Miközben javában zajlanak a harcok Szíriában és szinte megállíthatatlanul terjeszkedik a káosz Irakban, a világ figyelme a Közel-Kelet egy másik, ám korántsem lényegtelen, gócpontjára összpontosul: az újabb izraeli-palesztin erőszakra. Június 8. óta szinte megállás nélkül lövi  egymást az izraeli légierő és a Hamász nevű terrorista szervezet.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyelőre még nem rendelte el a szárazföldi inváziót, mert az könnyen egy harmadik (1987, 2000) intifádához (palesztin lázadáshoz) vezethet.

bombázás

A mai külpolitikai cikkünkben bemutatjuk a jelenlegi konfliktus kiindulópontját – amelyet a többségi média véleményével ellentétben nemcsak a tinédzserek meggyilkolása váltott ki – az eddig harcokat, az izraeli katonai invázióban rejlő kockázatokat, valamint  azt is, miért  sikerült nagy nehezen tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket.

Okok sorozata

A múlt héten kitört Izrael-Hamász harcok hátterében nemcsak a három izraeli és a palesztin tinédzser meggyilkolása áll, ezek csak a „közvetlen” kiváltó okok voltak. A helyzet ennél jóval összetettebb. Az izraeli-palesztin konfliktus alapjait keresve visszamehetnénk egészen a XX. század elejére, de most csak a 2014-es eseményeket vizsgáljuk meg. A nyugati média állításával ellentétben ugyanis már az év elejétől kezdve rendkívül feszült volt a helyzet a palesztinok és a zsidók között, elsősorban a Gázai övezetben.

 hirdetes_810x300  

 Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

Kilenc hónapja nem importálhatnak az övezet lakói építőipari anyagokat, gyakran napokig tartott az áram és a gázszünet, a munkanélküliség pedig már elérte a 41 százalékot, miközben a lakosság majdnem háromnegyede kizárólag humanitárius segélyekből él.

Többször előfordult, hogy az üzemanyag hiány és az áramszünetek miatt a szennyvíztisztító telepek leálltak és több települést is elöntöttek.
Többször előfordult, hogy az üzemanyag hiány és az áramszünetek miatt a szennyvíztisztító telepek leálltak és több települést is elöntött a szenny.

A Hamász óriási válságon ment keresztül – amelyre előző cikkünkben is kitértünk – így április végén kénytelen volt megegyezni riválisával, a szintén palesztin, de mérsékelt Fatahhal. A feszültség szinte napról napra növekedett, miközben az izraeli kormány folytatta az építkezéseket Ciszjordániában, feloszlatással fenyegette meg a Palesztin Hatóságokat, vagy leállította az amnesztiahullámot. Kevés publicitást kapott, de tavasz óta komoly összecsapások zajlottak a Jeruzsálemben található al-Aksza mecset környékén, mivel a hatóságok – egy zsidó szélsőséges csoport támadása után – lezárták a mecsetet. Emiatt több ország – pl Jordánia – tiltakozott, s félő volt, hogy az összecsapások eszkalálódhatnak. Egy dolog miatt azonban nem került rá sor: Izrael és a Palesztin Hatóság is Ferenc pápa május végi Szentföldi látogatására összpontosított.

Hatalmas biztonsági korlátozások voltak érvénybe, mivel a pápa látogatása előtt zsidó szélsőségesek többször is megfenyegették a katolikus egyházfőt és sértő üzeneteket firkáltak az izraeli keresztények templomaira.
Hatalmas biztonsági korlátozások voltak érvénybe, mivel a pápa látogatása előtt zsidó szélsőségesek többször is megfenyegették a katolikus egyházfőt és sértő üzeneteket firkáltak az izraeli keresztények templomaira.

Tinik veszélyben

A légkör tehát így is puskaporos volt a Gázai övezetben, s csupán egy szikra hiányzott annak begyújtásához, amire nem is kellett sokat várni: Hebron mellett két 16 éves és egy 19 éves zsidó tinédzsert elraboltak, majd miután telefonálni próbáltak, az emberrablók kivégezték őket. A hajtóvadászat során az izraeli hatóságok 440 embert vettek őrizetbe, házakat romboltak le, a két gyanúsított azonban – Amer Abut és Marvan Kavaszme – a mai napig szökésben van. Mindketten kapcsolatban álltak a Hamásszal, de az már kétséges, hogy tényleg parancsot kaptak-e a radikális palesztin szervezettől az emberrablásra (Ezt többek közt Shlomo Brom egykori katonai parancsnok a Stratégiatervezési Osztály igazgatója is kétségbe vonta az egyik interjújában).

