A matricakampány kétségkívül a népszámlálást követő időszak legpozitívabb, támogatásra érdemes civil kezdeményezése Szlovákiában. Egyben jól látható az is, hogy sikerességéből adódóan (üzenete megalapozott, így nehéz belekötni) a politikai pártokat és azok megmondó-embereit is aktivitásra késztette.

Jó példa erre Hunčík Péter, a Most-Híd projekt egyik megálmodójának szombati cikke (eredetileg itt jelent meg augusztus 10-én), melyben a következőket írja:

a Híd „kiharcolt” egy nyelvtörvényt, melyet az „ellenségei” üres ömlengésnek neveztek. Ámde néhány fiatal mégiscsak végigolvasta a törvényt, és rájött, hogy van benne használható elem. És ekkor olyasmit tettek, amire az elmúlt huszonkét esztendő alatt nem volt példa. Elkezdtek szervezkedni és dolgozni.

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Tényleg a kisebbségi nyelvhasználati törvény motiválta a mostani civil összefogást? Tartalmaz a törvény egyáltalán olyan „használható elemet“, értsd jogalapot, melyről a matricázás kapcsán Hunčík Péter ír? A Körkép a matrica-kampány (csatlakozni hozzájuk itt lehet) névtelenséget kérő fő koordinátorát kérdezte:

Hunčík Péter szerint a nemrég elfogadott nyelvtörvény indította útjára a matricázásotokat. Igaz ez?

 hirdetes_810x300  

Válasz: Egy évtizedek óta frusztráló problémakörről van szó. Igaza van Hunčík úrnak abban, hogy az új kisebbségi nyelvhasználati törvénynek szerepe volt a mozgalom életre hívásában. Ám koránt sem a törvény eredményessége késztetett minket cselekvésre, sokkal inkább annak eredménytelensége. Az előző szabályozáshoz képest ugyanis semmi sem változatott a magánszektor területén, az állam a kétnyelvűség elvének következetes betartatása érdekében továbbra sem avatkozik be a magánszektorba. Ez a kisebbségbarátnak nem nevezhető törvényi szabályozás álláspontunk szerint méltatlan egy EU-s tagországhoz. Nekünk pedig 20 évnyi egy helyben toporgás és az újabb felhígított, sikertelen nyelvtörvény után rá kellett ébrednünk: ha meg akarjuk őrizni anyanyelvünk vizuális jelenlétét, nekünk, civileknek kell lépnünk!

Mi a véleményetek a kisebbségi nyelvhasználati törvényről? (Szerk.megj. korábban itt, itt, itt és itt fogalkoztunk a témával). A kétnyelvű feliratokat illetően a jogi helyzet ugyanis lényegében a törvény 1999-es állapotától kezdve változatlan. Megítélésetek szerint van benne olyan paragrafus, mely jogalapként szolgálva kötelezővé teszi mindazt, melyre matricázásotokkal – azaz hogy a köztéri hirdetőtáblák, vállalkozások, cégtáblák nyilvános feliratai magyarul is fel legyenek tüntetve – felhívjátok a figyelmet?

Válasz: Az új törvény nem tér ki a magánszektorra, ilyen paragrafust nem találtunk benne – noha a gerillaakciók előtt tüzetesen áttanulmányoztuk azt. A törvény ezután is keggyé degradálja a magyar feliratok meglétét. Bízunk benne, hogy a civil nyomásgyakorlás hatására egyszer majd megfelelő törvényi szabályozás születik – addig viszont maradnak a kirakatokra kiragasztott matricák és az öntudatosságra nevelés, illetve kikényszerítés más módszerei.

Hogyan értékelitek mindazt, hogy amint országossá terebélyesedett a matrica-ügy, és a szlovák sajtó is felfigyelt rá, a kormánypolitikusok ill. azok mentorai is igyekeznek dörgölőzni hozzátok?

Válasz: Ne felejtsük el, hogy nem csak a kormánypártiak, hanem a parlamenten kívüliek is próbálják a saját érdekeiknek megfelelően értelmezni a matricás kampányt. Nekik azt üzenjük, hogy a pártok dolga a kétnyelvűség törvényi hátterének megteremtése lett volna (nem csak most, hanem az elmúlt két évtizedben), nem pedig az idegen tollakkal való ékeskedés. Fontosnak tartjuk aláhúzni, hogy ez egy pártsemleges kezdeményezés és a legkevésbé sem szeretnénk, ha a kétnyelvűség ügyét bármelyik párt kisajátítaná magának. A magyar érdekvédelmet vállaló pártoktól csupán elvi támogatást kérünk. Amióta azonban a szlovák sajtó felfigyel a kampányra és elhangzottak bizonyos képtelen bírálatok, sajnos a támogatást nem érezzük egyöntetűnek. Ez rendkívül káros, hiszen a teljes pártspektrum erkölcsi hátszele nélkül a kétnyelvűség ügye nem tud olyan nemzeti minimummá válni, amelyhez bátran odaállhat minden, a közösségünkért felelősséget érző felvidéki magyar.

Király Zsolt

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!