Születésének 190., halálának 100. évfordulója alkalmából Mocsáry Lajosról (1826-1916), a nemzetiségek első védelmezőjéről emlékeztek meg Fülekkovácsiban az elmúlt hétvégén.
A kétnapos rendezvény keretében volt ünnepi szentmise, a fülekkovácsi kultúrházban kiállítás nyílt meg Mocsáry Lajos életéről, ünnepi ülést tartott a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya, megkoszorúzták az író és politikus emlékművét. A rendezvény tartalmas kulturális programmal ért véget.
„30 évvel ezelőtt 1986. október 25-én, ugyancsak egy szombati napon a most jelenlévők közül többen is itt voltunk – kevesebb tapasztalattal, több, sötétebb hajjal, szemüveg nélkül – de ugyanazzal az indítással, amivel most újra itt vagyunk, hogy tegyünk valamit magyar emlékeink megőrzéséért, láttatásáért és ezáltal megmaradásunkért.
… A kurtányi emlékmű akkor került leleplezésre, amikor még magyar nyelvű és tartalmú emlékművet állítani nem volt szokványos. Mocsáry Lajos egyetlen háromdimenziós emlékműve, a szülőház közelében álló feliratos kőtömb, melyet a Csemadok Losonci Járási Bizottsága állított, a 2. világháború utáni időszak első magyar emlékjele lett a losonci járásban.”
– emlékezett vissza Böszörményi István, nyugalmazott gimnáziumi tanár a Mocsáry emlékmű megkoszorúzásánál a 30 évvel ezelőtti eseményre.
Nem véletlenül, hiszen éppen ő volt az, aki javasolta és kezdeményezte az emlékmű felállítását 1985. október 11-én a Csemadok Losonci Járási Bizottsága ülésén.
A hivatalos, az illetékes hivataloknak szánt beadvány 1986. augusztusában készült el, az engedélyezés a járási pártbizottságtól függött. Ennek „ideológiai komisziója” a kijelölt napon „nem volt határozatképes”, de annak tagja, Princz Sándor a Csemadok járási titkára vállalta a felelőséget az emlékmű avatásáért.
Ezt követően szeptember 30-án Somogyi Frédi a Füleki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese és Böszörményi István kijelölték az emlékmű helyét Kurtányban, Mocsáry Lajos egykori kastélyához vezető út mellett, egy öreg hársfa alatt. Az emlékmű alapját képező 0,6 m3-es, 1,2 tonnás andezittömb kiválasztásában és előkészítésében Bodor Béla, bányamester adott segítséget.
A bronzötvözetből készítendő 30×40 cm-es emléktáblát a füleki KOVOSMALT üzem öntödéjében rendelték meg. Az öntőformát a fülekpüspöki Tóth Sándor, a gyár formázóműhelyének mestere készítette el. Az öntést Kakuk Béla öntőmester végezte Perencsei Gyula, az öntöde vezetője jóváhagyásával.
Az emlékmű alapjainál id. és ifj. Somogyi Alfréd, Teleki Béla, a Füleki Magyar Tannyelvű Alapiskola tanár, Dósa Attila, diák, e sorok írója, Fehér László, Koronczi Ferenc, a Füleki Gimnázium tanárai, Szabó Gyula, az Állami Gazdaság mérnöke és Böszörményi István vettek részt.
Az emléktömb október 13-án került helyére. A Csemadok Járási Bizottsága elnökségi ülésén megjelent Lukács Tibor, a Csemadok akkori vezető titkára, aki megjegyezte, hogy „nem olyan gyakran történik Csemadok kezdeményezésre emléktábla avatás”.
Október 13-án az emlékmű mellé került az abroncsospusztai művelődési táborban, a Nagyferenc Katalin (Rimaszombat) által faragott kopjafa. Az emlékmű 1823 korona költségét a Csemadok Losonci járási Bizottsága, a Csemadok losonci, füleki és fülekkovácsi alapszervezeti biztosították.
Az emlékmű ünnepélyes leleplezésén, 1986. október 25-én a szervezők, számos füleki, losonci és helybeli érdeklődő mellett hivatalos vendégként részt a Losonci Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya és a Nógrádi Múzeum képviselője is.
Ady Endre versét, a Magyar jakobinus dalát magyarul Galcsik Károly a Csemadok járási titkársága instruktora, szlovák nyelven Marcel Hudec, füleki gimnazista szavalta el. A jelenlévőket Agócs Dezső, Fülekkovácsi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke köszöntötte. Az emlékművet Pricz Sándor járási Csemadok titkárral együtt leleplezték le. Ünnepi beszédet Böszörményi István mondott. Vámos László helyszíni tudósítását közvetítette a pozsonyi rádió magyar adása.
Hasonló szellemben zajlott a mostani megemlékezés is. Azt megtisztelte jelenlétével Vámosi László, Andronaktálya polgármestere és családja, Agócs Ottó, Fülekkovácsi polgármestere, Balog Gábor, a Csemadok regionális alelnöke.