A három izraeli tinédzser temetése: vérbosszút esküldtek
A három izraeli tinédzser temetése: vérbosszút esküdtek.

A térségben ugyanakkor mindenki érezte, hogy ez az ügy korántsem marad megválaszolatlanul és hamarosan szélsőségek veszik kézbe az ügyet. Az izraeli baloldali pártok és a sajtó ugyan figyelmeztette a szélsőségeseket, de a szellem már kiszabadult a palackból. Hat zsidó szélsőséges – később kiderült, hogy többen 18 évnél fiatalabbak és egy rabbi unokái – július elején elrabolták a palesztin származású 16-éves Mohammed Abu Khudairt Kelet-Jeruzsálemben. Néhány órával később megtaláltak a palesztin fiú holttestét, akit a vizsgálatok szerint élve felgyújtottak. Kelet-Jeruzsálemben napokon át tartottak az összecsapások a palesztin tüntetők és az izraeli biztonsági erők között. Az izraeli biztonsági erőkre köveket, Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, amire a hatóságok könnygázzal és gumilövedékekkel reagáltak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította mindkét oldal szélsőségeit, hogy „ne vegyék kezükbe az igazságszolgáltatást„, de ez a Hamászt korántsem érdekelte.

Tüntetés a palesztin fiatal temetése után.
Tüntetés Kelet-Jeruzsálemben palesztin fiatal temetése után.

Az Erős Szikla hadművelet

Hamász a régi taktikájához, vagyis a rakétatámadáshoz nyúlt. A szervezet – a legváratlanabb időpontokban – lőtte ki a házilag összeszerelt, feltehetőleg külföldről ( még 2013 előtt Iránból, Egyiptomból és Szíriából) beszerzett M-302 rakétákat. A Khaibar-1 rakéták hatótávolság ugyan 150 kilométer, de már elavult technológiának számít, mivel gyakorlatilag esélytelen az izraeli Vaskupolával szemben: a rakétavédelmi rendszer eddig 90 százalékos hatékonysággal működött. A Jeruzsálem, Hebron és Tel-Aviv felé lőtt rakéták nagy részét sikerül elhárítani, csupán egy halálos áldozatról – egy 30 év körüli ételosztó férfi – van hír. Az izraeli területeken – a rakétaelhárító rendszeren kívül – számtalan óvóhelyet sikerült kialakítani, s a lakosság értesítése is, gyakran telefonhívások és „mobilapplikációkon” keresztül, nagyon jól működik.

Működés közben a Vaskupola. Ugyanakkor elemzők figyelmezettek, hogy a rakétavédelmi rendszer korántsincs tesztelve a fejletebb rakétákkal szemben.
Működés közben a Vaskupola. Ugyanakkor elemzők figyelmezettek, hogy a rakétavédelmi rendszer koránt sincs tesztelve a fejlettebb rakétákkal szemben.

Azonban a másik oldalon óriásiak a veszteségek és az áldozatok száma, amely az aránytalan és túlzott izraeli reakcióknak és egyre fokozódó bombázásoknak köszönhető. Az eddigi (szerdai) statisztikák szerint körülbelül 220 palesztin vesztette életét, több mint 1300-an megsebesültek és 500 lakóház semmisült meg a Gázai övezetben.  Az izraeli hatóságok a civilek magas számát elsősorban „emberi pajzzsal” magyarázzák, ami azt jelenti, hogy a Hamász szándékosan a lakótömbök közeléből, sőt gyakran azok tetejéről lövi ki a rakétákat. Csakhogy még így is túl magas a civil áldozatok aránya, az ENSZ szerint kb. 80%-os. Ennek oka, hogy a gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott területe – 5000 fő/km2 – a palesztinoknak pedig nincsenek sem óvóhelyeik, sem szirénáik, sem „rakétavédelmi rendszerük”, így  teljesen ki vannak szolgáltatva az izraeli hadi technológiai fölénynek. Néha ugyan a hadsereg figyelmezteti a civil lakosságot a készülő bombázásra, de gyakran csak percek vannak arra, hogy a gyerekek, az idősek és a sérültek is elhagyják a kiválasztott célpontot. Nagyon sokszor nem is sikerül nekik.

