Kevés olyan könyv akad kötelező olvasmányaink között, mely nem valamilyen nyomasztó, szomorkás történetet örökít meg. Nyilas Misi, Nemecsek, Árvácska, Édes Anna vagy éppen a Kincskereső kisködmön szereplőinek szenvedése mellett így igazi felüdülés az Egri csillagok.

Szerethető karakterek, hősies küzdelemben diadalmaskodó magyarok és boldog szerelmesek elevenednek meg Gárdonyi Géza regényében. A 152 éve született szerzőről mégis keveset tudunk.

1. Az például ismert, hogy Ziegler Géza néven született 1863. augusztus 3-án, ám nemcsak ezen a néven jelentek meg írásai. Ő volt Ista Pista, Répa Matyi, Paprika János, Figurás Feri, Mummery Róbert, dr. Black William, Don Vigole, dr. Yang A. és Yang O. I. is. Jelent meg műve továbbá Egy katholikus pap, Garabonciás diák és Katufrék Fekete Géza Pétör neveken.

A leghíresebb Göre Gábor volt, a látszólag korlátolt, ám kíváncsi lepéndi bíróval még képeslapot is eladtak:

(kép: brody.iif.hu)
(kép: brody.iif.hu)

2. Úgy tűnik, irodalmárainknak nem volt könnyű dolguk az iskolarendszerrel és tanáraikkal. József Attila és Horger Antal konfliktusa közismert és Kosztolányiról is tudjuk, hogy kizárták az iskolából, mert nem engedte, hogy belejavítsanak fogalmazásába.

Gárdonyit megbuktatták magyar nyelvből a tanítóképzőben – igaz, akkori tanára, Répássy János utólag belátta, hogy tévedett. Később, a Budapesti Állami Tanítóképezde hallgatójaként szintén gondja akadt magyartanárával: Király Pálról a Budapesti Hírlapba írt kemény kritikát.
2. gardonyi-geza-f3. Gárdonyi apja az 1848-49-es szabadságharc alatt saját pénzén fegyvergyárat működtetett. A forradalom szellemében nevelkedett író pedig azért vesztette el tanítói állását Sárváron, mert az évzáró ünnepségen diákjai a himnusz után az általa tanított „Jaj, de huncut a német” c. dalt énekelték el. Ilyen sorok vannak benne:

 hirdetes_300x300  

„Jaj, de huncut a német,
hogy a fene enné meg
a tüdejét, a máját,
minden oldalbordáját!
Ha azt mondja: das ist gut
akkor csal meg a huncut.”
3. gg sárváron4. A legfeketébb Afrikában c. paródiáját Mummery Róbert álnéven a szegedi Csillagbörtönben írta. Párbajozás miatt került ide, a kiváló vívónak számító Gárdonyi ugyanis élete egy szakaszában gyakran gondolta úgy, a vitás kérdéseket legjobb párbajban eldönteni.
4. Gárdonyi-Géza-595. Megfordult a fejében, hogy kivándorol az országból és Amerikában csinálja meg a szerencséjét: vagy hegedűművészként, vagy saját fejlesztésű vízibiciklijével szerez vagyont. Nem volt a valóságtól teljesen elrugaszkodott ötlet, hiszen valóban kiválóan játszott hegedűn (és orgonán), sőt, zenét szerzett, dalszövegeket is írt – például a Fel nagy örömre kezdetű, mai napig énekelt katolikus karácsonyi dalt.
5 gg nótája6. Az írás, a vívás és a zene mellett a sakkozáshoz is értett: 1887. január 30-án megnyerte a pesti sakk-kör nemzetközi versenyét. Szerkesztette a Magyar Sakklapot és az Egyetértés nevű lap sakkrovatát.
Black-and-White-Chess-Games-l7. Sőt, a botanikában és az állattanban is jártas volt, felfedezett például egy egri pincékben honos hatszemű bikapókfajt. Emellett gyűjteménye volt hírességek lakhelyéről és sírhelyéről szakított virágokból, egri háza köré botanikus kertet alakított ki (külföldről is hozott ide növényeket), az általa megfigyelt állatokról és növényekről pedig A Természetbe publikált cikkeket.
7 virággal gardonyigeza8. De írt gyerekeknek is, ha meséire vagyunk kíváncsiak, keressük például a Róka koma, A hálátlan krokodilus és más mesék, A rózsaszínű cica és más vidámságok vagy A mindentudó kalap c. műveket. A Nagyapó meséi bevételéből egyébként Konstantinápolyba utazott, ahol fényképezőjével megörökítette a látottakat – merthogy ehhez is értett.

(kép: ssplprints.com)
(kép: ssplprints.com)

9. Nemcsak Törökországba utazott el egy-egy regény kedvéért, bújta a levéltárakat, régi könyveket is. A Szent Margit életéről szóló Isten rabjai megírásakor annyira beleásta magát a korszakba, hogy végül az ő forrásismeretére támaszkodva találták meg a régészek a Margit-szigeti domonkos apácakolostor kútját.
Margit-sziget10. Mari néni, meg a Pista bácsi című novellájáról – címe alapján – nem gondolnánk, hogy felkelti a külföld figyelmét. Pedig így történt. 1900-ban Marcellin Grivot de Grandcourt ezt a Gárdonyi-művet lopta el a párizsi Journal folyóirat versenyéhez, melyet meg is nyerte egyébként. Miután kiderült a dolog, Gárdonyit francia kormánykitüntetéssel kárpótolták.
ggBogos Zsuzsanna

(További érdekességek, például a Gárdonyi által kitalált titkosírástól itt olvashatók.)

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 10 olvasónak tetszik ez a cikk.