Ma, 2013. december 20-án szlovákként szégyellem magam. Rettenetesen szégyellem magam. A nyolc megye egyikében a főispáni posztot nemrégiben egy fasiszta nyerte el. És tudatosítottam, hogy Žáková Malina Hedvig többé már nem a polgártársam. Nagyon, de nagyon szégyellem magam.
Hedvig
Hedviget 2006 augusztusában megverték. Azért mert magyar. Majd Fico és Kaliňák nyilvánosan hazugnak nevezték őt, és megvádolták, hogy mindent csak kitalált. A rendőrség 2007 májusában hamis tanúzás és hamis eskü bűntettével vádolta meg. A nyomozás abszolút zaklatás mely a mai napig nem zárult le. Hedvignél betelt a pohár. Egy másik ország állampolgárságát kérvényezte. Magyarországét. És megkapta. Ezzel pedig elvesztette a szlovák állampolgárságát. Mert a Fico – Kaliňák-féle állampolgársági törvény 2010-től így szabja meg.
Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!
Sokáig jó érzéssel töltött el, hogy Hedvig nem haragudott meg Szlovákiára annak ellenére sem, hogy a büntetőeljárást lebonyolító szervek és a politikusok miatt mi mindenen kellett keresztülmennie. És hogy a zaklatás ellenére igyekszik normális életet élni. Most pedig nagyon elszomorít, hogy nem bírta már ezt tovább, és elhagyja az országot.
Anna
Anna Frank 1945 márciusában halt meg a bergen-belseni koncentrációs táborban. Mert zsidó volt. Marian Kotleba, Jozef Tiso csodálója ma tette le az esküt és kezdte meg ténykedését Besztercebánya megye főispánjaként. Az államelnök, aki országának több tízezer polgárát ítélte halálra. Mert zsidók voltak.
Ma legalább szimbolikusan szerettem volna jelen lenni Besztercebányán, ezért úgy döntöttem, véleménynyilvánításként zsidó csillagot teszek facebook profilképemnek. A google kínálatából a leginkább az a kép szólított meg, melyet Anna Frank oldalán találtam. A lány, aki a családjával Amszterdamban bujkált a nácik elől. Az ő történetét Anna Frank naplójából ismeri a világ.
Kotleba meglepetésre jutott tovább a megyei választások első fordulójából 2013. november 9-én. Éppen a náci Németország zsidóellenes programja, a Kristályéjszaka 85. évfordulóján. Ténykedését ma, 2013. december 20-án kezdte meg. Ugyanígy december 20-án, ám 1944-ben a Hamburg melletti neuengamme-i koncentrációs táborban hunyt el Fritz Pfeffer. Egy, azok közül, akik Anna Frankkal bujkáltak Amszterdamban. A történelem néha kegyetlenül meg tud viccelni.
Bocsánat
Nem, nem fogok párhuzamot vonni. Nem gondolom, hogy Fico és Kaliňák olyanok, mint Tiso és Kotleba. Csak egyszerűen mindkét dolog egy napon zajlott. És mindkettőtől rossz érzésem van. És szégyellem magam mindkettőjük helyett. És óriási szükségét érzem annak, hogy Hedvigtől és Annától bocsánatot kérjek. Tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli Szlovákiában, aki így érez.
Ondrej Dostál
Dostál blogjának eredetijét a szerző hozzájárulásával fordítottuk le magyarra. Kérjük, terjesszétek.
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Címkék: Anna Frank kettős állampolgárság Malina Hedvig Ondrej Dostál Robert Fico Szlovákiam állampolgársági törvény
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
respekt
2013. dec. 20. 23:39Ondrej Dostál a legnagyobb szlovák!