A "kopogtatás a tetőn taktika":  Először kisebb, “vak” lövedéket lőnek ki a célpontra, majd utána érkezik a bomba. Azonban gyakran nincs elég idő, hogy a civilek elhagyják az épületeket.
Az egyik ilyen – sokat vitatott és a nemzetközi szervezetek által is bírált –  „kopogtatás a tetőn” taktika: Először kisebb, “vak” lövedéket lőnek ki a célpontra, majd utána érkezik a bomba.

Az izraeli bombázásoknak  az elrettentésen és a minél nagyobb károkozáson kívül más céljuk is van: a civil lakosság folyamatosan menekül a Gázai területekről (eddig több ezren hagyták el házukat); a lakosság a palesztin terrorszervezet ellen fordul, a fokozódó bombázások pedig a Hamászt még több rakétakilövésére kényszeríti, s így a terrorszervezet nem a behatoló izraeli csapatokra lövi majd a rakétákat, hanem az izraeli városokra  (amelyeket úgyis elhárít a Vaskupola). Ez utóbbi, különösen fontos a hadsereg számára, amely szeretné elkerülni, hogy minél nagyobb károkkal és halálos áldozatokkal járjon egy katonai invázió. Ugyanis paradox módon egy szárazföldi hadművelet a Hamász malmára hajthatja a vizet: egy lelőtt izraeli katona vagy IDF előrenyomulása során életét vesztett palesztin óriási propagandaértékekkel bír, s növelheti azok számát, akik  bosszúból csatlakoznának a terrorszervezethez.

Ezenfelül a Libanonban, Jordániában és a Sínai-félszigeten élő szélsőségesek sem maradnának tétlenek. Ezért is figyelmeztette az Egyesült Államok Izraelt, hogy ne indítson szárazföldi támadást a Gázai övezetben, mivel az még nagyobb káoszt idézne elő a Közel-Keleten. Az izraeli vezetés (eddig) megfogadta a tanácsot, habár teljes mértékben felkészült egy szárazföldi invázió megindítására: a rakétatámadások után szinte azonnal 40 000 tartalékost hívtak be, s a hadvezetés máris kijelentette, hogy készen áll a szárazföldi hadműveletek végrehajtására, csak a politikai döntésre várnak. Ez azonban még nem történt meg – leszámítva egy haditengerészeti kommandós akciót, amely során a Hamász kilövőállomásokat semmisített meg – mivel Netanjahu nem adott parancsot a megszállásra.

Az IDF (Izraeli Védelmi Erők) Merkava páncélosai felsorakoztak a Gázai övezet határában, várva a parancsot.
Az IDF (Izraeli Védelmi Erők) Merkava páncélosai felsorakoztak a Gázai övezet határában, várva a parancsot.

Reménytelen tűzszünet

A közel-keleti államok, látva, hogy miféle erőszak tombol a régióban, igyekszenek megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra. Az új egyiptomi elnök, Abdel Fattah el-Szíszi szintén közvetítőként lépne fel, a hétvégén Egyiptom be is nyújtotta a maga javaslatát: intenzív tárgyalások a felek között, amelyek lehetővé tennék a hadműveletek teljes beszüntetését. Továbbá a Gázai övezetbe vezető határátkelők megnyitását sürgeti a személy- és az áruforgalom előtt, ami nélkülözhetetlen a biztonsági helyzet stabilitásához.

A megbukott egyiptomi elnököt éltető tüntetés 2012-ben a Gázai övezetben. Akkor neki volt köszönhető a Hamász és az Izrael közötti tűzszünet megszületése.
A megbukott egyiptomi elnököt éltető tüntetés a Gázai övezetben, a 2012-es izraeli Felhőoszlop nevű hadművelet leállítása után. Akkor Mohamed Murszinak volt köszönhető a Hamász és az Izrael közötti tűzszünet megszületése és a katonai invázió elmaradása.

