Az uniós büdzsé margójára: Politikai alapon osztják újra a pénzeket – a régi tagállamok javára

Nem csak hogy 6-10 százalékkal lesz kisebb az európai uniós büdzsé keretösszege, de úgy csoportosítják át a pénzforrásokat, hogy a déli országok kerüljenek helyzetbe a 2004-ben és utána csatlakozott tagállamok rovására.

Ilyen javaslatot készítettek elő Brüsszelben a következő, hét éves időszakra vonatkozó uniós költségvetés kapcsán. Ráadásul átszabják a feltételeket is. Míg eddig az egy főre jutó GDP volt az irányadó tényező a források elosztásánál (a kisebb GDP/fővel rendelkező országok nagyobb támogatásokban részesültek), a Brüsszel által kidolgozott új szabályrendszer már elsősorban politikai szempontokat venne figyelembe.

Nehéz nem arra gondolni, hogy az EU kormányának feladatát ellátó Bizottság így próbálja rendre utasítani a Visegrádi Négyek rebellis országait (bár az erről szóló cikkek sorra kihagyják Szlovákiát azok közül, akik ellen irányul a javaslat), elsősorban a migrációs kérdésekben tanúsított álláspontjaikért.

   

A Bruxinfo.hu brüsszeli portál elemzése szerint elsősorban a kohéziós (felzárkóztatási) politikára vonatkozó támogatásokat nyirbálnák meg Közép-Kelet-Európa rovására, így szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy például Magyarország nettó kedvezményezettből nettó befizető legyen.

Merkel: az uniós költségvetésnek tükröznie kell a migrációs politikában való részvételt

Politikai prioritások

A hivatalos indoklás szerint a változtatások egyik oka a Brexit miatt jelentősen megcsappanó keret. Nagy-Britannia kilépésével az EU-ból 15 milliárd euró fog hiányozni a közös kasszából évente. Ám annak ellenére, hogy több tagállam – köztük Magyarország és Szlovákia is – jelezte, hogy hajlandó emiatt nagyobb mértékben hozzájárulni a költségvetéshez, Brüsszel a kurtítások mellett döntött. Négy ország, Hoillandia, Ausztria, Svédország és Dánia ellenben elzárkózott a nagyobb befizetéstől.

Mert a Brexiten kívül más indokok is felmerültek – mégpedig az olyan új „politikai prioritások”, mint a migráció, a külső határok védelme, a közös védelmi kiadások, stb.

A déli országok javára történő átcsoportosítás a teljes európai büdzsé 70 százalékát kitevő közös agrárpolitikánál (CAP) és a kohéziós alapoknál történne – mindkettő érzékenyen érinti a visegrádi országokat. Az agrárpolitika és a regionális politika támogatási alapjait várhatóan 10-10 százalékkal vágják vissza.

Dánia szerint a kisebb EU-nak legyen kisebb a költségvetése is

Migráció igen, vendégmunkások nem..?

Ami azonban valódi veszélyt jelent a Közép-Kelet-Európa számára, az politikai alapú elosztás szabállyá emelése. Prioritást élvező feltételként kezelnék a befogadott migránsok számát, a fiatalokra vonatkozó munkanélküliséget (e tekintetben elég érdekesen jönnek majd a déli országok, ahol jellemzően kétszámjegyű a fiatalok állástalansága).

A javaslat bemutatása nyilván heves vitákat fog kiváltani. Nyugat-Európában ugyanis már régóta problémaként tekintenek arra a tényre, hogy a 2004-ben és utána csatlakozott uniós tagállamok jobb munkanélküliségi rátákkal és gyorsabb gazdasági bővüléssel büszkélkedhetnek – az olcsó munkaerőnek és az állami támogatásoknak köszönhetően.

A régi tagállamok közül is leginkább a déliek panaszkodnak keleti blokkbéli társaikra amiatt, hogy „tisztességtelen támogatásokkal és olcsó munkaerejükkel elveszik tőlük a gyárakat és a munkahelyeket”. Ezzel párosul még a Kelet-Európából nyugatra és délnyugatra vándorló népesség uniós polgárokkal szembeni ellenszenv az „őslakosság” körében. A vendégmunkásokkal szembeni bírálat már politikai szintre emelkedett Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, és ne feledjük, a Brexit-népszavazáson is épp (főleg) emiatt döntöttek a britek a kiválás mellett.

Mérlegre tették: Sokkal több profit vándorol ki Nyugatra, mint amennyi uniós forrás érkezik Közép-Európába

Frontvonalak

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az EU témáktól függően több blokkra esett szét. Migráció tekintetében Kelet és Nyugat között húzódik a frontvonal, de ha pénzről van szó, akkor észak, dél és kelet áll szemben egymással. Jelen helyzetben nehéz máshogy értelmezni a javaslat lényegét: nem csak a migráció elfogadásáról van szó, hanem arról, hogy ha szűkebben az erőforrások, elsősorban a régi tagállamok élveznek prioritást.

Főleg annak fényében, hogy a déli tagállamok (francia vezetéssel) olyan uniós reformokat javasolnak, amelyeken keresztül az egészségesebb gazdasággal rendelkező (németek vezette) északi tagállamok adófizetői terhére szednék rendbe magukat. Brüsszel ezt a problémát most úgy próbálja megoldani, hogy a keletiektől vesz el a „szolidaritásra” és a „jogállamiságra” hivatkozva.

Körkép.sk

Nyitókép: spectator.co.uk