Zoltán
2013. dec. 21. 08:58Sajnos a politika a pártokráciákban nem az érdekképviseletről, jólétről, létbiztonságról, társadalmi igazságosságról, közbiztonságról, jog- és esélyegyenlőségről, hanem a hatalomról (pénzről, korrupcióról, a közösségek eladósodásról) a többség diktatúrájáról szól. Hiányzik a hatalom etnikai és térségi elvű megosztása, a hatalmi ágak szétválasztás a hatékony népszavazás intézménye, amelyekkel felelős és a népét szolgáló „korrupció mentes” politizálásra lehet ösztönözni a képviselőket. Továbbá a rendszer e hiányosságai az ország gazdasági és társadalmi felemelkedésének legnagyobb gátjai. A gondokat a gyökerüknél kell orvosolni, ha valaki rájuk valóban megoldást keres! Javaslatok a népcsoportok és a tagjaik helyzetének javítására Szlovákiában Alkotmányban kell biztosítani a nemzeti közösségek és kisebbségek tagjai létbiztonságának, nyelvén való boldogulásának és gyarapodásának a feltételeit: 1. A lehetséges legnagyobb mértékben biztosítani kell az esély- és jogegyenlőség a társadalom csoportjainak és a tagjainak, valamint a társadalmi igazságosságot. Ennek szellemében a politikai döntések és a népszavazási kezdeményezések normakontrollal felülbírálhatók legyenek. 2. A közpénzből való közfeladatok ellátásában létszámarányosan esélyegyenlőséget kell biztosítani a népcsoportok tagjainak nemek szerint a hatalom egyes szintjein is. 3. Az érintett térség választópolgáraié a főhatalom, melyet főleg a népszavazás intézményével gyakorol. Az érintet térség választóinak 1- 2%-a* népszavazást kezdeményezhet. A törvényalkotók és a kérelmezők képviseletei kötelesek megtárgyalni az érvényesen beadott folyamodványt, mely tartalmazza a polgárok szükséges számú támogató aláírását. Eredményes tárgyalás esetén a beadványt beépítik a politikai döntésbe. Ha nincs köztük egyetértés a témával kapcsolatban, akkor kötelesek népszavazást kiírni. 4. A népszavazás eredménye függetlenül a leadott szavazatok számától az adott térségben érvényes és végrehajtása mindig kötelező. 5. Politikai döntések az érintett térségben csak közös megegyezéssel (konszenzussal) születhetnek az ott lévő etnikai csoportok vagy/és térségek képviselői között. 6. A település, nagy térség és az országos alapszabályának (alkotmány) jóváhagyása és annak módosítása, csak népszavazás útján történhet. 7. A kisebb közösségek döntenek a nagyobb közösségek hatásköréről és finanszírozásáról. A települési önkormányzatok szabják meg a nagytérségi önkormányzatok, a nagytérségek pedig a központi hatalom feladatait. 8. A települések csoportja saját közigazgatási nagytérségeket legkevesebb 200 ezer fővel alakíthat. 9. Az összes adóbevétel 90% a települési és a nagytérségi önkormányzatoknál marad. Az érintett térség népszavazással a határértéket csökkentheti. 10. A nemzeti közösségek, és kisebbségek fogalma** az alkotmányban legyen meghatározva. 11. A nemzeti közösségek nyelve a településeiken és a térségeik számukra illetékes (köz)intézményeiben legyen hivatalos. Megjegyzés: * Magasabb küszöb esetén, a népszavazás elveszíti a hatalmi fék és ellensúly szerepét. ** A nemzeti közösségek, és kisebbségek fogalma: a) Országos jelentőségű nemzeti közösségnek nevezzük a köztársaság összes tömbben élő népcsoportját. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyek legalább öt településben, egy kistérségen belül kiteszik a lakóság településenkénti legalább 50%-át, országos viszonylatban összlétszámuk eléri az egy parlamenti képviselőre jutó állampolgárok számának a felét plusz egy főt. b) Nagytérségi nemzeti közösségnek nevezzük a nagytérség összes tömbben élő népcsoportját. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyek legalább öt településben, egy kistérségen belül kiteszik a lakosság településenkénti legalább 50%-át és nagytérség viszonylatban összlétszámuk eléri az egy térségi képviselőre jutó lakosok számának a felét plusz egy főt. c) Települési nemzeti közösségnek nevezzük a településen élő népcsoportokat. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyek összlétszáma eléri egy helyi települési képviselőre jutó lakosok számának a felét plusz egy főt vagy legalább 200 főt. d) Országos jelentőségű nemzeti kisebbségnek nevezzük a köztársaság összes szórványban élő népcsoportját. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyeknek összlétszáma országos viszonylatban, a legutolsó népszámlálási adatok szerint, eléri az egy parlamenti képviselőre jutó állampolgárok számának a felét plusz egy főt és nem felelnek meg az országos nemzeti közösség feltételeinek. e) Nagytérségi nemzeti kisebbségnek nevezzük a nagytérség összes szórványban élő népcsoportját. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyeknek a nagytérségük viszonylatában, a legutolsó népszámlálási adatok szerint, összlétszámuk eléri az egy térségi képviselőre jutó lakosok számának a felét plusz egy főt és nem felelnek meg a nemzeti közösségek kritériumának. f) Települési nemzeti kisebbségnek nevezzük a településen élő népcsoportokat. Ide sorolhatók azok a népcsoportok, melyek összlétszáma nem éri el egy települési képviselőre jutó lakosok számának a felét plusz egy főt, legalább 100 fős közösség, és helyzetük nem felel meg a települési nemzeti közösség feltételeinek.
A kommenteket lezártuk.