A Fatah üdvözölte az egyiptomi ajánlatot, ahogyan az USA, az Arab Liga és az ENSZ is. Július 15-én a tel-avivi főhadiszálláson tartott ülésen hat-kettő arányban az izraeli kormány elfogadta a javaslatot: csak Avigdor Liberman külügyminiszter és Naftali Bennet gazdasági miniszter ellenezte. Lieberman például kijelentette, hogy Jiszrael Bétenu pártja szakít a Likuddal és végső soron ki is lép a koalícióból, ha a kormány nem ad „megfelelő választ a terroristáknak.” A szavazás után szinte azonnal jelentkeztek a belpolitikai megosztottság tünetei: Netanjahu kirúgta Danny Danon izraeli védelmi miniszter helyettesét és egyben a Likud párt központi bizottságának a vezetőjét, azért mert az interneten megkérdőjelezte és kritizálta a miniszterelnök döntését. Könnyen lehetséges, hogy a Likud sokkal rosszabbul fog kikerülni a konfliktusból, mint a Hamász.

Danny Danno
Danny Danno szinte azonnal kirúgta Netanjahu. Az eset rávilágított arra, hogy nemcsak a koalíciós partnerek, hanem magában a kormánypártban is mély törésvonalak húzódnak.

A Hamász katonai szárnya, az Ezzedín el-Kasszám Brigádok ugyanakkor elutasította a gázai konfliktus rendezésére előterjesztett egyiptomi tűzszüneti javaslatot. Szerintük ugyanis ez „behódolást és megaláztatást” jelent, s az izraeli légierő sem fogja „egy varázsütésre” abbahagyni a bombázásokat. A háttérben azonban más oka is van az elutasításnak: a rendkívül rossz egyiptomi-Hamász viszony. Amióta ugyanis megbukott Mohamed Murszi, az új egyiptomi vezetés üldözni kezdte a palesztin terrorszervezetet ugyanúgy, mint az egyiptomi Muszlim Testvériséget.2014 márciusában egy egyiptomi különbíróság elrendelte a palesztin terrorszervezet betiltását, irodájának felszámolását és minden egyiptomi tevékenység felfüggesztését. A Hamász tehát tisztában van azzal, hogy ha elfogadja az egyiptomi javaslatot, csak növeli a Fatah népszerűségét a palesztinok körében, ezzel párhuzamosan pedig az egyiptomi Fattah el-Szíszi befolyását, akit szintén „Izrael-szövetségesnek” tartanak.

FRISSÍTVE: Csütörtök hajnalban a Hamász is elfogadta Robert Serrynek, az ENSZ képviselőjének felhívását egy humanitárius okokból tartandó ideiglenes tűzszünetre.

Iszmáil Haníje és Mohamed Murszi kézfogása. A tavalyi hatalomátvétel előtt Egyiptom volt a Hamász legnagyobb támogatója. Most azonban Kairó a Fatah mellett áll ki.
Iszmáil Haníje és Mohamed Murszi kézfogása. A tavalyi hatalomátvétel előtt Egyiptom volt a Hamász legnagyobb támogatója. Most azonban Kairó a Fatah mellett áll ki, a Hamásznak szinte nincs is nagyobb támogatója.

Mumanaa

A jelenleg is zajló izraeli-palesztin konfliktus a Gázai övezetben komoly következményekkel járhat mindkét fél számára. Izraelben növelheti a belpolitikai megosztottságot, amely végső soron kormányválságot is előidézhet, kimerülést az elmúlt években amúgy is lassuló izraeli gazdaságban, valamint elszigeteltséget a fokozódó bombázások, a növekvő civil áldozatok és egy eseteleges katonai invázió miatt. A Hamász ugyanakkor szintén a teljes kimerülést kockáztatja, mivel külföldi támogatója már alig akad, a palesztin lakosság is ellenük fordulhat, sőt akár kiszoríthatja őket a még radikálisabb Iszlám Dzsihád és egyéb terrorszervezetek, amelyek a kegyetlenkedéséről híres Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL) nevű terrorszervezettel is kapcsolatban állnak.

Ez a konfliktus tehát mindkét fél számára egy mumanaa, vagyis veszít-veszít, szituáció.

Krajčír Lukács

Forrásokat megtalálod: itt, itt, itt és itt

Ajánlott írások a témában:

Palesztin kiegyezés: Elsüllyedt békemű?

Vissza a múltba – Egyiptom az elnökválasztások után

Quo Vadis, Izrael? Mérlegen az izraeli választások

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!