- 2024. ápr. 30. - 21:53
Naponta mondjuk bár, hogy az elmúlás körbevesz és átfon bennünket, szavaink valódi súlyával mégsem vagyunk tisztában. Van, hogy csak némán ül az ember, s a hallott hírre képtelen reagálni... Minden veszteségben magunkat siratjuk. Versem szóljon...
A forma új. Az érzés ugyanaz. Az érzés változatlan. Időről-időre megerősödik, majd elgyengűl, de elmúlni végképp nem képes. Ez az a fájó-édes lüktetés, ez az a zavaros szépség, amely súlyt és egyben megfoghatatlan könnyedséget is...
Önvallomás és fohász... Önelemzés és könyörgés... Magyarázat és kiegészítés nélkül. Mellébeszélés mentesen… I. Elgyötörtnek érzem magam. Fáj a zaj és zúg a csend. Gondolatom minduntalan Távol, messze űrben leng. Fejem harctér, rogyott...
Fáradt, sötét, nem kívánt hajnalok. Korai, gyötört ébredés. Hűvös téli reggelek. Kimért, bizonytalan léptek a házfalak mentén, koromsötétben, a megroggyant járdákon. Vár a munka, indulni kell. Van, hogy a kávé is alig segít rajtunk. Ki...
Mostanság szokatlanul sok időt töltök itthon. Igy hozták a körülmények, így jött ki a lépés. Pozsony városában eltöltött éveim után, bevallom, kissé nehezemre esett megemészteni ezt. Alkalomadtán persze, csak hogy végképp bele ne szürküljek környezetembe,...
Hosszas pihenőt követően most újra jelentkezem. Új lendülettel, új strófákkal és érzésekkel, a közelmúlt változatos verstermésével. „Új Poétámmal” kezdeteimhez kívánok visszatérni: heti rendszerességgel egy-egy költemény, egy-egy új történet… Hunfalvynét, azaz kitalált kritikusnőmet persze most otthon...
Életem egy meghatározó érzéséről zengnek az alábbi verseim. Egy bőtermésű versfüzér három szerelmes képviselőjébe zárva egy elragadó és tele-rejtelem érzésről... A közelmúlt és a mindig-jelen érzéséről... Szerelem... Három felvonásban I. Legédesebb otthonom Mikor fojt már...
Alábbi verseim a közelmúlt érzéseire építenek. Egy zaklatott időszakra, melynek gondolatait és bizonytalanságait igyekeztem minél pontosabban megragadni, átörökíteni magam és mások számára, egyfajta relikviaként megőrizni, mely bármikor megeleveníthető... Magára ismer bárki is bennük? Jól ismertek...
Félreértés ne essék, a bús férfi ezesetben nem én vagyok. Vagy mégis? Valójában bármelyikünk lehet, mert hisz akad azért ilyen egészen szép számmal. E következő két kurta vers azokról és azoknak szól, akik a benne...