egy Mátyás királyról szóló film forgatásához megkeresték a még fellelhető példányokat, és újrakezdték tenyésztését.

A leghíresebb alfajtától, az angol agártól több téren különbözik. Valamivel kisebb termetű, lassabb, de kitartóbb és bármilyen terepet elvisel. Teljesen alárendeli magát gazdájának, viszont szilaj természete miatt erőskezű, határozott irányításra van szüksége. Ugyanakkor az eltúlzott szigor sem célravezető nála, mert szökőssé válik, ami teljessé teszi hasonlóságát az erőskezű uralkodók korszakait szabadságharcokkal váltogató magyar néppel.

Atletikus felépítésű, finom mozgású eb, amely rendkívüli futókészsége ellenére is képes az egész napot végigfeküdni. Ez persze nem mentesíti a gazdáját az alól, hogy ezeket a híres futólábakat néha meg kell mozgatni – beéri a szokásos iramú sétákkal, de szívesen dolgozik akadálypályán is. Társaságkedvelő, békés állat, gyerekekkel rendkívül türelmes. Éberen vigyáz gazdájára és otthonára, ezért házőrzőnek is alkalmas. Bővebb anyagok itt találhatók róla.

Dolgos mókamester

A világszerte népszerű simaszőrű magyar vizsla a legismertebb kutyafajtánk, noha célzott nemesítését viszonylag későn, az 1700-as években kezdte meg a trencséni Zay család, és az elismert fajták közé csak a 20. század első felében vették fel. Elsősorban vadászkutya, amely nemcsak szárazföldi apróvad, hanem vízi szárnyasok felkutatásánál is igen hatékony.

A többi vizsla közül is kiemelkedő tanulékonysága és alkalmazkodóképessége ugyanakkor sokféle feladatra alkalmassá teszi. Viselkedése széles skálán mozog: a rendkívül fegyelmezett munkavégzéstől a kajla bolondozásig terjed. Egyszerre nyugodt és játékos, ezért a gyerekek jóbarátja lehet, miközben engedelmessége és alázata révén bármit megtesz a gazdájáért. Szelídsége miatt egyedüli házőrzőként nem feltétlenül a legjobb megoldás, viszont ha olyan kutyával tartjuk, amely feltüzeli, akkor a vizsla is hangnemet vált a betolakodóval szemben.

Ugyanezekkel a kiváló tulajdonságokkal rendelkezik a kevésbé ismert drótszőrű magyar vizsla. Kialakulása viszonylag későn, a 20. században történt, tenyésztése az 1940-es években kezdődött meg, ám ezt a második világháború megakasztotta. Bár 2004-ben nemzeti kincsnek nyilvánították, Magyarországon évente csupán 140-150 kölyök születik.

Lendületes, elegáns mozgású, kitartó munkakutya, hosszabb szőre némi törődést igényel, viszont sokkal hidegtűrőbb rövidszőrű társánál, melynél egyúttal erősebb, robusztusabb felépítésű. Hozzá hasonlóan tanulékony és barátságos eb, így nemcsak családi kedvencként alkalmazzák, de mentőkutyának is. Rendkívül fejlett szaglása miatt tűzfészekkutatásra is használják.

Bogos Zsuzsanna
Vésey Kovács László

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!