Csicsó a Komáromi járás (Nyitra megye) nyugati csücskében található, a Duna melletti 1280 lakosú falu a járás utolsó faluja. Tőle 10 kilométerre található Nagymegyer, és nagyjából ugyanilyen távolságra van tőle medvei határátkelő is. Egykor a komáromi hajógyár és a hozzá kapcsolódó műhelyek sok embert foglalkoztattak, mára azonban ez megváltozott – a gyár már nem ad annyi munkát, ahogy a helyi szövetkezet sem.
Sokan a jóval előnyösebb gazdasági helyzetben lévő Dunaszerdahelyi járásban keresnének vagy vállaltak már munkát, ám mivel az Nagyszombat megye területe, busszal igencsak körülményes megközelíteni. Ahelyett ugyanis, hogy a rövidebb (10 kilométeres) útvonalon közelítenék meg Nagymegyert (ahonnan már könnyedén el lehet jutni csatlakozással Dunaszedahelyre), a Csicsóról induló buszok 47 kilométert kerülnek Tany-Nemesócsa-Lakszakállas vonalon. Ráadásul a járatok elég gyéren közlekednek, és a kilométerek száma miatt a jegy annyiba kerül, mintha Komáromba utazna az ember.
Akik tehát a járáshatár túloldalán találtak munkát, vagy Pozsony felé igyekeznek, azok kénytelenek autózni, de ha erre nincs lehetőségük, és netalántán este érnek vissza munkából Nagymegyerre, már csak abban bízhatnak, hogy valamelyik, autóval épp arra menő csicsói lakos hazaviszi őket. Ha szerencséjük van.
A falu Nagymegyer természetes vonzáskörzetébe tartozik, megyehatár ide vagy oda. A városban van gimnázium, több szakközépiskola, néhány üzem, közvetlen busz- és vonatközlekedés Dunaszerdahely és Pozsony felé. A megyehatár okozta képzeletbeli távolság miatt azonban Csicsó nem tud rákapcsolódni sem Dunaszerdahely, sem Győr gazdasági véráramára.
Nagyjából így lehet elképzelni a megyehatárok természetellenesen meghúzott vonalának hátulütőit. A történethez annyi kiegészítést még érdemes tenni, hogy Csicsó néhány évtizede rövid ideig a Nagymegyeri járáshoz tartozott, sokan úgy tartják, hogy emiatt sokáig amolyan „mostohagyerekként” tartották számon a Komáromi járásban.
Mindenki reformot akar, de…
A megyei választások utáni napokban sem enyhül a megyehatárok miatti vita. Ez a felvidéki magyarság számára lehetőség: ha valóban lesz politikai akarat a közeljövőben a megyerendszer megváltoztatására, az mindenképp pozitívum.
Mikor 2001-ben a szlovák honatyák előkészítették a közigazgatási reformot, több javaslat is napvilágot látott, végül mégis egy teljesen logikátlanul felépülő megyerendszert fogadtak el, ami a mai napig érvényben van.
A jelenlegi parlamenti pártok zöme úgy véli, hogy ideje megreformálni a megyerendszert. A legtöbb pártnak azonban saját elképzelései vannak – a 3+1-es felállástól a kantonokig (erről bővebben itt írtunk).
Anton Hrnko, az SNS alelnöke hétfőn közzétett írásában például a négymegyés felosztást javasolta:
„Ha elfogadnák az előnyeit, Szlovákiát négy megyére és két megyevárosra osztanánk”
A két megyei város Pozsony és Kassa, az ezeken kívüli négy megye pedig a nyugat-szlovákiai, a vágmenti, a garammenti és a kelet-szlovákiai lehetne. Legalábbis Hrnko elképzelése szerint.
A Smer ritkán nyilatkozik a témában, legutóbb a 3+1-es felállást (Pozsony, Nyugat, Közép, Kelet) preferálta. A Most-Híd a liberálisok 16 megyéjével egyet tudna érteni ugyan, de koalíciós partnerei ezt alapvetően kizárják, így másik lehetőségként a municipalizációt támogatná: vagyis a községek nagyobb területi egységgé való összevonását, a megyei hatásköröket pedig az így létrejövő 160 nagyközség hatáskörébe delegálná.
Kikényszerített ésszerűtlenség
„Épp amiatt mondtam le kormánybiztosi pozíciómról, mert olyan megoldást erőltettek, amely teljesen ésszerűtlenül szeli fel az országot. Az önkormányzat a közösségről szól, az emberek bizalmáról”
idézte Viktor Nižňanskýt a Hospodárske Noviny gazdasági napilap mai száma. Nižňanský a megyerendszer megalkotása idején volt decentralizációért felelős kormánybiztos. Szerinte a megyék nem kaptak valódi kompetenciákat – ellenben azzal, amit 16 évvel ezelőtt a parlament hirdetett –, az pedig, ami hatáskörükbe került, nincs igazán az ő kezükben.
„Meggyőződésem, hogy azt, ami ma megyei komptenciákba tartozik, minden különösebb nehézség nélkül a polgármesterek is el tudnák végezni“
mondta a volt kormánybiztos. Boris Kollár (Sme rodina) ellenzéki politikus is egyetért vele, aki megszüntetné a megyerendszert, helyette minden felelősséget és hatáskört a településekre delegálna. Szerinte a megyék számának és alakjának megváltoztatása csak kozmetikai megoldás.
„A legjobb megoldás a kompetenciák leosztása a működő városi régiók felé“
Nižňanský szerint azonban a megyerendszer bármilyen irányú megváltoztatása nem lesz könnyű. Csak a technikai-jogi előkészültetek 3 évig tartanának. Nem beszélve arról, hogy a megyei képviselők, politikusok ellenkeznének az ötlet ellen.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: aktualne.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