A jelenlévőket Gál Veronika, a Csemadok Fülekkovácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte. Agócs Sándor tárogató művész zenéje után, némileg idézve a 30 évvel ezelőtti ünnepséget Ady Endre Magyar jakobinus dalát Galcsík Károly a Csemadok Nógrádi területi Választmányának titkára szavalta el. Az ünnepi beszédet, melynek néhány részletét a bevezetőben olvashatják, Böszörményi István mondta el.
A koszorúzás után kora délután került sor az ünnepi műsorra, amelyre megtelt a kultúrház nézőtere. A jelenlévőket itt is Gál Veronika köszöntötte. Mocsáry Lajosra Hajdók Hajnalka közreműködésével Böszörményi István emlékezett.
„Észak Nógrád dombjai között, eldugott kis falukban a 19. század első felében három nevezetes személyiség született –véletlenül mindhármuk neve „M” betűvel kezdődik: Madách Imre, Mocsáry Lajos, Mikszáth Kálmán. mindhárman tollforgatók voltak. Madách megírta a világirodalom klasszikus művét, Az ember tragédiáját, Mikszáth sok-sok regénnyel, elbeszéléssel gazdagította a magyar irodalmat. Mocsáry Lajos más úton járt, ő a közéleti, politikai irodalom területén jeleskedett.
1858-ban Kurtányban írt Nemzetiség c. művében már megfogalmazta azt az alapelvet, amelyet azután egész, hosszú életében képviselt: „Az egyes nemzetiségek megélhetnek békében egymás mellett s úgy nézhetik magukat, mint egy közös anyának, a honnak gyermekei s testvérek egymás között … Egy hazának emelkedésén közösen munkálkodhat több nemzet is.”
– hangzott el többek között.
A műsorban fellépett a sávolyi Agócs Sándor, tárogatóművész, a fülekkovácsi Mezeicsokor éneklőcsoport, a fülekkovácsi alapiskoal diákjai, Botos Máté János és Russzó Erik, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola diákjai, a bénai Rozmaring citerazenekar, a csákányházi Gyöngyvirág éneklőcsoport valamint a füleki Pro Kultúra férfikórus. Előre nem tervezetten lépett színpadra Vámosi László, Andornaktálya polgármestere, aki Agócs Sándor kíséretében énekelt el egy dalt, jogosan kiérdemelve a jelenlévők elismerését.
Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született Fülekkovácsi-Kurtánypusztán. Közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. század függetlenségi politika kiemelkedő alakja. 1874-től 10 éven keresztül volt a Függetlenségi Párt elnöke. Politikai pályafutása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek. Ennek egy ihletője barátja, Weselényi Miklós volt, akinek korai halála nem tette lehetővé, hogy meglátásait bevigye a szélesebb társadalmi színtérre. Mocsáry Lajos viszont igen.
A témával kapcsolatos munkáinak sorát a máig alapműnek tekinthető, 1858-ban megjelent Nemzetiség c. könyve nyitotta meg, melyben figyelmeztetett arra, hogy a hibásan kezelt nemzetiségi kérdés az ország felbomlásához vezethet.
„Más népek nyelvének, kultúrájának, „egyéb nemzeti tulajdonainak” elnyomása, s a sajátunk rájuk erőszakolása „igen kétes kimenetelű ’s kétes erkölcsiségű cselekmény.”
– írta benne többek között.
A témát 1860-ban a Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában c. röpiratában folytatta, melyben többek között a területi autonómia kérdéskörével is foglalkozott. A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés c. munkája 1886-ban, a Néhány szó a nemzetiségi kérdésről pedig 1886-ban jelent meg.
Annak ellenére, hogy kiemelten védte a szlovák nemzetiséget, nem mondhatni, hogy a mai szlovákság méltó figyelmet szentel az életének. Emlékét és fülekkurtányi emlékhelyét a fülekkovácsi Csemadok Alapszervezet ápolja. 1990-ben Losoncon és Füleken utcát neveztek el róla. 2002-ben a füleki, papréti magyar alapiskola felvette Mocsáry Lajos nevét.
A magyarországi Népjóléti Minisztérium 1992-ben létrehozott Mocsáry Lajos Alapítványa 2004-ig segítette a határon túli magyarságot, közöttük több nógrádi szervezetet is. Emlékét Andornaktályán 1976 óta márványtábla őrzi. Sírhelyét, felesége sírhelyét az andronaktályai polgármesteri hivatal tette rendbe, a sírhelyén felállított emlékművet 1996. október 23-án avatták fel. A településen és Eger Csákó nevű városrészében utcát neveztek el róla.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: a csákányházi Gyöngyvirág éneklőcsoport Agócs Ottó Agócs Sándor Andronaktálya Balog Gábor bénai Rozmaring citerazenekar Böszörményi István Botos Máté János Csemadok Járási Bizottsága Csemadok Nógrádi Területi Választmánya Főoldal füleki Mocsáry Lajos Alapiskola füleki Pro Kultúra férfikórus Fülekkovácsi fülekkovácsi Mezeicsokor éneklőcsoport Gál Veronika Galcsík Károly Hajdók Hajnalka Mocsáry Lajos Russzó Erik semadok Fülekkovácsi Alapszervezete Vámosi László
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.