Eper eperrel

Aki unja már, hogy minden falunap és hasonló esemény fő profilja – még a borvidékektől távol is – a borszakértés, az reménykedve várhatta a pozsonyeperjesi Eperfesztivált. Üde színfolt, hogy a község felvállalt egy olyan arculatot, amely nem borkóstoló és nem gulyásfőző-verseny, mégis kézenfekvő és megmozgatja a helyieket.

A Körkép helyszíni beszámolója, ételkóstolással és receptötletekkel.

A felvidéki mindennapokból kiindulva, a kétnyelvűség terén csekély elvárásaink voltak, de szerencsére kellemesen csalódtunk. A falu sátrai szellemes magyar feliratokkal hirdették, hogy mit kínálnak az adott helyen, és ezekből az is kiderült, hogy például a helyi óvoda, iskola, tűzoltóegylet és dalegylet lelkes tagjai gondoskodtak az ételről-italról.
Sajnos az árusok egy részéről már nem mondható el ugyanez; a legalább kétnyelvű árjegyzékkel sokan hadilábon állnak, de volt, aki még a kétnyelvű cégért sem érezte fontosnak. Ez azoknál is tetten érhető volt, akik más szempontból mintául szolgálhatnak Csallóköznek. A kiváló minőségű, búslaki bio olajaknak nemhogy a címkéjük nem kétnyelvű, de nem találkoztunk egyetlenegy magyar felirattal az árusaik sátránál sem.

A helyi alapanyagokból, helyiek által készített, helyieknek szánt élelmiszerekkel foglalkozó Kukkónia termékein levő címkék sem magyarul szólítják meg a csallóközi magyart, bár az eladó állítása szerint pótolni fogják ezt a hiányosságot.

A rendezők nemcsak a magyar feliratok megjelenítéséért érdemelnek dicséretet, hanem a helyszínért és a programokért is. A jól átgondolt elrendezésnek köszönhetően a programok akkor sem zavarták egymást, amikor párhuzamosan zajlott a színpadi műsor, a focimeccs és a lovasíjász-bemutató.
Ezen kívül az élményt fokozták a sokrétű kísérőprogramok: veteránautó-kiállítás, a gyerekeknek körhinta, egyéb játékok, illetve homokozó, és a szervezők még kézmosási lehetőségre is gondoltak.

A színpadi program is odafigyelést tükrözött. Az elcsépelt mulatós sztárvendégek helyett nagyrészt helyi és környékbeli fellépőkből, igényesen és valószínűleg olcsóbban oldották meg a programot. A főleg gyerekeknek szóló műsor Écsi Gyöngyi mesemondó és a Kuttyomfitty Társulat előadása révén felnőttek számára is élvezetes volt.

   

A fesztivál lényegét mégiscsak az epres finomságok adták, amelyeket természetesen meg is kóstoltunk.

Az epres rétest a kóstolósor legvégére hagytuk – nem kellett volna. Odaérve már csak üres dobozokat és sajnálkozó tekinteteket találtunk. Reméljük, jövőre többet sütnek belőle!

Könnyű szívvel ajánljuk mindenkinek ezt a kellemes, barátságos hangulatú fesztivált, amely jövőre még egy fejjel magasabb lehetne, ha tovább bővítenék az epres finomságok választékát.

Eperreceptek

Az eper igen hálás alapanyag: szinte mindenki szereti, nehéz elrontani, de könnyű még jobban feldobni. Az eperlekvárt bazsalikomos, mentás vagy levendulás fűszerezéssel tehetjük izgalmasabbá, de úgy is megbolondíthatjuk, ha a hozzáadott cukrot kicsit karamellizáljuk. Eperlevet és eperbort árultak, de a sör és a Kofola mellett valószínűleg népszerű lett volna a friss eperszörpből készült üdítő. A nagy hőségben egy jéghideg epersorbet, eperturmix és valódi eperből főzött fagyi is jól tud esni az embernek. Ezek azért hiányoztak a kínálatból és az eperleves is megérne egy próbát. Pohárkrémet és túróhabot is lehetne készíteni az eperből, elvitelre pedig az epres borecet és az eperkompót ajánlható. (Utóbbit Kapitán Mária 1936-os receptje szerint vaníliával érdemes ízesíteni.)

És akkor két régi recept a harmincas évekből – hogy otthon is legyen mit enni és inni eperből:

Eperbólé

„Hidegen összekeverünk 1 1/2 liter passzírozott eperlét 1 liter forralt vörösborral, 15 dkg cukorral. Mozsárban széttörünk 1 szem szegfűszeget, beletesszük egy zacskóba, cérnával megkötjük és belelógatjuk a tálba. Még 2-3 levél waldmeistert [szagos müge] teszünk bele, jól összekeverjük és 1/2 kg diónagyságú jéggel lehűtjük. Ha lehűlt, 1 1/2 dl konyakot, 1/2 citrom levét és 1 deci eperlikőrt keverünk hozzá.”

Eperkocsonyával töltött almák

„A megtisztított almákat citromos vízben megmossuk, magját, magházát eltávolítjuk úgy, hogy az alma közepén egy lyuk legyen, melyen át a szitán áttört eperzselét be tudjuk önteni. Egy lefedhető edényben felfőzzük a 12 dkg cukrot fél citrom levével, 2 dl vízzel, melyben az almákat csendes forrással puhára főzzük úgy, hogy szét ne főjenek. […] Tálba rakjuk az almákat és minden almába eperzselét téve, tetejére egy szem epret helyezünk, s az alábbi mártással leöntjük.

Összekeverjük a cukrot, (8 dkg), vaníliát (fél rúd), tojássárgáját (3) hidegen, majd tűzre téve, állandó keveréssel felfőzzük majdnem forrásig. A tűzről levéve, kissé hűtjük és hozzákeverjük 3 tojás fehérjének a kemény habját. Az almákat teljesen befedjük ezzel, majd középmeleg sütőbe téve, lassan kisütjük úgy, hogy a krém felső része aranysárga legyen.”

Bogos Zsuzsanna, Vésey Kovács László

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!