Rövid életkép egy mai, megtörtént esetről a Chopok déli lábánál.
A gyönyörű napsütés a szokásosnál is több síelni, túrázni vágyót csalogatott ki a hegyekbe. A közeli parkoló már kora reggel megtelt, reggel fél 10 körül a kocsik már az út mellett sorakoznak.
Figyelni kell a parkolásnál, az egyik Peugeot beállását egy pozsonyi rendszámú kocsi mellől nézem. Egy középkorú, jól szituált férfi és egy nő érkezik. Síruhában vannak, láthatóan alig várva, hogy felcsatolhassák a léceiket.
A férfi a tolatás közben többször is kiszáll, ellenőrzi a helyet. Látja, hogy figyelem. A motor leállítása után előbb megjegyzést tesz a szokásosnál is több autóra, majd szabadkozva hozzáteszi.
– Ne értse félre a komáromi rendszámot.
Meglepődök a megjegyzésén.
– Miért szabadkozik? Én is magyar vagyok, nyugodtan beszélhetünk magyarul is. – Válaszolom.
A férfi láthatóan nem erre számított. Rövid zavar támad, majd próbálja menteni a menthetőt, de csak még jobban belebonyolódik:
– Nem beszélek magyarul. Egy magyar ismerőstől vettem a kocsit, de még nem cseréltem le a rendszámot. – Folytatja, láthatóan zavarja őt a KN-es jelzés a kocsi elején és végén.
– Akkor sem értem, miért szabadkozik a komáromi rendszáma miatt. – Ismétlem meg
Beszélgetésünk itt be is fejeződik, a férfi sietősen távozik, miközben én még hosszan figyelem.
Miért zavaró, ha valaki úgy véli, a KN-es rendszáma miatt azt gondolhatják róla, hogy magyar?
Király Zsolt
Nyitókép: lyzovanie.com
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!
A kommenteket lezártuk.